Egy ellenzéki képviselő szót követelve lökdöste a Szenátus elnökét, majd a vita elfajult.
HIRDETÉS
A verekedés mögött nem valamilyen egyéni túlkapás áll, hanem a mexikói politikai paletta egyik forró gombja váltotta ki, azaz a szuverenitás, a katonai szerepvállalás, és a külső beavatkozások kérdése.
Tegnap ezekről a kérdésekről vitázott a mexikói Felsőház, ahol a Morena kormánypártnak 2/3-os többsége van. Az esemény végén az ellenzéki Intézményes Forradalmi Párt (PRI) vezetője, Alejandro Moreno odalépett Gerardo Fernandez Norona szenátusi elnökhöz, miközben a törvényhozók már a himnuszt énekelték. A felvételen világosan látható, hogy az első támadó mozdulatot az ellenzéki politikus tette.
Az incidens egy „nehéz vita” után robbant ki más országok fegyveres erőinek mexikói jelenlétéről – mondta Norona később egy sajtótájékoztatón. Egy másik törvényhozó is beszállt a küzdelembe, és ő is Noronát támadta, aki szerint az üvöltötte az arcába, hogy „agyonverlek, meg foglak ölni”.
A háttér
A nemzetbiztonsági tanácskozás főként arra irányult, hogy mennyire elfogadható a külföldi fegyveres erők jelenléte Mexikóban. A legnagyobb felháborodást az okozta, hogy egyes törvényhozók szerint ez szuverenitási aggályokat vet fel, majd a szóváltás annyira elfajult, hogy az elnök berekesztette az ülést, ami végül a verekedéshez vezetett.
Mexikó évek óta használja saját hadseregét belbiztonsági célokra, főként a kábítószerkartellekkel szembeni fellépéshez. 2022-ben a képviselőház meghosszabbította a katonaság rendfenntartó szerepét 2028-ig. A szenátus korábban – egy vitatott alkotmányos reformmal – a Nemzeti Gárda irányítását a katonaság kezébe adta.
A tavaly elnökké választott Claudia Sheinbaum (Morena Párt) erősen ellenzi, hogy a kartellek letörésére igénybe vegyenek amerikai katonai segítséget, miközben Donald Trump elnök kifejezetten követeli ezt az opciót. Washington szerint Mexikó nem elég erős és nem kellően elszánt a bandák leverésére, viszont azok termékei az Egyesült Államok lakóit mérgezik, ezért a beavatkozás feltétlenül szükséges.
Ezt az érvelést az amerikai elnök erőteljesen használta is a Mexikóra kivetett vámok magyarázatakor.
Az amerikaiak bevonásának gondolata egyes hazai politikai erőkben is felmerült, de széles körben elutasították. Különösen azért, mert Mexikó kerül minden olyan külső katonai beavatkozást, amely megsértené az ország szuverenitását, érdekes párhuzamként az Egyesült Államokban éppen most folyó hatásköri vitákkal a katonai erő alkalmazásáról a bűnözéssel szemben.
A szenátusban a Morena olyan többséggel rendelkezik, amely lehetővé teszi a kormány számára az olyan vitatott reformokat is, amelyek megerősítik a katonai jelenlétet, de ezzel csökkentik a polgári ellenőrzést, mivel a hadsereg politikai szerepvállalása komoly kockázati tényező a szabadságjogokra nézve.
Az amerikai elnök türelmetlensége részben alaptalan, mert Sheinbaum hivatalba lépése jelentős fordulatot hozott a biztonságpolitikában a korábbi „abrazos no balazos” (ölelés, nem lövés) megközelítéshez képest. Kialakított megerősített biztonsági szervezetet az UNO elit egység felállításával, amely mesterséges intelligencia-alapú akciókra specializálódott . (Itt meg kell jegyezni, hogy az elnökasszony magasan képzett informatikus is egyben, aki főpolgármester korában digitalizálta Mexikóváros közlekedési rendszerét.)
Omar García Harfuch belügyminiszter irányításával megerősödtek a felderítési kapacitások a kartellekkel szemben. Az elnök asszony első száz napjának mérlege több mint 7 700 letartóztatás, 66 tonna kábítószer lefoglalása, valamint 115 metamfetamin labor lebontása.
A Sinaloa kartell belső háborús provokációira válaszul Sheinbaum a hadsereg, a Nemzeti Gárda és hírszerző szervek alkotta külön akciócsoportot hozott létre, és már összesen 55 kartellvezetőt adott át amerikai hatóságoknak.
A határ menti drogfogások is nőttek, miközben a szerződés nélküli amerikai hadműveleteket – például a "Project Portero"-t Mexikó határozottan elutasította, és kizárólag saját erőire támaszkodik.