Az Egyesült Királyság 27 szövetségesével, köztük sok európai országgal együtt nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélték a Gázában súlyosbodó humanitárius válságot, és felszólították Izraelt, hogy tegyen azonnali lépéseket a humanitárius szenvedés enyhítésére.
HIRDETÉS
Az elmúlt 24 órában legalább 100 palesztin meghalt és több mint 500-an megsebesültek, mivel az izraeli támadások Gáza egész területén folytatódtak, annak ellenére, hogy egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, elítélik Izraelt az övezetben folytatott hadviselése miatt.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint legalább 69 ember halt meg az övezet különböző pontjain végrehajtott izraeli légicsapásokban.
Szemtanúk beszámoltak támadásokról északon, Gázaváros közelében, ahol Izrael hétfő reggel célzott támadást hajtott végre, megölt öt al-Dzsazíra-újságírót , ami bírálatok hullámát váltotta ki.
A Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint legalább 31 olyan embert is támadás ért, akik segélyért mentek az élelmiszerosztó pontokra. Ez a legutóbbi az Izrael által támogatott amerikai segélyakciót célzó támadások sorában, amely kezdeményezés abban a reményben indult, hogy felváltja a hagyományos ENSZ-rendszereket.
A delaware-i székhelyű Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) által működtetett kezdeményezés többször is izraeli támadások célpontja volt. Szemtanúk szerint az izraeli csapatok rendszeresen tüzet nyitnak a központok felé vonuló palesztin tömegekre.
Izrael azt állítja, hogy csapatai csak figyelmeztető lövéseket adnak le, és tagadják, hogy szándékosan civileket céloznának. Az IDF fizikailag nem felügyeli a GHF egyik helyszínét sem - amely saját biztonsági apparátust működtet -, de két kilométeres körzetben biztosítja a területet.
A GHF tagadja, hogy a helyszíneken bármilyen halálos kimenetelű erőszakos incidens történt volna, bár megerősítette, hogy a biztonsági személyzetük "ritka esetekben" könnygázt vetett be a sorban állók zavargásának és összetűzéseinek megfékezésére.
Az amerikai cég kitart amellett, hogy a május végén megkezdett gázai műveletei rendkívül sikeresek, és naponta több millió ételt szállítanak ki, mely állításokat nem lehetett függetlenül ellenőrizni, mivel harmadik fél, tanúk nem vesznek részt az amerikai-izraeli szállítási rendszerben.
Az ENSZ továbbra is ki van zárva a gázai segélyezési műveletekből, miután Izrael azzal vádolta meg a szervezet kirendeltségeit, elsősorban az UNRWA-t, hogy beszivárogtak a Hamász ügynökei, akik a segélyek fosztogatásában és továbbértékesítésében működtek közre.
Műveleteik jelentősen csökkentek a GHF-művelet megjelenésével, miután Izrael - bizonyítékok nélkül - azt állította, hogy a Hamász harcosai segélykonvojokat lopnak el saját fogyasztásra és a feketepiacon való eladásra, hogy továbbra is "finanszírozni tudják a háborús gépezetüket".
Az ENSZ segélyakciók hiánya hozzájárult a gázai humanitárius katasztrófa súlyosbodásához. Az ENSZ becslései szerint Gáza 2 millió lakosának legalább 90%-át fenyegeti az éhínség.
Ezeket a becsléseket alátámasztja az alultápláltsággal összefüggő halálesetek növekvő száma. A gázai egészségügyi minisztérium szerint hétfőn öt palesztin halt éhen, így az éhezéssel összefüggő halálesetek száma 227-re emelkedett, köztük 103 gyermek.
A minisztérium szerint a háború 2023-as kezdete óta 61 599 palesztin halt meg az izraeli offenzívában. Számadataik nem tesznek különbséget a civil és a fegyveres áldozatok között, bár az ENSZ szerint az általa igazolt halálesetek több mint kétharmada nő és gyermek.
A Nyugat nyilatkozata
Eközben az Egyesült Királyság 27 partnerével - köztük sok európaival - közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélték a gázai humanitárius szenvedést, az éhínség fokozódását és a nem kormányzati szervezeteket sújtó korlátozásokat.
"A humanitárius szenvedés Gázában elképzelhetetlen mértéket öltött. Az éhínség a szemünk előtt zajlik. Sürgős cselekvésre van szükség az éhínség megállítása és visszafordítása érdekében. A humanitárius teret meg kell védeni, és a segélyeket soha nem szabad átpolitizálni" - áll a nyilatkozatban.
"Felszólítjuk az izraeli kormányt, hogy adjon engedélyt minden nemzetközi nem kormányzati szervezet segélyszállítmányának, és oldja fel az alapvető humanitárius szereplők működésének akadályozását. Azonnali, állandó és konkrét lépéseket kell tenni az ENSZ, a nemzetközi nem kormányzati szervezetek és a humanitárius partnerek biztonságos, nagyszabású bejutásának megkönnyítése érdekében" - tette hozzá a közlemény.
A közös nyilatkozatot Ausztrália, Belgium, Kanada, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia és Szlovénia külügyminiszterei írták alá.
Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas, Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős uniós biztos és Hadja Lahbib, az egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős uniós biztos is aláírta a nyilatkozatot.