A müncheni migrációs találkozót a drónokkal kapcsolatos legfrissebb kérdések uralták. Dobrindt és Brunner egy uniós ütemtervet jelentett be, ebben központi szerepet játszhat a Frontex.
Ahogy a név is mutatja, a migráció lett volna a "Müncheni Migrációs Találkozó" központi témája. A munkaértekezlet sajtótájékoztatóján Alexander Dobrindt német szövetségi belügyminiszter és Magnus Brunner belügyi és migrációs uniós biztos azonban csak mérsékelt erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ez a téma a figyelem középpontjában maradjon.
Az elmúlt napok müncheni drónincidensei minden mást maguk mögé utasítottak, Európa biztonsági helyzete lett a központi téma, az ezzel összefüggő kérdésekről esett a legtöbb szó. Brunner a drónok légtérsértését "Európa szívében" elkövetett támadásoknak nevezte. Dobrindt pedig a képességek "összeméréséről" és "fegyverkezési versenyről" beszélt ezzel kapcsolatban.
A találkozó keretében tartott sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták, hogy Európának most összehangolt választ kell adnia a provokációkra még akkor is, ha Dobrindt belügyminiszter szerint nem minden drón jelent közvetlen fenyegetést.
Dobrindt: felhatalmazás - fegyverkezés - összefogás
A német szövetségi belügyminiszter sürgette a drónvédelmi képességek jelentős - technikai, szervezeti és jogi - bővítését. Beszédében egy intézkedéscsomagot vázolt fel, amelyet egyfajta triászként foglalt össze: felhatalmazás - fegyverkezés - összefogás.
Dobrindt konkrétan egy speciális drónvédelmi egység létrehozását szorgalmazta a szövetségi rendőrségen belül, valamint egy külön fejlesztési és kutatási egységet a technikai megoldások tesztelésére és továbbfejlesztésére. A cél az, hogy a polgári biztonsági hatóságok képesek legyenek minél korábban felismerni a fenyegetéseket, és így hatékonyabban tudjanak reagálni ezekre. A Bundeswehr szükség esetén támogatást nyújtana, de a belbiztonság szavatolása elsősorban a rendőrség feladata maradna.
Dobrindt ebben az összefüggésben a felhatalmazáson mindenekelőtt egy világos jogi keret megteremtését érti. Szerinte egyértelműen szabályozni kell a hatásköröket, az engedélyeket és az ellenőrzési mechanizmusokat, hogy a katasztrófavédelmi szolgálatok jogi értelemben is biztonsággal cselekedhessenek.
Dobrindt szerint a felfegyverzés lényege, hogy a felelős egységeket megfelelő technológiával szereljék fel. Az összefogás pedig a biztonsági és védelmi hatóságok szorosabb együttműködését jelenti, a reakcióidő csökkentését és a felelősségi körök tisztázását.
Dobrindt ezzel a központosítottabb koordináció iránti igényt hangsúlyozza egy olyan területen, amelyet eddig a hatóságok és hatáskörök sokasága jellemzett.
Brunner: beruházás - innováció - integráció
Ezt hangsúlyozta Magnus Brunner uniós biztos is. Arról beszélt, milyen fontos a drónok elleni védekezésre irányuló európai kezdeményezés, és elmagyarázta saját elképzelését a legfontosabb teendőket illetően. Ezek hármasa bizonyos mértékig eltér a német belügyminiszter érvelésétől: integráció - innováció - beruházás.
Míg Dobrindt mindenekelőtt a nemzeti hatáskörökhöz és a hatóságok felszereléséhez ragaszkodott, addig Brunner az integráció kulcsszava alatt foglalta össze mindazt, amit az Unió szerepéről gondol. Nyilván nem véletlenül, hiszen a migrációért felelős uniós biztosként ez feladatköre szempontjából alapkérdés.
A megközelítés közbülső eleme az innováció: Brunner a kutatási és finanszírozási programokban látja az új védelmi technikák kifejlesztésének és gyors gyakorlati megvalósításának kulcsát. Az uniós biztos szerint ebben központi szerepet játszik a Horizont Európa.
A program a kutatás és az innováció legfontosabb uniós finanszírozási eszköze; a többéves pénzügyi keret félidős értékelése szerint a 2021-2027-es időszakra vonatkozó indikatív költségvetés mintegy 93,5 milliárd euró. A Horizont Európa olyan témákban finanszíroz projekteket, mint az éghajlatváltozás, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, valamint a versenyképesség és a növekedés fokozása az EU-ban. Ugyanakkor megkönnyíti a határokon átnyúló együttműködést, és célja, hogy maximalizálja a kutatás szerepét az uniós szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában.
Eddig is finanszíroztak polgári célú dróntechnológiákat az ilyen programok keretében, a katonai alkalmazások azonban az Európai Védelmi Alapra (EFA) maradtak. A Bizottság most azt fontolgatja, hogy felpuhítja a polgári és a katonai kutatás közötti szigorú elhatárolást: a szinergiák jobb kihasználása és a külső, különösen a Kínától való függőség csökkentése volna a cél a kritikus technológiai ágazatokban. Ezek tennék lehetővé, hogy az Unió vezető szerephez jusson a gazdasági és biztonsági szempontból létfontosságú technológiák terén.
Végül hangsúlyt kapnak a beruházások is: a jövőben több pénzt kellene fordítani a hatóságokra is, mondta Brunner.
A Frontex fontosabb szerepet játszthatna a drónok elleni védekezésben
Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex akár központi szerepet is kaphatna a drón-ügyekben. A pontos hatásköröket épp most tárgyalják újra. Brunner utalt arra, hogy a jövőben a határvédelem pénzeszközeit is egyre inkább a drónok elleni védelemre és a légtér felügyeletére lehetne fordítani, vagyis a Frontex új feladatokat kapna.
A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó technikai stratégia már most is tudatosan a drónokra és a kapcsolódó technológiákra összpontosít. Ez a bevetési számokban is tükröződik: A Frontex által bejelentett repülési órák száma a 2023-as 3307-ről (2023) 4993-ra (2024) emelkedett, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent.
A megfigyelési repüléseket főként két nagy hatótávolságú drónnal végzik: az egyik rendszerrel 2137 repült órát Máltán, a másikkal pedig 2856 órát Krétán. A 2024-es krétai telepítésre 184,2 millió euró értékű új keretszerződést kötöttek; a Máltára vonatkozó meglévő kétéves szerződést meghosszabbították, és újabb 75 millió eurót rendeltek hozzá.
Láthatáron a drónok elleni védekezés uniós ütemterve?
A müncheni migrációs találkozó eredetileg tervezett témájában, a migráció ügyében kevés újdonsággal szolgált: a már megbeszéltek nagy részét megerősítették, meglepő bejelentések nem voltak. Az illetékes uniós biztos és a német delegáció kijelentette, hogy tartalmilag egyetértettek, megerősítették az alapvetéseket.
A drónok elleni védekezéssel kapcsolatban azonban új ütemterv látszik kibontakozni: Brunner és Dobrindt bejelentették, hogy a lehetséges intézkedéseket hamarosan megvitatják a Tanácsban, és közösen kidolgoznak egy uniós ütemtervet a drónfelderítésre és a drónok elleni védelemre vonatkozóan.