2023. október 7-én Izrael történelmének leghalálosabb terrortámadását szenvedte el, amelyet a Hamász követett el. Visszatekintés az ezt követő kétéves gázai háborúra és a régióban bekövetkezett változásokra.
HIRDETÉS
A 2023. október 7-ei támadást a térségben súlyos katonai műveletek, a világban diplomáciai csörték, béketárgyalások és egyre sűrűsödő utcai tüntetések követték. A terrortámadás napján az izraeli vezetés úgy döntött, válaszul offenzívát indít a Gázai övezetben, hogy felszámolja a Hamászt. 6 nappal később elrendelték az enklávé északi részének kiürítését. Azóta több mint 400 ezer palesztin menekült el Gázavárosból.
November végén, több mint másfél hónap véres háború után életbe lépett az első tűzszünet. A Hamász elengedett 81 túszt, 240 elítélt palesztinért cserébe. 2024. január végére - de valójában már a gázai művelet megkezdése előtt - Nyugaton változott a hangulat, palesztinpárti tüntetések kezdődtek és a Nemzetközi Bíróság felszólította Izraelt, hogy vessen véget a vérontásnak.
Először Dél-Afrika vádolta meg népirtással a zsidó államot az ENSZ-ben. Szeptember közepén Libanonban egyszerre több száz - részben Magyarországon gyártott - csipogó robbant fel a Hezbollah tagjainak zsebében. Az izraeli titkosszolgálat akciójában 37 ember meghalt, mintegy 3000 pedig megsebesült. Néhány nappal később Izrael lebombázta a terrorcsoport bejrúti központját, így végezve a Hezbollah vezetőjével, Hasszán Naszrallahhal.
Izrael az október 7-i terrortámadás első évfordulójának másnapján lerohanta Dél-Libanont, és alig 3 hét alatt szétverte az őt rakétázó Hezbollah ottani állásait. A villámháborúnak 4000 halottja és több mint 16 ezer sebesültje volt Libanonban. Több mint 15 hónapnyi harc után, 2025. január 19-én ismét tűzszünet lépett életbe, ezúttal Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közbenjárására. A Hamász 25 élő és 8 elhunyt túszt adott át 1800 fogvatartott palesztinért cserébe.
Júniusban 12 napos rakétaháború tört ki Izrael és Irán között. Az IDF amerikai segítséggel csapást mért a perzsa állam legnagyobb atomlétesítményeire és a fővárosra is. Válaszul Teherán lebombázta a legnagyobb amerikai támaszpontot Katarban. Donald Trump másnap tűzszünetet hirdetett. Iránban több mint 1000, Izraelben pedig 28 ember halt meg.
Izrael néhány hónapig nem engedte be a nemzetközi segélyeket Gázába, hogy nyomást gyakoroljon a Hamászra, amikor az ENSZ - amely képtelen volt megszervezni az ételosztást - augusztusban hivatalosan is éhínségnek minősítette a helyzetet. Ekkor már félmillió palesztint fenyegetett állítólag az éhhalál. Izrael végül átszervezte, egy új amerikai alapítványra bízta az ételosztást, hogy az ENSZ-szel részben együttműködő terroristák ne tudják ellopni a segélyeket.
Szeptember végére összeállt Donald Trump sokat emlegetett béketerve. Ennek lényege, hogy a túszok szabadon engedéséért, és a Hamász fegyverletételéért cserébe Izrael kivonul a Gázai-övezetből és egy nemzetközi testületnek adja át az irányítást. A háborúban 66 ezren haltak meg és 170 ezren megsebesültek, 48 túsz máig nem térhetett haza.
A Gázai övezet északi részének evakuálása
Hat nappal a terrortámadás után, 2023. október 13-án az izraeli hadsereg elrendelte a palesztin enklávé északi részének 24 órán belüli első kiürítését, előrevetítve egy szárazföldi offenzívát. Az ENSZ szerint több mint egymillió lakosnak kellett elhagynia otthonát és dél felé indulnia. Az izraeli megtorló csapások a helyi hatóságok szerint már több mint 1500 palesztint öltek meg.
Első tűzszünet
Hét hetes háború után november 24-én életbe lépett az első hétnapos tűzszünet. 81 túszt engedett szabadon a Hamász, és 240, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot cserélt ki. Az ideiglenes tűzszünetről Katar tárgyalt Egyiptom és az Egyesült Államok támogatásával. Izrael december 1-jén újraindította a Gázai övezet bombázását, azzal vádolva a Hamászt, hogy nem hajlandó több túszt elengedni, és ellenzi a tűzszünet meghosszabbítását. A Hamász a maga részéről Izraelt hibáztatja.
