A gyermekek szexuális zaklatása egyre nagyobb gondot jelent, és az interneten elkövetett bűncselekmények nagyban megnehezítik a leküzdését. Az EU felülvizsgálja a szabályokat, hogy kriminalizálja ezt a viselkedést online és a való világban egyaránt.
HIRDETÉS
Becslések szerint minden ötödik gyermek online vagy offline elkövetett szexuális bűncselekmény áldozata, és 2024 végére az EU-tagállamok előrelépést értek el a visszaélések kriminalizálását célzó jogszabályok területén. Ám nem sikerült megegyezniük az online képmegosztás szabályozásában, mivel ez hatással lehet az adatvédelmi jogokra.
Az európai parlamenti képviselők és a tagállamok két szabályzaton dolgoznak: az egyik a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló, amely online bűncselekményként definiálja például a szexuális zaklatás élő közvetítését és pedofil anyagok, köztük a mesterséges intelligencia által generált képek megosztását is.
A másik a gyermekek szexuális zaklatását érintő anyagokról szóló, amely kötelezettségeket ír elő az online szolgáltatásokat nyújtó vállalatok számára, főként a csevegés és üzenetküldés terén, ahol gyakran fordulnak elő ilyen bűncselekmények.
„A rendelet kötelezné a közösségi média- és üzenetküldő platformokat, hogy észleljék és töröljék is a gyermekek szexuális zaklatását érintő anyagokat, amelyekkel találkoznak, és jelentsék azokat egy új uniós központnak. Ez kiterjedhet a titkosított üzenetek vizsgálatára is, amely eddig az online kommunikáció legdiszkrétebb módja volt” – mondja Romane Armangau, aki az Euronews megbízásából követi a jogalkotási folyamatot.
A megfelelő egyensúly megteremtése az ilyen bűncselekmények elleni fellépés és az internethasználók adatvédelmi jogainak védelme között rendkívül megosztó.
A titkosítás akadály vagy védelem?
A WhatsApp, a Signal és más médiumok titkosított üzeneteihez való hozzáférés engedélyezése heves vitákat vált ki. A gyermekek szexuális zaklatása elleni határozottabb fellépés támogatói szerint létfontosságú, hogy ezeket a platformokat is bevonják.
„Tudnunk kell, hogy a gyermekek szexuális zaklatását érintő és ábrázoló anyagok kétharmadát privát üzenetben osztják meg. Ez a bűncselekmények előfordulásának egyik kritikus területe, és a gyerekeket nem hagyhatjuk magukra ebben a környezetben” – érvel Isaline Wittorski, az ECPAT International civil társadalmi szervezet munkatársa, amely a gyermekek szexuális zaklatásának felszámolásáért dolgozik.
Másrészt az online adatvédelem hívei szerint ez lehetővé teheti a kormányok számára a tömeges megfigyelést, valamint a hackertámadásokat. „A titkosítás szakértői egyetértenek abban, hogy kiskapukat nyitni vagy kialakítani nem jó ötlet, mert rosszindulatú szereplők előbb-utóbb ki fogják használni őket” – mondja az internet nyílt fejlesztését és használatát támogató Internet Society képviseletében David Frautschy.
„Tehát a technológia megsértésével veszélyeztetjük az emberek közötti kommunikációt, a bankokkal való biztonságos kapcsolattartás lehetőségét és a titkosításra szoruló adatfájlok tárolását is, mert a vállalatoknak biztonságra van szükségük” – teszi hozzá.
A lehető leghamarabb megoldást kell találni, hiszen az Europol és a nemzeti nyomozó hatóságok eszközökre várnak, hogy felvegyék a harcot ezekkel a bűncselekményekkel. Ma az adatvédelem alóli felmentés engedélyezi, hogy az online szolgáltatók önként felderítsék, jelentsék és eltávolítsák a gyermekek szexuális zaklatását érintő anyagokat, ám ez 2026 áprilisában lejár, tehát addigra új szabályok kellenek.
Mivel 2025 első felében Lengyelország látja el az EU Tanácsának elnökségét, ők vezetik majd a kérdésről folyó tárgyalásokat 2025-ben.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Produkció: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones