A nyáron hatályba lépett önrendelkezési törvényre hivatkozva egyre több magyarországi településen tiltják meg a letelepedést a büntetett előéletűeknek, illetve azoknak, akiknek nincs munkaviszonyuk és tb-jük, vagy nem tudnak magyarul.
HIRDETÉS
Szigorították a betelepülés feltételeit Pilisen: a Pest vármegyei városban szeptembertől nem létesíthetnek lakcímet az életellenes, erőszakos, drogos bűncselekmények elkövetői és azok, akiknek nincs legalább egyéves tb-és munkaviszonyuk.
A képviselőtestület egyhangúlag megszavazta ezt, a döntést a júliusban hatályba lépett önrendelkezési törvény tette lehetővé. László Attila polgármester – aki jövőre a Mi Hazánk képviselőjelöltjeként indul a parlamenti választáson – tavaly lépett hivatalba, már akkor jelezte a kormányzatnak, hogy a városban az egyik legnagyobb probléma a bűnözés.
Például az úgynevezett tetőfedő maffia, melynek tagjai romániai cigányok.
"Nagyon sok külföldi, romániai gábor cigány telepedett le itt, főleg a központi részen. Gyakorlatilag 800 fő idegennel vettem át ezt a várost, 400-nak volt lakcímkártyája, 400-nak nem, ez idegenrendészeti ellenőrzések során kiderült. Kértem, hogy az önkormányzat megkerülése nélkül ne lehessen dönteni arról, ki kap magyar állampolgárságot, és kivel akar együttélni egy település lakossága" – mondta László Attila az Euronewsnak.
Az általunk megkérdezett helybeliek többsége egyetért a beköltözés szigorításával.
"Bűnözők, meg segélyen élők, meg akik hátsó szándékkal jönnének, hogy a kisebbségből vagy a szegényebbekből hogy tudják még azt a kicsit is elvenni, azok ide ne jöjjenek, azok még Magyarországról is menjenek el. Menjenek gazdagabb országokba, majd ott eltartják őket" – mondta egy asszony.
Pilis Roma Nemzetiségi Önkormányzatának vezetője azonban diszkriminatívnak tartja a rendeletet.
""Hol élünk? Az emberi jogokat hova teszik? A földbe tapossuk az emberi jogokat? Őneki milyen joga van, ennek a polgármesternek meg a bandájának, meg a hozzá hasonló embeteknek? Mi is emberek vagyunk. Ez kimondottan csak a cigányságra jött ez a törvény? Ezt nem lenne szabad" – magyarázta Rafael Oszkár.
Az önazonosság védelméről szóló törvényt a lakosság összetételének, életmódjának és kulturális jellegzetességeinek megőrzésére hivatkozva hozták meg. Az lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok rendeleti úton kezeljék a beköltözéssel, ingatlanszerzéssel vagy népességnövekedéssel kapcsolatos kihívásokat.
Emberi jogvédők szerint azonban az önrendelkezési törvény azért született, hogy azok a települések, melyek távol akarják tartani a romákat vagy általában az alsóbb társadalmi osztályhoz tartozókat, megtehessék ezt.
Kiss Gábor, Euronews:
"Már több magyarországi településen is rendelettel korlátozták a letelepedést. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Taktaharkányban pédául csak azok vehetnek házat, akik betelepülési hozzájárulást fizetnek, és igazolják szakképzettségüket. Sátoraljaújhelyen pedig erkölcsi bizonyítványhoz, középfokú végzettséghez és magyartudáshoz kötötték a beköltözést."