Tom Barrack, az Egyesült Államok libanoni különmegbízottja bejrúti tárgyalásai után Izraellel egyeztet a békéről, miután a libanoni kormány elrendelte a Hezbollah lefegyverzését. Az más kérdés, hogy ez a kormánydöntés újabb polgárháborúval fenyeget Libanonban.
Az Egyesült Államok már Libanon újjáépítéséről, a tavaly őszi izraeli offfenzíva utáni helyreállításról tárgyalna azután, hogy a libanoni Minisztertanács elrendelte az illegális fegyverek leszerelését az országban. A határozat arra kötelezi a hadsereget, hogy készítsen tervet erre, és azt hajtsa is végre az év végéig. A döntés elsődleges célja az Irán támogatta libanoni síita félkatonai Hezbollah lefegyverzése, ami jókora ellenállást váltott ki a régió legjelentősebb nem reguláris katonai erejének számító szervezet katonai és politikai vezetéséből is.
Az Egyesült Államok libanoni különmegbízottja igyekszik gátat vetni ennek a súlyosbodó belpolitikai válságnak azzal, hogy bejelentette, a libanoni kormánnyal hónapok óta folyó tárgyalásai után most az izraeli vezetéssel ül tárgyalóasztalhoz a hosszú távú béke érdekében.
Tom Barrack úgy fogalmazott, hogy mindig csak lépésről lépésre lehet haladni. De úgy gondolja, hogy a libanoni kormány megtette ebben a maga dolgát. Megtette az első lépést. Most már csak arra van szükség, hogy Izrael felzárkózzon ehhez a gesztushoz, és lehetővé tegye az egyenrangú felek kézfogását.
Barracknak találkoznia kell Nawaf Salam libanoni miniszterelnökkel és Nabih Berri parlamenti elnökkel is, aki gyakran tárgyal a Hezbollah nevében Washingtonnal.
Pár nappal ezelőtt a Hezbollah vezetője, Naim Kaszem nyílt konfrontációval fenyegetett, ha a libanoni kormány folytatja a szervezet katonai szárnyának lefegyverzését, és a kabinet döntését "amerikai-izraeli parancsok" végrehajtásának nevezte.
De a libanoni vezetés egyelőre nem hátrál: Joseph Aoun államfő és Navaf Szalám kormányfő is felszólította a Hezbollahot és az összes libanoni milíciát, hogy azonnal szolgáltassák be a fegyvereiket. Izraeltől pedig azt követelik, hogy hagyjon fel Libanon bombázásával, és vonja ki hadseregét az országból.
Az államfő kijelentette azt is, hogy növelni akarja Libanon pénzszűkében lévő hadseregének finanszírozását, hogy megerősítse annak kapacitását. Emellett pénzt akar szerezni a nemzetközi adományozóktól az ország újjáépítéséhez.
A Hezbollah és az izraeli hadsereg között de facto háborúvá súlyosbodott a határmenti villongás a Hamász izraeli vérengzése, majd a gázai háború kezedete után. Az izraeli oldalon több tízezer embert kellett evakuálni a Hezbollah mindennapos támadásai miatt, majd tavaly ősszel az izraeli hadsereg benyomult Libanon déli részére azzal, hogy felszámolja a Hezbollah ottani állásait.
A fővárost és környékét is komoly célzott légitámadások érték. Az IDF alig több mint egy hét alatt likvidálta a Hezbollah teljes vezérkarát, miután a Hezbollah főparancsnokával már hónapokkal korábban végzett Teheránban. Annak, hogy az izraeli hadsereg kivonuljon az azóta megszállva tartott Dél-Libanonból, az izraeli vezetés a Hezbollah lefegyerzését szabta feltételül.
A Hezbollah és Izrael közötti tavalyi háború a Világbank szerint 11,1 milliárd dollárnyi (9,5 milliárd euró) kárt és gazdasági veszteségeket okozott, miközben Libanon súlyos gazdasági válsággal küzd már évek óta.