A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a tavalyinál sokkal több EU-s pénz folyt be, mégis az elmúlt évek második legnagyobb hiányával működik idén a költségvetés.
"Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés garantálja a magyar gazdaság, a családok és a nyugdíjasok védelmét" – ezzel a pozitív felütéssel tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az év első nyolc hónapjának államháztartási folyamatairól szóló jelentést.
Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774,0 milliárd forint) 63,4 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (66,6 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése – írja az NGM .
A központi alrendszer hiányán belül a központi költségvetés 3012,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 109,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 122,6 milliárd forintos hiányt mutattak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,7 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók megközelítőleg 10 százalékkal emelkedtek.
Kamatkiadásokra augusztus végéig 2928,3 milliárd forintot kellett kifizetni, ami 514,5 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ezt az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza.
Augusztusban a költségvetés uniós programokhoz kapcsolódó bevételei 311,3 milliárd forinttal, 436,8 milliárd forintra emelkedtek. Ez legnagyobb részt annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság átutalta a pedagógusbér-emelés kapcsán kitűzött mérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódó, mintegy 587 millió eurónyi forrást, valamint visszatérítette a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések 2025. második negyedévi kiadásainak uniós részét (131 millió euró).
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Euronewsnak azt mondta, az, hogy az augusztus havi hiány 240 milliárd forint, se nem nagyon jó, se nem nagyon rossz. Az elmúlt három évben nagyobb volt a mínusz, előtte kisebb.
A gazdaság állapotára nézve a bevételi oldal nagyon lényeges, itt 7,1%-os a növekedés. Két adónemet érdemes megnézni az áfát és a személyi jövedelemadót (szja). Az áfa nagyjából leköveti a fogyasztás alakulását, látszik, hogy a fogyasztás az infláció fölötti mértékben bővült. Az szja-bevétel 9,4%-kal növekedett az év első nyolc hónapjában. Ez visszaigazolása a béradatnak, nagyjából ennyivel nőtt a bértömeg.
Régiós összehasonlításban nem rossz a magyar adat. Tavaly például a lengyel, a román és a szlovák költségvetési hiány is magasabb volt, csak a cseh volt alacsonyabb, mint a magyar.
Hogy milyen gazdasági lépésekre lenne szükség a növekedés érdekében, Regős Gábor hangsúlyozza: lehetne azt mondani, hogy költsön többet a költségvetés, de ezzel nagyon óvatosan kell bánni. Olyan hiányt kell elérni, amit a piac még tolerál, tehát célszerű lenne a tavalyi 4,9 százalék alatt maradni.
"A növekedéshez hozzá tudna járulni, ha az export és a beruházások beindulnának. Az export nehéz kérdés, mert a kereslet eléggé meghatározó, de ha beindul a BMW és CATL az majd segít. A beruházásoknál pedig sokk függ az uniós pénzek érkezésétől is. Összesen több milliárd euróról van szó, ez jelentős tétel, de az politikai kérdés, hogy ennek mi lesz a sorsa" – magyarázta.
Ami a jövőt illeti, a választások miatt nem lehet arra számítani, hogy kiadáslefaragások vagy adóemelések lesznek. Regős Gábor emlékeztet arra: eddig is figyelt a kormány, hogy a költségvetés ne nagyon szálljon el, és amiket már bejelentettek azoknak a jelentős része is csak a későbbi költségvetésben jelenik majd meg. Az Otthon Start esetében például most veszik fel az emberek a hitelt, de az csak később terheli a költségvetést, amikor a kamatfizetés után el kell számolnia a kormánynak a bankokkal.
A héten további fontos gazdasági adatok várhatók. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden tartja szeptemberi kamatdöntő ülését, és közzéteszik a szeptemberi Inflációs jelentést. Augusztusban nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén a testület.
Csütörtökön közli a KSH a foglalkoztatottság és munkanélküliség augusztusi adatait. Júliusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 712 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.