Régiótól függően egy újonc több mint ötmillió rubelt, 22 millió forintot markolhat a frontszolgálat első évében. Az összeg az átlagbér sokszorosa. A pénzre szemet vetettek azok is, akik nem terveztek bevonulni. Egy szerződéses katonát rendőrök fosztottak ki, az önkéntes sosem kapta vissza vagyonát.
„Ne tegyük, ez a szerencsétlen most jött vissza a háborúból!” – próbálta lebeszélni társát a közlekedési rendőr, a másik azonban nem tágított. „Fogd be! Tudod, mennyi pénz ez?” – azzal gátlástalanul felkapta az anyósülésről a szatyrot, amely 2,66 millió rubelt, napi árfolyamon csaknem 11,5 millió forintot rejtett.
A két kapzsi orosz rendőr példátlannak nem mondható útonállása azzal kezdődött, hogy a sofőr, Nyikita Hursza a kelleténél sokkal mélyebben nézett a vodkás pohár fenekére. Egészen pontosan azonban hónapokkal korábban, amikor a 39 éves rosztovi régióból származó hegesztő úgy döntött, hogy frontszolgálatra jelentkezik az ukrajnai háborúba. Sok más oroszhoz hasonlóan őt is csak a pénz motiválta.
A megszállás kezdete, 2022 februárja óta Vlagyimir Putyin megháromszorozta az orosz sereg létszámát. Az orosz elnök ért a nép nyelvén: az önkéntesek jelentkezését anyagilag ösztönözte.
Régiótól függően egy újonc összesen akár 5,2 millió rubelt, több mint 22 millió forintot is markolhat a szolgálat első évében, további akár négymilliót pedig sebesüléséért, súlyának függvényében. Az összeg az átlagbér 600 százalékát is elérheti – írta a BBC.
A temérdek pénz sokakat ellenállhatatlanul csábít annak ellenére, hogy a hazatérés kétesélyes, egyszóval bizonytalan.
A két rendőr
Hursza tehát a pénzt választotta, és bevetésre jelentkezett. Az ukrán fronton azonban csak néhány hónapot töltött, mert tavaly nyáron megsebesült, ezért felépülésre hazaküldték. A sérülését tetemes fájdalomdíjjal kárpótolták. A feleségével, Okszanával úgy döntött, hogy lakásvásárlásra fordítják.
És akkor elérkezett az ominózus este, amikor a vodkázás mértéktelenné fajult. Összevesztek, a férfi a nőre csapta az ajtót, és erősen kapatosan, felindultan, viszont mezítláb kiviharzott – a kezében a szatyornyi pénzzel, a lakásvásárlásra félretett összes megtakarításukkal. A szesz ködében Hursza úgy döntött, Rosztovba hajt, és haladéktalanul vesz egy lakást. „Ha a feleségem bölcsebb lett volna, azt mondta volna, hogy aludjunk rá egyet, és döntsek reggel” – próbálta utóbb áthárítani a felelősséget Okszanára.
Beszállt a kocsijába, de nem jutott messzire. Két közlekedési rendőr kiszúrta, majd félreállította. Egyikük felfigyelt a „pénzeszsákra”, és attól kezdve kollégája nem tudta lebeszélni a bűnről. A rendőrök nem tisztelték Putyin ígéretét, miszerint azokat az önkénteseket, akik csatlakoznak Oroszország Ukrajna ellen vívott háborújához, hősként és „új elitként” kell megbecsülni hazatérésük után.
A halál ára
Az orosz önkénteseknek kifizetett „bónuszok” egyes régiókban meghaladták a többmillió rubelt, mivel az orosz hadvezetés egyre nehezebben képes pótolni a halottakat és a sebesülteket.
Az idei év derekáig 250 ezer orosz katona esett el az ukrajnai háborúban, további legkevesebb 750 ezer pedig megsebesült – idézte az AP független szakértők becslését.
Egy orosz katona élete legfeljebb 11 millió rubelt, 47 millió forintot ér – ekkora maximális kártérítésre jogosult családja. Az összeg egy katona teljes keresetének nagyjából az egyharmada, ugyanakkor egy hétköznapi embernek 13 évet kell dolgoznia ennyi pénzért. Az orosz havi átlagkereset 70 ezer rubel, 300 ezer forint.
Önmagában a jelentkezést külön jutalmazzák, ez a bónusz pedig régiónként eltérő. Moszkvában egy jó autó árát 2,3 millió rubelt adnak egy önkéntesnek, miközben a legnagyobb ösztönzőt, 2,6 millió rubelt az ukrán határ melletti belgorodi régió fizeti az újoncnak.
A toborzás
A rászorulók és kalandvágyok kapva kapnak a lehetőségen. A részleges után Putyin nem vállalta az általános mozgósítás kockázatát, amely elégedetlenséget szíthatott volna a társadalomban. Helyette az önkéntesek toborzásával próbálta pótolni a harctéri veszteségeket. A szerződéses katonák havi toborzási aránya 25-30 ezer a Kommerszant tudósítása szerint. A szám nagyjából ugyanannyi, mint amennyien halál, sebesülése vagy dezertálás miatt maradnak el a frontról.
Az orosz katonák kiváltságosak, és rendületlenül élvezik a szovjet korszak minden előnyét, beleértve a korai nyugdíjazást. Jellemzően 45-50 éves korukban nyugállományba vonulnak, és attól kezdve megilleti őket az állami járandóság.
Az ukrajnai háború frontvonalán egy orosz katona átlagos szolgálati ideje alig négy és fél hónap – mielőtt megsebesül vagy életét veszti.