Nemzetközi Bíróság
A Nemzetközi Bíróság 2024. január 26-án ítéletben kötelezte Izraelt, hogy akadályozzon meg minden népirtást. Az ügyet Dél-Afrika vitte az ENSZ legfelsőbb bírósága elé, azzal vádolva Izraelt, hogy népirtást követett el a gázai palesztinok ellen. A bírák egyelőre nem döntöttek az ügyben.
Csipogók és adó-vevő készülékek robbanásai Libanonban
Szeptember 17-én és 18-án egyszerre több száz, a Hezbollah által használt csipogó és walkie-talkie robbant fel Libanonban. Az Izrael által régóta szervezett akciónak legalább 37 halottja és közel 3000 sebesültje volt. A robbanások szupermarketekben, utcákon és közterületeken történtek, az Izrael és a Hezbollah közötti ellenségeskedés eszkalálódásának hátterében.
Hasszán Naszrallah likvidálása
Tíz nappal később, szeptember 27-én Izrael megölte Haszan Naszrallahot, az Irán által támogatott síita terrorszervezet, a Hezbollah főtitkárát, a szervezet libanoni fővárosban, Bejrútban lévő főhadiszállására mért csapás során.
Az Izrael és a Hezbollah közötti háború, amely október 7-ét követő napon kezdődött és 2024. november 27-én tűzszünettel ért véget, közel 4000 halottat és több mint 16 ezer sebesültet követelt Libanonban. Az izraeli csapások jelentős károkat okoztak Dél-Libanonban és Bejrút egyes kerületeiben. Több mint egymillió libanoni lakos kényszerült lakóhelye elhagyására.
A tűzszünet megkötése
Több mint 15 hónapos háború után 2025. január 19-én lépett hatályba a Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok által megtárgyalt és január 15-én megkötött tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hamász között.
33 túszt, köztük nyolc holttestet cseréltek ki közel 2000 palesztin fogolyért. Izrael március 18-án újraindította a gázai bombázást a terrorszervezet felszámolása érdekében.
"Villámháború" Izrael és Irán között
2025. június 12. és 24. között 12 napos "villámháború" tört ki Izrael és Irán között.
Izrael csapást mért az Iszlám Köztársaság nukleáris létesítményeire, az Iszlám Forradalmi Gárdára, az iráni légvédelemre és lakónegyedekre. Irán válaszul példátlan rakétazáport zúdított a zsidó államra, legalább két tucat ember meghalt, több ezer lakosnak kellett elhagynia az otthonát.
Az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai csapásokat követően Irán a Katarban lévő amerikai támaszpontot vette célba, amely a legnagyobb a Közel-Keleten. Doha azt állítja, hogy elfogta a rakétákat, és nem szenvedett áldozatokat. Donald Trump másnap, június 24-én tűzszünetet hirdetett.
Egy civil szervezet szerint az Izrael és Teherán közötti villámháborúnak több mint 1000 halottja volt Iránban és 28 halottja Izraelben.
Az éhínség kihirdetése
Az ENSZ augusztus 22-én hivatalosan is "éhínséghelyzetet" hirdetett a Gázai övezetben, az első ilyet a Közel-Keleten. Több mint 500 ezer gázai lakos volt érintett, az ENSZ a "szisztematikus izraeli akadályozást" tette felelőssé. Izrael kezdettől tagadta a szándékos éheztetés vádját.
Trump béketerve
Szeptember 29-én Donald Trump amerikai elnök bemutatta a Gázai övezetben két éve tartó háború befejezését célzó békemegállapodást.
Ez magában foglalja a túszok szabadon bocsátását, a Hamász lefegyverzését és a gázai izraeli offenzíva befejezését. A Hamász azt állítja, hogy támogatja a háborút lezáró megállapodást. Egyiptomban még folynak a tárgyalások.
A Hamász által kontrollált helyi egészségügyi hatóságok ellenőrizhetetlen adatai szerint a gázai izraeli offenzíva eddig több mint 66 ezer halálos áldozatot és 170 ezer sebesültet követelt két év alatt.
A Hamász még mindig 48 túszt tart fogva, akik közül Izrael szerint 20 még életben van.