Az európai országok nemrég beindították az iráni atomalkuba foglalt vészfék-mechanizmust. Ennek értelmében újra élesedik az összes olyan szankció, melyet a 2015-ös atomalku helyezett hatályon kívül - hacsak nem sikerül záros határidőn belül diplomáciai megoldást találni.
HIRDETÉS
Megbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki szavazásán az a határozat, amely megakadályozta volna az iráni atomprogram miatti, 2015-ben hatályon kívül helyezett nemzetközi szankciók újbóli bevezetését. A voksolást hetekig tartó tárgyalások előzték meg, az eredmény azonban azt mutatja, hogy a felek nem tudtak egyezségre jutni.
A határozatot Dél-Korea, a 15 tagú tanács jelenlegi elnöke terjesztette elő, és 9 támogató szavazatra lett volna szükség ahhoz, hogy elfogadják - feltéve, hogy a BT egyik állandó tagja sem szavaz ellene. Végül azonban csak Kína, Oroszország, Pakisztán és Algéria támogatta az indítványt. Az említett országok képviselői közül többen is hevesen kritizálták az atomalkuban eredetileg részt vett európai államokat Irán - állításuk szerint - igazságtalan és illegális büntetéséért.
„Jelenleg egyetlen céljuk az, hogy a Tanácsot eszközként használják rosszindulatú játszmáikhoz, nyomásgyakorló eszközként egy olyan államra, amely megpróbálja megvédeni szuverén érdekeit” – mondta Vaszilij Alekszandrovics Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete.
Fu Kong, Kína nagykövete hasonlóan fogalmazott. Elmondása szerint a Tanácsnak a határozat leszavazásával sikerült egy csapásra és véglegesen eltörölni nyolc év diplomáciai eredményeit.
Amir-Szaid Iravani iráni nagykövet megköszönte négy kollégájának, hogy elutasították a szankciók visszaállítását, és ezzel „a történelem jó oldalára álltak", valamint elutasították „a nyomásgyakorlás és megfélemlítés eszközét".
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság a múlt hónapban kezdeményezte az úgynevezett visszacsapási mechanizmus beindítását. A mechanizmus lényege az, hogy ha Irán megszegi a 2015-ös atomalku rendelkezéseit, akkor automatikusan újra hatályba lépnek azok a szankciók, melyeket az atomalku hatályon kívül helyezett. Az angolul snapbacknek nevezett mechanizmust egyfajta vészfékként foglalták bele az atomalkuba.
A szankciók között szerepel a hagyományos fegyverek exporttilalma, a ballisztikus rakéták fejlesztésének korlátozása, külföldön tárolt egyes iráni vagyonok befagyasztása, bizonyos személyek külföldre utazásának korlátozása és a nukleáris fejlesztések tilalma.
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság azért kezdeményezte a mechanizmus beindítását, mert Irán az utóbbi időszakban egyértelműen megsértette az atomalku rendelkezéseit, a szankciók pedig akár már a jövő hónapban újra hatályba léphetnek. Az Egyesült Királyság azonban pénteken jelezte, hogy még nincs vége az egyezkedésnek:
„Az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett. Készek vagyunk további diplomáciai kötelezettségvállalásokra a következő héten és azon túl is, hogy megpróbáljuk megoldani a nézeteltéréseket" - jelentette ki Barbara Woodward, az ország ENSZ-nagykövete.
Irán azt állítja, hogy minden ellenőrt be fog engedni az atomlétesítményeibe
Az elmúlt hetekben intenzív tárgyalások folytak Irán és az európai országok között, és már ezen a héten is voltak olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy valószínűleg újra bevezetik a szankciókat.
Német és európai uniós vezetők szerdán egy telefonhívásban figyelmeztették Iránt, hogy még nem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozza a szankciók újbóli bevezetését.
„Az iráni nukleáris program kérdésében a diplomáciai megoldás megtalálásának esélye nagyon gyorsan csökken" - jelentette ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
„Iránnak hiteles lépéseket kell tennie Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország követeléseinek teljesítése felé, és ez azt jelenti, hogy teljes körű együttműködést kell tanúsítania a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és haladéktalanul engedélyeznie kell az összes nukleáris létesítmény ellenőrzését" - tette hozzá Kallas.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter órákkal később kiadott nyilatkozatában ismét azt állította, hogy az ENSZ-szankciók újbóli bevezetése „nélkülöz minden jogi vagy logikai indoklást".
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Irán és az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete már megegyezett egy Egyiptom közvetítésével létrejött megállapodásról, ami szerint a NAÜ ügynökeit beengedik az összes iráni nukleáris telephelyre, és Teheránnak jelentést kell tennie valamennyi nukleáris anyagának hollétéről.
Az Iránnal 2015-ben kötött, Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) néven ismert, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodás értelmében Teherán szankciókönnyítést kapott a nukleáris tevékenységének korlátozásáért cserébe.
Ez a megállapodás szinte teljesen összeomlott, miután Donald Trump elnök 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat belőle, „a valaha letárgyalt legrosszabb megállapodásnak" minősítve azt, és újra bevezette az általa „maximális nyomásgyakorlásnak" nevezett szankciókat Iránnal szemben.