Ez a tény azonban nem tántorítja el a jelentkezőket.
A férfiasság
A védelmi minisztérium minden megtesz a katonai létszám megtartása érdekében – az anyagi ösztönzésen túl is. A toborzást alaposan átgondolt kampányokkal, hirdetőtáblákkal és televíziós reklámokkal népszerűsítik.
Néhány hirdetés a maszkulin identitásra összpontosít. Az orosz vezetés szempontjából ez annyit jelent: szolgálni kell a hazát – amelyet mellesleg semmilyen támadás nem ért.
„A haza szolgálata férfias kötelesség” – értelmezi a kampány üzenetét a Carnegie Békealapítvány vezető munkatársa. „A hazát az igazi férfiak szolgálják, a nem szolgáló férfiak pedig kevesebbet érnek” – magyarázza Dara Massicot. A szakértő szerint azonban a háború kezdete óta eltelt több mint három év alatt nem elsősorban az ideológiai ok, a hazafiasság vezérelte az újoncokat. „A legtöbbjüket valójában csak a pénz vonzza” – mondta.
A sok rubel
A pénz és az egyéb anyagi ösztönzők – kivált orosz viszonylatban – tekintélyesek. Az alapbér havi kétszázezer rubel, valamivel több mint 860 ezer forint. Oroszországban ez az összeg a fizetések felső 10-15 százalékába tartozik, egyszóval nem elvetendő aprópénz. Ráadásul a rendszeres havi bért megfejeli az egyszeri belépési bónusz, amely akár több millió rubel is lehet. Sokan rövid idő alatt olyan „vagyonhoz” jutnak, amiről korábban még csak álmodni sem mertek.
A Kreml sorozás helyett polgárai vérét vásárolja meg – mondja képletesen a Tufts Egyetem vendégkutatója. Több százezer új katonára tettek szert. „A baj csak az volt, hogy az újoncokat kizárólag a pénz motiválta, ezért, megfelelő képzés nélkül, a frontszolgálatra teljesen alkalmatlanok voltak” – érvelt Pavel Luzin.
A dögkeselyűk és hiénák
A pénz azonban nemcsak az újoncokat vonzza, hanem a dögkeselyűket és a hiénákat is. Az egyik moszkvai repülőtéren például az ott posztoló rendőrök értesítették a taxisokat, ha frontról hazatérő katona szállt le a gépről. A fuvarozók látszólag kedvező viteldíjat ajánlottak fel a megviselt utasnak, érkezéskor azonban néha az összeg többszörösét, akár tizenötszörösét fizettették meg vele. Ha ellenállt, megfenyegették. Arra is volt példa, hogy bedrogozták vagy leitatták, majd bankkártyájáról nagyobb összeget emeltek le.
A rendőrökből és taxisokból álló bűnszervezet legalább másfél millió rubelt lopott el a csatatérről hazatérő katonáktól a nyomozás pillanatnyi állása szerint.
Néha a katonák fizetését már azelőtt ellopják, hogy egy vasat is láttak volna pénzükből. Tavaly októberben a rendőrség letartóztatta az egyik toborzóközpont három alkalmazottját Vlagyimir régióban. Több mint 11 millió rubelt sikkasztottak az újonc szerződésesektől. A módszer egyszerű volt: megtartották SIM-kártyáikat, amely hozzáférést biztosított bankszámláikhoz.
Hasonló eljárást alkalmazott egy belgorodi tisztviselő is azzal a különbséggel, hogy saját telefonját rendelte hozzá az áldozatok számlájához. A gyanú szerint több mint egymillió rubelt tulajdonított el.
A katonákat néha saját feletteseik fosztják ki. Az egyik önkéntes arról számolt be, hogy egysége tagjainak nem engedélyezték a bolti vásárlást. Ehelyett azt a parancsot kapták, hogy bankkártyáikat – a megfelelő PIN-kódokkal együtt – adják át egy törzsőrmesternek. Az altiszt félszáz kártyát birtokolt, köztük sok olyat, amely eltűntként nyilvántartott katonáé volt. A törzsőrmester szőrén-szálán eltűnt. Egyes bankkártyán kétmillió rubel is lehetett.
A vezeklés
Nyikita Hursza feljelentette azt a két rendőrt, aki elvette a pénzét.
Rablással és hatalommal való visszaéléssel vádolták őket, de az ügy soha nem jutott el a bíróságig. Mindketten az új törvényre hivatkoztak, amely lehetővé teszi a bűncselekménnyel gyanúsítottak számára, hogy a fronton harcolva vezekeljenek, és ezzel elkerüljék a vádemelést. Bevonultak, és vállalták a haza szolgálatát az ukrajnai harctereken. Az áldozatuk, Hursza kezdetben dühös volt. Aztán arra gondolt: „ha van Isten, ennek talán így kellett történnie”. De soha nem kapta vissza a pénzét. Most egy szentpétervári kórházban vár a katonaorvos döntésére, hogy vissza kell-e térnie a frontra, a szerződéses katonáknak ugyanis a háború végéig harcolniuk kell. A szíve közeléig fúródtak repeszek a testébe, ennél viszont aggasztóbbnak tartja kilátástalan civil életét.
Okszanával már korábban szakított. Nem akarta magához láncolni, amíg a fronton szolgált. „Ha kikerülök a kórházból, az utcán kötök ki. Csak a sereg menthet meg, csak az adhat fedelet a fejem fölé” – mondta Nyikita Hursza, a mindenéből kiforgatott szerződéses katona.