Szerdán már a hatodik olyan bírói végzés született, amely leállítja vagy elhalasztja az új amerikai kabinet valamelyik intézkedéseit a kormányzati "észszerűsítésnek" nevezett tisztogatások ellen. További közbelépések várhatók, mert az USA megkezdte migránsok deportálását Panamába és Kubába.
HIRDETÉS
Mint arról beszámoltunk, a kormányzat észszerűsítésével megbízott tech-milliárdos Elon Musk a minap ostromszerű támadást intézett a külföldre irányuló amerikai segélyszervezet (USAID) központja ellen. Több száz dolgozót kényszerszabadságra küldtek vagy korlátozták a rendszerhez való hozzáférésüket. Az érintettek azonnal pereket helyeztek kilátásba.
A jogi csatározás már odáig fajult, hogy Musk az "akadékoskodó" bírók eltávolítását (leváltását) kezdeményezi, ami viszont nyíltan alkotmányellenes lenne. Mégis, egy szövetségi bíró csütörtökön kitolta a kormányzat szabadságolási tervét, és megvizsgálja, hogy a további leállás (befagyasztás) indokolt-e.
Trump elnök döntése eredetileg 90 napos leállásról szólt. Mivel Musk szerdán elbocsátásokat is kilátásba helyezett, sürgős bírói ellenintézkedésre volt szükség.
Carl Nichols kerületi bíró egyszer már blokkolta a tervet, de most február 21-ig meghosszabbította. Végső döntése előtt meg akar győződni arról, hogy a munkavállalókat valóban éri-e kár a tevékenység felfüggesztésével. Döntése várhatóan a kormánynak lesz kedvező.
A szakszervezetek vezető ügyvédje viszont attól tart, hogy ha a szabadságolások ideje alatt hirtelen bezárják az ügynökséget, akkor nem lesz munkahely, ahová a munkatársak visszatérhetnének, még akkor sem, ha egyenként pert nyernek az állam ellen.
A bíró még nem nyilatkozott arról, hogy a kormány intézkedése alkotmányellenes-e, mivel az USAID szervezetét a Kongresszus hozta létre, ezért felszámolásáról is - elvileg - csak a törvényhozás dönthetne. Nichols rugalmasnak látszik a külföldön dolgozó USAID-alkalmazottak ügyében, akiknek helyzete egyes országokban kifejezetten kockázatos, sőt életveszélyes.
Erről a kérdésről valószínűleg külön fog határozni, mivel az ügynökség dolgozóinak mintegy harmada külföldön él, és a kormánytól függ alapvető megélhetési szükségleteik kielégítése, sőt a szükséges biztonsági rendszerek és személyzet működtetése a magas kockázatú országokban, főként Afrikában és a Közel-Keleten.
Az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) képviselője, Eric Hamilton megismételte, hogy a kormány „lépéseket tervez” az alkalmazottak biztonsága érdekében, de ezeket nem tudta részletezni. A bíró felszólította, hogy máig adjon pontos választ ezekre a kérdésekre.
A minisztérium embere viszont azt hangsúlyozta, hogy Trump jelentős külpolitikai változtatásokért kampányolt, ezek tudatában választották meg, és lehetővé kell tenni számára, hogy végrehajthassa meghirdetett programjait. A minisztérium attól tart, hogy a a felperesek arra fogják kényszeríteni a bíróságot, hogy visszaállítsa az amerikai politikát oda, ahol az előző elnök alatt volt.
Külön perek tömege várható még
A USAID ellen indított hadjárat hullámai nem állnak meg a munkaügyi perek gátjánál. A bíró parancsa ugyanis nem érintette a külső vállalkozók és a nonprofit szervezetek igényeit, akik külön perelnek az USAID leszerelése miatt. Itt azokról az ipari cégekről, élelmiszeripari vagy szállítási vállalatokról, oktatási intézmények vagy tanácsadókról van szó, akik az ügynökség szolgáltatásait biztosították a külföldi segélyezés menetében. Ennek súlyát jelzi, hogy a Trump kormány egy hét alatt 200 beszállítói szerződést mondott fel, míg George W. Bush elnök kormányzása alatt összesen 80 ilyen eset történt.
Egy másik, már folyamatban lévő perben a szövetségi bíró meghallgatta az érveket arról, hogy el kell-e tiltani a kormányt az ilyen szerződések és támogatások felmondásától. A pereket indító vállalkozók és nonprofit szervezetek arra kérték Amir Ali amerikai körzeti bírót, hogy blokkolja Trump parancsának teljes körű végrehajtását, de vézés legkorábban a jövő hét elején várható.