TraceMap: az Európai Bizottság új MI-platformja segít az élelmiszerhamisítás felderítésében, a szennyeződések nyomon követésében és a visszahívások gyorsításában.
A TraceMap, az Európai Bizottság új mesterségesintelligencia‑alapú (MI) platformja célja, hogy felgyorsítsa az élelmiszerhamisítás, a szennyezett élelmiszerek és az élelmiszer-eredetű járványkitörések felismerését az Európai Unióban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A platform mostantól minden uniós tagállam nemzeti hatóságai számára elérhető, hogy javítsa az élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
„A TraceMap áttörés, amely forradalmasítani fogja az EU képességét az élelmiszer-biztonsági válságokra adott reakciók terén, és az élelmiszerhamisítás visszaszorításában” – mondta Várhelyi Olivér, az egészségügyért és állatjólétért felelős európai biztos.
Kiemelte, hogy a rendszer jobb együttműködést biztosít az országok között, és erősebb védelmet nyújt a gazdáknak és a fogyasztóknak egyaránt.
„Ez kulcsfontosságú infrastruktúra a válságmegelőzéshez és -kezeléshez, és hozzájárulhat ahhoz, hogy minden érintett még inkább bízzon az EU robusztus élelmiszer-biztonsági rendszereiben” – tette hozzá Várhelyi.
A Bizottság szerint a TraceMap az agrár-élelmiszeripari rendszerekben már meglévő, kiterjedt adatokra támaszkodva, közel valós időben követi majd a kereskedelmi mintázatokat és a termelési folyamatokat.
Ennek érdekében a rendszer mesterséges intelligenciát használ az élelmiszer-biztonsági kockázatértékelések javítására, az üzemeltetők és az elosztás közötti kapcsolatok gyors azonosítására, valamint az ellátási lánc folyamatos nyomon követésére, hogy fel lehessen gyorsítani a nem biztonságos termékek visszahívását.
A TraceMap már éles helyzetben is bizonyított: kísérleti verzióját a közelmúltban Európa-szerte elrendelt csecsemőtápszer-visszahívások során vetették be, amelyeket Kínából származó, szennyezett összetevőkhöz kötöttek.
Élelmiszer-biztonság Európában
Az Élelmiszer- és Takarmány-gyorsriasztási Rendszer (RASFF) riasztásainak száma 2024-ben 12 százalékkal, 5 250-re emelkedett.
A bejelentések mintegy egyharmada határon elutasított szállítmányokra vonatkozott; ezek főként gyümölcs- és zöldségimportban talált növényvédőszer-maradványok voltak Törökországból, Egyiptomból és Indiából – közölte az Európai Bizottság.
A legtöbb bejelentést Németország (1 907), a Hollandia (1 155) és Olaszország (965) tette.
2024-ben az európai országok összesen 6 558 élelmiszer-eredetű járványkitörést jelentettek, ami 14,5 százalékos növekedés az előző évhez képest – derül ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb adataiból.
Az Európában leggyakrabban jelentett élelmiszer-eredetű megbetegedések a kampylobakteriózis, a szalmonellózis, az E. coli által okozott STEC-fertőzés és a listeriózis.
2024-ben a Listeria okozta az összes bejelentett élelmiszer-eredetű fertőzés közül a legtöbb kórházi kezelést és halálesetet. A Listeria-fertőzöttek közül nagyjából tízből heten kórházi ellátásra szorultak, és tizenkettőből egy meghalt.