Az Egyesült Államok és Spanyolország kétoldalú kapcsolatai megromlottak, mivel Madrid nem követi a NATO előírásait, és mert a kínai Huawei-jel köt szerződést. A délnyugat-európai állam segítsége elkelne a karibi térségben vívott, drogkartellek elleni harcban.
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször is összekülönböztek egymással. Az egyik leghevesebb vita Spanyolország katonai kiadásairól szólt, miután Sánchez közölte, hogy a NATO előírásait félretéve Spanyolország nem költi védelemre a katonai szövetség által ajánlott, az éves GDP 5 százalékát megközelítő összeget. Mark Rutte NATO-főtitkár ekkor közölte, hogy az ország tervezett 2,1 százalékos kiadásai elmaradnak a NATO törekvéseitől.
A spanyol kormányzati bejelentés egyáltalán nem tetszett Trumpnak, ezért a júniusi hágai NATO-találkozón szankciókkal fenyegette meg Spanyolországot. Több NATO-tagállam vezetője, például Giorgia Meloni olasz miniszterelnök akkor megjegyezte, hogy Sánchez ugyanazt a dokumentumot írta alá, mint a többi ország, magyarán a spanyolokra is vonatkozik a költés mértéke.
Egyes elemzők szerint Madrid és Washington hűvös viszonyáról árulkodik az is, hogy Sánchezt nem hívták meg a Fehér Házba, amikor az alaszkai Trump-Putyin csúcsot követően Volodomir Zelenszkij ukrán elnök mellett több európai is vezető, így Ursula von der Leyen, Giorgia Meloni, Emmanuel Macron és Friedrich Merz is felsorakozott.
500 millió dolláros havi apanázs kokainból és fentanilból
Venezuela leghírhedtebb és legnagyobb drogbandája a Cartel de los Soles (A napok kartellje), ennek a vezetője a Fehér Ház szerint maga Nicolás Maduro venezuelai elnök. Az Egyesült Államok már jó ideje azzal vádolja venezuelai rezsimet, hogy egyrészt kokaint állítanak elő és viszik Észak-Amerikába, másrészt a kolumbiai kokain szállításából is kiveszik a részüket, sőt: fentanilt is szállítanak az Államokba.
A Trump-kormányzat elhatározta, hogy megerősíti az Egyesült Államok jelenlétét a karibi térségben, és több ezer amerikai katonát vezényeltek a régióba, a Reuters pedig azt írta, hogy a USS Lake Erie hadihajó és a USS Newport News atomtengeralattjáró is csatlakozik a műveletekhez. A műveletek célja a venezuelai drogkereskedők hálózatának leszámolása, azaz a kartellhez köthető leszállópályák, logisztikai központok, kikötők, fegyver- és üzemanyagraktárak megsemmisítése. Trinidad és Tobago bejelentette, hogy készégesen támogatja az amerikai lépéseket, és közölte, hogy a nemzetközi csapatok a vízi és a szárazföldi területeiket is használhatják a Maduro elleni akciók során.
Az amerikai csapatok mozogatására a venezuelai elnök is reagált. Közölték, hogy
- mintegy 15 ezer fős biztonsági erőt mozgósítanak, hogy
- készek 4 millió milicistát toborozni, illetve hogy
- drónokkal és hajókkal járőröznek a térségben.
Washingtont mindez nem ijesztette meg: úgy vélik, hogy a kartellt mielőbb fel kell számolni, mert ezzel elapad a Madurónak nyújtott pénzügyi támogatás, mely az Egyesült Államok kutatásai szerint havi 500 millió dollár is lehet.
Diplomáciai források az ABC című spanyol napilapnak elmondták, hogy az USA több országot be kíván vonni a harcba, de hozzátették, hogy Spanyolország nincsen közöttük.
Mexikó, Kanada, Olaszország, az Egyesült Királyságot és Franciaországot integet a partvonalról
Az ABC azt írja, hogy Marco Rubio külügyminiszter partnereket keres a venezuelai kartellek elleni műveletekhez, és hogy az amerikai diplomácia vezetője Mexikóval és Kanadával, valamint európai szövetségesekkel, köztük Olaszországgal, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal is tárgyalt az ügyben. Az összefogás célja a katonai jelenlétet megerősítése a térségben.
Washington tavaly február óta terrorszervezetnek tekinti a drogkartelleket, a bűnbandák vezetőire vér- és nyomravezetői díjat állapítottak meg, Nicolás Maduro esetén például 50 millió dollár a fejpénz. Az összeg éppen kétszer annyi, mint a történelmileg eddig listavezetőnek tekinthető Oszama Bin Ladenért felajánlott nyomravezetői díj.
A Maduro és a kartellek elleni harcban Spanyolország segítsége elkelne: az ország nemzetközileg elismert szereplője a drogkereskedelem elleni harcnak, fegyveres erőiben számos, kifejezetten drogellenes műveletekre kiképzett csapat kap helyet. A venezuelai és a karibi műveletekből való távoltartást egyelőre két dologgal magyarázzák a szakértők: az egyik Madrid és Washington feszült viszonya, a másik Madrid és Caracas viszonya, ami azért meglepő, mert a spanyol vezetés sokkal inkább Maduro elődjével, Hugo Chavezzel ápolt viszonylag normális kapcsolatokat. Chavezt a halálát követően, 2013-ban váltotta Maduro, a két országnak pedig azóta távolról sincs jó viszonya. A 2011-ig regnáló spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero például arra kérte az EU-t, hogy fontolja meg a Venezuela elleni szankciókat.
A két ország történetében 2020-ban volt egy ellentmondásos epizód, amikor Delcy Rodríguez, Nicolás Maduro alelnöke annak ellenére tárgyalt a madridi Barajas repülőtéren José Luis Ábalos akkori spanyol fejlesztési miniszterrel, hogy az Európai Unióba be sem tehette volna a lábát. Az incidens hatalmas botrányt kavart a szankciók megsértése miatt, a spanyol kormányról pedig azt mondták, hogy összejátszik a venezuelai rezsimmel. Rodrigueznél akkor olyan táskák voltak, melynek tartalmára sosem derült fény, Ábalos pedig azóta korrupciós vádak miatt lemondott posztjáról.
A nemzetbiztonságot veszélyeztető Huawei-szerződés
A jelenlegi feszült helyzetet az sem segíti, hogy Madrid egyre bensőgesebb viszonyt ápol Kinával. Pedro Sánchez tavaly áprilisban utazott Pekingbe, hogy javítsa a két ország kereskedelmi kapcsolatait, sőt: megpróbáljon egyfajta hídként működni az EU és Hszi Csin-ping között a kereskedelmi megállapodások számának növelése érdekében.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy Spanyolország Kínához való olyan, mintha a spanyolok a saját torkukhoz tartanák a kést, ugyanis a kínai gyártók megpróbálnának megszabadulni azoktól a termékektől, amelyeket nem tudnak eladni az Egyesült Államokban.
A Spanyolország és Kína kapcsolatai körüli feszültségek ezzel nem érnek véget. A spanyol kormány a Huawei-nek ítélt oda egy szerződést, mely a rendőrségi és igazságügyi lehallgatások adatait kezeli, valamint érzékeny adatok és kommunikáció feldolgozására hivatott. A szerződés felháborodást keltett Washingtonban, tekintettel arra, hogy a kínai techóriás olyan adatokat oszthat meg Hszi Csin-ping kormányával, melyek veszélyeztetik az Egyesült Államok biztonságát.