Ez a második alkalom idén, hogy Mexikó kartelltagokat ad át az Egyesült Államoknak. A foglyok átadásának célja, hogy Washington mérsékelje a Mexikóra kirótt magas vámtarifát, mellyel a jövőben sújtaná déli szomszédját.
HIRDETÉS
Mexikó újabb 26 kartellfigurát adott ki az Egyesült Államoknak a Trump-kormányzattal kötött megállapodás részeként, amelynek célja a mexikói importra kivetett amerikai vámok fenyegető veszélyének csökkentése.
"Ez a 26 férfi mind szerepet játszott abban, hogy erőszakot és kábítószert hoztak az amerikai partokra, és súlyos következményekkel kell szembenézniük az országunk ellen elkövetett bűncselekményeikért" - nyilatkozta Pam Bondi igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok hálás Mexikó együttműködéséért az ügyben.
"Ez az átadás újabb példa arra, hogy mi lehetséges, ha a két kormány egységesen fellép az erőszak és a büntetlenség ellen" - mondta Ronald Johnson, az Egyesült Államok mexikói nagykövete. "Mindkét nemzet nagyobb biztonságban lesz ezektől a közös ellenségektől" - tette hozzá.
Az alku újabb jelentős mérföldkő az Egyesült Államok számára, ahol a drogkartellek elleni fellépés továbbra is bűnüldöző és igazságügyi szervek egyik prioritása.
Februárban Mexikó 29 drogkartell-tagot, köztük a hírhedt drogbárót, Rafael Caro Quinterót is átadta a szomszédos országnak. A lépésre akkor kerül sor, amikor a déli szomszéd megpróbálja elhárítani Donald Trump amerikai elnök fenyegetését, miszerint meredek vámokat vet ki a mexikói importra. A lépés súlyos csapás volt a hírhedt Guadalajara-kartellre.
Júliusban az amerikai elnök egyeztetett mexikói kollégájával, Claudia Sheinbaummal, és megállapodtak abban, hogy 90 nappal elhalasztják a belengetett 30%-os vámok kivetését, hogy legyen idő további tárgyalásokra.
Elődjéhez és politikai mentorához, az AMLO néven becézett Andrés Manuel José Obradorhoz képest Sheinbaum nagyobb együttműködési hajlandóságot mutat az USA-val közös biztonsági kérdésekben. Ugyanakkor ő is határozottan kiáll Mexikó szuverenitása mellett, elutasítva Trump és mások felvetéseit az amerikai katonai beavatkozás lehetőségéről.
Újabb nagy halak
Az átadott személyek között van Servando "La Tuta" Gómez Martínez, Mexikó egyik legkeresettebb drogbárója, a Templomos Lovagok kartell vezetője. Ugyancsak nagy fogás Amerikának Abigael González Valencia, a hírhedt Jalisco Új Generáció (CJNG) csoport korábbi feje.
Roberto Salazart egy Los Angeles megyei seriffhelyettes 2008-as meggyilkolásával kapcsolatban körözték, és horogra akadt a Sinaloa-kartell és más erőszakos csoportok több prominense, valamint "végrehajtók", szállítók és futárok.
A kartell tagjait azután adták át, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium beleegyezett abba a feltételbe, hogy az USA-ba küldött vádlottak közül senkivel szemben nem szabnak ki halálbüntetést. Ilyen ígéret azért adható, mert az amerikai igazságügyi miniszter egyben a legfőbb ügyész szerepkörét is betölti, vagyis felügyeli a várható vádemeléseket.
A kiadatás a legnagyobb fenyegetés
A mexikói és kolumbiai drogvezérek számára az Amerikának történő kiadatás réme hagyományosan az elképzelhető legnagyobb fenyegetés, több okból is.
Nem csak azért, mert országukban nincs halálbüntetés, viszont kerülhetnek olyan amerikai állam kezére, ahol engedélyezett, ha az illető gyilkosságban is bűnös. Noha a gyakorlat az, hogy a legsúlyosabb büntetést nem szabják ki, viszont az életfogytiglani vagy a nagyon hosszú szabadságvesztés garantált.
Így járt a félelmetes hírű Joaquín “El Chapo” Guzmán, akit 2019-ben életfogytiglanra + 30 évre ítéltek New Yorkban. 25 évet sózta Texasban Osiel Cárdenas Guillénre, míg Florida 45 évet szabott ki Diego León Montoya Sánchezre, a kolumbiai Északi Völgy bűnszervezet fejére.
További félelem az USA-ban található vagyonok, pénzforgalmi számlák, letétek és ingatlanok elkobzása, ami milliárdos veszteségeket okoz az érintett kartellnek amely ezzel szinte teljesen "kiszárad" és elveszíti készpénztartalékait.
A legnagyobb csapás mégis az, hogy egy amerikai börtönből már képtelenség tovább irányítani az érintett kartellt, miközben odahaza többféle módja is van a befolyás megőrzésének, főként politikai kapcsolatokkal vagy korrupciós módszerekkel.
Ha viszont egy bandavezér beleesik az amerikai csapdába, akkor meggyöngült csoportját a riválisok gyorsan felszámolják vagy magukba olvasztják.
Ez a rettegés főként a vezető kokain-termelőre, Kolumbiára jellemző, ahol több politikus és újságíró is célpont lett, ha támogatta a kiadatási politikát. Ezért gyilkolták meg 1989-ben Luis Carlos Galán liberális elnökjelöltet, aki nyíltan beszélt az Escobar-féle Medellín Kartell ellen, akik meggyilkoltatták.
Erre a sorsra jutott Rodrigo Lara Bonilla igazságügyi miniszter , aki a kartellvezérek elleni jogi fellépést és a kiadatási egyezmény alkalmazását kezdeményezte. Őt is Escobar emberei lőtték agyon. Carlos Mauro Hoyos legfőbb ügyészt, és Guillermo Cano főszerkesztőt (El Espectador) ugyancsak a kiadatás támogatása miatt lőtték le Bogotában.
Messze nincs még vége ezzel
Escobar levadászása után az ilyen nyílt cselekmények csökkentek, és a kartelleknek egyre inkább számolniuk kell az amerikai kiadatás lehetőségével.
Sokak szerint viszont amíg az Egyesült Államok marad a narkó-kínálat legnagyobb felvevője, a kartellek új módszereket keresnek fennmaradásuk érdekében. Ahogy az Insight Crime megjegyzi: „A piac valószínűleg összetettebbé válik, ahogy a gyártók alkalmazkodnak a kihívásokhoz.”
A kartellek például az elmúlt években csökkentették a tablettákban lévő fentanil mennyiségét, a rájuk gyakorolt nyomás miatt, állapította meg az amerikai hatóság, a DEA 2024 novemberében. Ez áreséssel is járt a kartellek számára, de a piac valószínűleg nem fog hanyatlani. A sinaloai és az Alsó-kaliforniai csoportok kényszerű egyesülésével az előállítás jóval olcsóbb lett és a termelés továbbra is kifizetődő.
A kartellek legfőbb szempontja most az, hogy csökkenjenek az amerikai túladagolásos halálesetek, mert csak akkor számíthatnak a washingtoni kormány nyomásának enyhülésére.