A libanoni elnökre és kormányára egyre nagyobb nyomás nehezedik az USA részéről, hogy az Iránnal szövetséges terrorcsoport tegye le a fegyvert. A végrehajtásnak azonban lesznek akadályai.
HIRDETÉS
A libanoni kormány megbízta a hadsereget, hogy dolgozzon ki tervet arra, hogy az év végéig csak az állami intézmények rendelkezzenek fegyverrel. Ezzel a döntéssel alapvetően az Irán által támogatott Hezbollahot akarja lefegyverezni, noha a tilalom más milíciákra is vonatkozna, amelyek szerte az országban működnek, így más palesztin csoportok, drúzok, keresztények, vagy a hadseregből kilépett szakadár fegyveres csoportok. A bejelentésre egy közel hatórás kabinetülést követően került sor. „Az államnak kötelessége monopolizálni a fegyverek birtoklását” - jelentette a libanoni állami Nemzeti Hírügynökség, az NNA.
Noha a döntést általában az amerikai nyomás eredményének tartják, meg kell jegyezni, hogy a januárban elnöki hivatalba lépett Joseph Aoun korábbi vezérkari főnök már akkor elsőrendű politikai követelményként jelölte meg a Hezbollah lefegyverzését, amikor Donald Trump még nem is volt az USA elnöke. Parlamenti bejelentését akkor álló tapssal fogadták, kivéve persze a síita politikai csoportot. Az új államfő elődjét, Michel Aount ugyanis egyöntetűen Irán bábjaként könyvelték el.
A lefegyverzés azonban toporgott, mert nem csak a 'Joey' becenevű új elnökön múlott. A Hezbollah továbbra is beépülve maradt a dél-libanoni frontvonalban, és megőrizte politikai befolyását is.
A többvallású alkotmány szerint a parlament elnöke eleve síita politikus kell, hogy legyen, és ezt a szerepkört az idős Nabih Berri tölti be, aki az 50 éve megalakult Amal terrorszervezet vezetőjeként a Hezbollah politikai előfutárának tekinthető.
A Hezbollah az Amallal együtt 28 képviselővel van jelen a parlamentben – vagyis a síita frakció gyakorlatilag teljes egészében a befolyásuk alatt áll.
Júliusban Tom Barrack, az USA törökországi nagykövete (aki egyben Donald Trump vejének jóbarátja) libanoni látogatást tett, és határozottabb politikára kérte fel Aoud elnököt, ennyiben tehát az aktuális amerikai nyomás valóban létezik.
A Hezbollah viszont hallani sem akar az egészről
A kabinet kedd délutáni ülésén a Hezbollah vezetője, Naim Kasszem elutasította a fegyverletételre felszólító utasítást. "Nem lehet egyetérteni bármely ütemtervvel, amelynek végrehajtása gyengíti az izraeli agresszióval való szembeszállást" - mondta televíziós beszédében, amelyben megismételte, hogy a Hezbollah "a libanoni nemzet alkotórésze", amely kijelentés messze áll a valóságtól.
A Hezbollahot súlyosan gyengítette az Izraellel folytatott 14 hónapos konfliktus, amely novemberben az Egyesült Államok által közvetített, és francia áldással létrejött tűzszünettel ért véget. A csoport több vezetője is meghalt az ellenségeskedésekben, harcosainak ezrei haltak meg, és fegyverzetének nagy része megsemmisült.
A szervezetet 30 éve vezető Hasszán Naszrallah bombatámadásban halt meg, több vezérkari tisztjével együtt, a káderállományt pedig az emlékezetes "csipogó-művelet" tizedelte meg, amelyet az izraeli Moszad éveken át készített elő.
Ilyen pusztítás után a Hezbollah - fennállása során először - megegyezésre kényszerült Jeruzsálemmel, és bele kellett törődnie abba is, hogy Dél-Libanon öt stratégiai pontján megmarad az izraeli katonai jelenlét. Ennek magyarázata éppen az, hogy a terrorsereg nem adta át Libanonnak azt a több tízezer rakétát, amelyek továbbra is súlyos biztonsági kockázatot jelentenek.
Mintegy 60 ezer észak-izraeli lakos továbbra sem térhet vissza lakóhelyére, ami miatt szüntelen nyomás nehezedik Netanjahu miniszterelnökre, aki nem engedheti meg a rakétatámadások megújításának kockázatát.
Az újjászerveződő Hezbollah ismét fenyegeti Izraelt
A terrorista milícia láthatóan nem omlott össze azután sem, hogy az Iránt ért júniusi légicsapások után sokkal kevésbé számíthat a teheráni pénzügyi és katonai forrásokra, és már nem tudhatja maga mögött a bukott Bassár el-Aszád szíriai elnök támogatását sem.
Mégis, amikor a múlt héten Aoun elnök megismételte a Hezbollahhoz intézett felhívását, hogy adja fel fegyvereit, feldühítette a csoport vezetését. A Hezbollah azt mondta, hogy nem tárgyal a lefegyverzésről, amíg Izrael ki nem vonul az általa ellenőrzött öt hegyről, és nem állítja le a légicsapásokat, amelyek több száz embert öltek meg, többségükben a terrorsereg tagjait.
Beszédében Kasszem azt mondta, hogy a Hezbollah megtorolná, ha Izrael újrakezdene egy szélesebb körű háborút Libanon ellen. "Izraelnek nem lehet érdeke az agresszió kiszélesítése, mert ha terjeszkednek, az ellenállás megvédi, a hadsereg megvédi és a nép megvédi az országot - mondta Kassem, és hozzátette, hogy - ez a védekezés rakéták becsapódásához fog vezetni Izraelen belül."