Amerikai segélyre vár az erőtlen libanoni hadsereg, mert nem képes a tűzszünet betartatására
Libanon újonnan választott katona-elnöke megfogadta, hogy a Hezbollahot és Izraelt egyaránt kiparancsolja az ország déli részéről, ám az amerikai finanszírozás késlekedése ezt lehetetlenné teszi. Eközben a szembenálló felek egymásra mutogatnak, amiért Dél-Libanon pacifikálása késlekedik.
HIRDETÉS
Mint arról többször beszámoltunk, november végén olyan nemzetközi egyezség született, amely szerint a libanoni hadsereg visszaveszi az ellenőrzést saját szuverén területe felett, melyet 35 éve elvesztett. Ez egyet jelent a Hezbollah terrorista infrastruktúrájának felszámolásával, majd az izraeli erők fokozatosan kivonásával - jelentette be Joe Biden amerikai elnök.
Az ötöm azonban korainak bizonyult, mert a nemzeti fegyveres erők nem tudják átvenni az uralmat Dél-Libanon felett, és még mindig várják a beígért 95 millió dolláros katonai segélyt Washingtontól.
A támogatás átutalását a Biden-kormány elindította, de a folyósítás fennakadt a Trump-kabineten
A pénzeszközöket a Marco Rubio külügyminiszter által elrendelt befagyasztás állította meg, amely blokkolja a külföldre irányuló segélyezéseket. Egy olyan vaskos pénzkeretről van szó, melyet az Egyesült Államok kormánya azért nyújt más nemzeteknek, hogy erősíthessék nemzetbiztonsági képességeiket, viszont az összeget kötelesek az USA-ban gyártott termékekre költeni. Vagyis a segély megjár egy körtáncot, mert végül az amerikai védelmi iparba folyik vissza.
Tressa Guenov, az Atlantic Council munkatársa szerint az FMF nevű csomag „egy védőbástya a gyengébb nemzetek számára, de amerikai taktikai eszköz is”, mert Washingtonnak előnyösebb a megsegített országokat saját gyártású fegyverzettel ellátni, mint ellenséges beszállítók felé lökni őket.
Ennek különös jelentősége van a határvédelemben és a terrorizmus elleni küzdelemben, vagyis a lehetőség szinte Libanon testére van szabva, ahol ez a kettős feladat állt elő a tavalyi tűzszünettel.
A Biden-kormány támogatása meg akarta erősíteni Joseph Aoun elnök vállalását, hogy előbb a Hezbollahot, majd Izraelt is kiszorítja a robbanásveszélyes Dél-Libanonból. Ezzel a Trump-kabinet is egyetért, de Rubio előbb át akarja vizsgálni, hogy az összegek és a kitűzött célok megfelelnek-e az USA elsődleges érdekeinek. A miniszter látni akarja a garanciákat arra nézve is, hogy a segélyt megfelelő módon és célra költik el.
Tammy Bruce volt rádiós riporter szerint - aki jelenleg külügyi szóvivőjeként szolgál - Rubio első lépése, miután megérkezett Foggy Bottomba (a külügyminisztérium központjába) az volt, hogy „az Amerika Első” alapelv szerint átvizsgálja a külföldi támogatásokat. A döntés nyugtalanságot és tiltakozásokat váltott ki világszerte, mert a segélyalapból sok kisebb ország is részesül(ne).
Az eszmei és politikai szempontok mellett a miniszter tudni akarja azt is, hogy a segélyezésre 2024-ben elkülönített 6,1 milliárd dolláros alapból egyáltalán mennyi maradt meg. A Breaking Defense forrásai szerint a Libanonnak szánt összeg jelenleg a kairói FMF-számlán várakozik, és azonnal utalható Bejrútba, ha kigyullad a zöld lámpa.
Mario Díaz-Balart floridai republikánus képviselő megerősítette, hogy a Biden-kormány sikeresen átutalta a pénzt Egyiptomba. A keret visszavonása kevéssé valószínű, de a várakoztatása viszont elképzelhető.
Ha ez történik, akkor a libanoni tűzszünet eltervezett folyamata elakadhat. A rosszabb forgatókönyv szerint a Hezbollah időt nyerne az újjászerveződésre, ami viszont Izrael megújult ellenlépéseit váltaná ki. Ha tehát a libanoni elnök és hadserege nem szerelkezik fel, akkor reális a veszélye a tűzszünet előtti tűrhetetlen állapot visszatérésének.
A globális segélyezés felülvizsgálata nem újdonság kormányváltások idején
Az első Trump-kormány hivatalba lépésekor Rex Tillerson külügyminiszter vizsgálta át Barack Obama külföldi költekezéseit, és ugyanezt tette a Biden-kormány is. Ekkor került sor a Szaúd-Arábiába irányuló eladások felfüggesztésére, ami sokat rontott Washington és Rijád viszonyán, tetézve Joe Biden és a szaúdi koronaherceg (MBS) amúgy is elmérgesedett személyes kapcsolatát.
A gyanú az, hogy a pénzkeret valószínűleg teljesen kimerült 2024 folyamán. Ez nem csak Libanon kapcsán okozhat komoly gondokat, de hatással lehet az Izraellel és a távol-keleti szövetségesekkel való kapcsolatokra is (Japán, Dél-Korea, Fülöp-szigetek). Ez a probléma nyilvánvalóan terítéken lesz Donald Trump és Benjámin Netanjahu most folyó megbeszélésein is, noha Izraelnek jelenleg nem kell számolnia megszorításokkal, mint az előző kormány idején.
Guenov megjegyezte, hogy a támogatás elvesztése valóban fájó pont lehet a kapcsolatokban és felveti annak a kockázatát, hogy ha a befagyasztás túl hosszú ideig tart vagy megszakad, akkor az űrt Kína vagy Oroszország töltheti be.
„Vannak más versenytársak is, akik olcsóbb és gyorsabban elérhető berendezéseket kínálnak, amelyek alternatívát kínálnak az Egyesült Államokkal szemben, és ezt mindenképpen el akarjuk kerülni” – mondta. Ebben a körben olyan eszközökről van szó, mint a páncélozott szállító járművek, kézifegyverek, nehézgéppuskák, kézi rakétavetők (RPG), és természetesen a különféle lőszerek.
A segélyezés lassulásával fenyeget az is, hogy a programok „átgombolása” kongresszusi jóváhagyást igényel, és szinte biztosra vehető, hogy csökkenni fognak a befagyasztás után is.
A Biden-adminisztráció 9,04 milliárd dollárral adta át a segélyezési stafétabotot, amit a republikánusok már akkor sokalltak. Ugyanakkor a Trump-kabinet 900 millió dollárt máris elköltött a csomagból, miután pénteken megegyezett Japánnal a Standard Missile 6 fegyverek átadásáról.
