Kedden letartóztattak Észak‑ és Közép‑Izraelben egy 43 éves férfit és egy 63 éves nőt, mindkettejüket egy nemzetközi nőkereskedelmi hálózat működtetésével vádolnak. Izraeli állampolgárokról van szó.
A kiterjedt hálózat nőket és lányokat toboroz a volt Szovjetunió országaiból, segítenek nekik a letelepedésben, majd prostitúcióra kényszerítik őket. A palesztin nők elcsábítása mellett a szervezet orosz, moldovai, azerbajdzsáni, üzbég, tádzsikisztáni kapcsolatokra támaszkodik. Tipikus eset, hogy a nőket azzal csábítják el, hogy a gyereküket is magukkal hozhatják Izraelbe, ami sokaknak nagy vonzerőt jelent. A The Jerusalem Post megjegyzi, hogy az eset felvonultatja a szervezett emberkereskedelem tipikus formáit.
Sok a tennivaló
Az amerikai külügyminisztérium 2024-es globális emberkereskedelmi jelentése szerint Izrael a „Tier 2 ” kategóriában szerepel, ami azt jelenti, hogy nem teljesíti maradéktalanul a minimum-követelményeket, de törekszik a helyzet javítására. A jelentés felrója, hogy alacsony az áldozatok számának felderítése, kevés elkövetőt ítélnek el, és túl magas a be nem jelentett esetek száma.
2023-ban az izraeli emberkereskedelem-elleni egység hivatalosan csak 100 áldozatot azonosított, de a szakértők szerint ez csak a jéghegy csúcsa lehet.
Erőteljesebben kell fellépni a pedofil-jellegű bűncselekmények ellen is. Ausztrália például már 2014-ben kérte Malka Leifer pedofil tanárnő kiadatását, de az izraeli bíróság ennek csak 6 évvel később tett eleget.
A Lahav 433, azaz az "izraeli FBI" a rendőrség nemzeti bűnügyi egysége, amely a belföldi és nemzetközi szervezett bűnözés, korrupció, nagy volumenű csalás, gyilkosság és szexuális bűncselekmények kivizsgálásáért felel. E szervezeten belül működik a Nemzetközi Bűnözés Elleni Osztály (Yahbal), amely elsődlegesen a határokon átnyúló és kiváltképp emberkereskedelmi ügyek kezelését végzi.
Az izraeli biztonsági szervek 2017–2021 között 789 emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozást indítottak, de csak 155 esetben emeltek vádat. 99 esetben született ítélet – többségében futtatás és bordélyházak üzemeltetése miatt, így csak az elkövetők 57 %-a került bíróság elé.
2018-ban 114 szexuális kizsákmányolással kapcsolatos nyomozás zajlott, de csak 22 vezetett vádemeléshez, majd 5 esetben született elítélés, amiből 4 kiskorúval folytatott szex‑kereskedelmi ügy volt.
A gázai konfliktus nagyban nehezíti a hazai bűnszervezetek felderítését
A háborús válság drasztikusan rontotta a belső védekezőképességet, és ezzel fokozta a potenciális áldozatok kiszolgáltatottságát. A nők jogait védő civil szervezetek figyelmeztetnek, hogy a háborús helyzetekben megnő a szex‑, gyermek és munkaerő‑kereskedelem kockázata.
Az izraeli ASSAF jogvédő adatai szerint az afrikai menekültek és menedékkérők – különösen Eritreából és Szudánból – többszörösen ki vannak téve a kihasználásnak, mert a helyi háborúk miatt elvesztették munkájukat, anyagi támogatást nem kapnak, így könnyebben kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetekbe.
Izrael nemzeti tervet fogadott el az emberkereskedelem ellen, amely átstrukturálja az áldozatok azonosításának és védelmének folyamatát. Az olyan civil társadalmi szereplők, mint a Jerusalem Institute of Justice jogi és gyakorlati támogatást nyújtanak az új modell kidolgozásához, amely áldozatként kezel minden prostitúcióba bevont nőt és gyermeket, miközben kriminalizálja a vásárlókat és futtatókat, valamint jogi és ügyvédi támogatást nyújt az áldozatoknak.
A hatósági és civil szakértők egybehangzó véleménye szerint Izrael bőségesen rendelkezik erőforrásokkal a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, és az eddigi közepes eredményeket a bonyolult és lassú bürokráciának tulajdonítják. A legfőbb feladat ezért az eljárási és ítélkezési modellek gyökeres átalakítása és felgyorsítása.