Energiaipari gigaberuházásról állapodott meg a pekingi katonai felvonulás árnyékában Kína és Oroszország. Pekingben az európai politikusok sem tétlenkedtek: a magyar külügyminiszter kínai nagyvállalatok vezetőivel, a szlovák miniszterelnök az orosz elnökkel tárgyalt üzleti kérdésekről.
HIRDETÉS
A második világháború végének 80. évfordulójára – és Kína vélt Japán feletti győzelmére – emlékezve rendezett Kína példátlan katonai díszfelvonulást a pekingi Mennyei béke terén. A parádé 70 percig tartott. A nemzetközi sajtó az eseményt propagandaeszközként és erődemonstrációként értékeli, amely elsősorban Washingtonnak szól.
A parádén több mint 100 repülőgép és több száz katonai jármű, valamint több mint 10 ezer katona vett részt. A hatóságok szerint az összes bemutatott katonai eszköz kínai gyártmányú és jelenleg is szolgálatban van - ezek között drónok, elektronikus zavaró rendszerek, hiperszonikus fegyverek, lézeres légvédelmi és rakétavédelmi technológiák, valamint ballisztikus rakéták voltak.
A legnagyobb érdeklődés a tengeri hadviselésben használt fegyvereket övezte: Kína ugyanis ezeket vetné be egy esetleges Tajvan elleni támadásban. Kétféle pilóta nélküli víz alatti járművet (XLUUV) mutattak be. A Naval News szerint a két tengeri drón körülbelül 18 méter hosszú, torpedó alakú és meghajtórendszerük alapján lopakodásra tervezték őket.
A díszfelvonulás főszereplői az erődemonstrációért felelős drónok, elektronikus zavaró rendszerek, légvédelmi rakéták mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai elnök voltak. A kínai, az orosz, és az észak-koreai államfő először mutatkozott együtt nyilvánosan. Donald Trump korábban a három ország vezetőjét azzal vádolta, hogy összeesküdtek az Egyesült Államok ellen, és kijelentette, hogy "nagyot csalódott" Vlagyimir Putyinban. Erre válaszul a Kreml szerdán közölte, hogy Vlagyimir Putyin nem szövetkezik az Egyesült Államok ellen Hszi Csin-pinggel és Kim Dzsongunnal. A katonai parádén a kínai elnök azt mondta, hogy országának felemelkedése „megállíthatatlan”.
A három nagypolitikai szereplőn túl rengeteg, világpolitikai viszonylatban számottevő politikus vett részt: Alekszandr Lukasenko belarusz, Maszúd Peszeskján iráni elnökök mellett több tucat ázsiai, közel-keleti, afrikai és közép-amerikai államfő.
Vendégek Európából
Az Európai Unió tagállamai közül két ország jelent meg az eseményen: Szlovákiát annak miniszterelnöke, Robert Fico, Magyarországot Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte. Az európai politikában mindkét országot oroszbarátsággal vádolják, a regionális viszonyokhoz képest pedig mindkét állam nagyobb mértékben tesz lehetővé kínai beruházásokat.
Robert Fico Pekingben az európai vezetők és a szlovák ellenzék tiltakozása ellenére tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, akivel üzleti kérdéseket is érintettek. Szijjártó Péter miután "meghatározó kínai vállalatok vezetőivel" egyeztetett, és meggyőződött róla, hogy "a legtöbb kínai vállalat a kapacitásainak növelését és újabb munkahelyek létrehozását tervezi Magyarországon", kijelentette, hogy a magyar-kínai gazdasági együttműködés egy "igazi sikertörténet". A külügyminiszter által hivatkozott cégek között van a Wanhua, a Chevron és a Xiaomi is.
A felvonuláson megjelent Alekszandar Vucic szerb elnök is, aki ellen a szerb egyetemisták azért kezdtek el tüntetni tavaly novemberben, mert a 2024. november 1-jén történt, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédiában a rendszerszintű korrupció egy iskolapéldáját látták. Az újvidéki vasútállomás beomlott előtetejéért felelős infrastrukturális beruházással, illetve a kivitelezési munkákkal két kínai céget bíztak meg, akik utólag elárulták, hogy bár a tetőszerkezet felújítását elvállalták, azt nem tették meg. Azt nem tudni, hogy Vucic tárgyal-e újabb infrastrukturális beruházásokról a kínai vezetéssel, de az bizonyos, hogy a parádé előestéjén tízezrek tüntettek Belgrádban az elnök székháza előtt.
A pekingi felvonulás árnyékában Oroszország és Kína között nagy jelentőségű energiaügyi megállapodás született: a kínai köztévé szerint a két ország vezetői megegyeztek a "Power of Siberia 2" nevű gázvezeték megépítéséről, amelyen Peking olcsóbban kap majd gázt Moszkvától, mint amennyiért az Európai Unió. A hírt az orosz Gazprom is megerősítette.