Nyílt forráskódú hírszerzési források szerint erősen valószínű, hogy ismét amerikai nukleáris fegyverek kerülnek brit földre.
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok valószínűnek mondható döntése jelzés is Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Washington továbbra is elkötelezett az európai biztonság mellett. Ez a lépés egybe esik Donald Trump egyre türelmetlenebb érzületével az orosz fél megbízhatósága felől, amire az elnök egyenesen utalt, amikor megjegyezte, hogy mélységesen csalódott az orosz vezetőben, és már nem is nagyon akar Putyinnal beszélgetni.
Védelmi elemzők tudomása szerint július 16-án egy amerikai katonai repülőgép bekapcsolt jeladóval repült az új-mexikói Albuquerque nukleáris fegyverraktárából az angliai Lakenheath légibázisra.
A repülőgépen szállított fegyverek a legújabb B61-12 termonukleáris bombák lehettek, amelyek a hidegháború óta először növelték az amerikai taktikai nukleáris fegyverek számát Európában.
A számítások szerint egy ilyen rakomány - ha egyenként konténerekbe csomagolják - legfeljebb 12 robbanófejet tartalmazhat. Kisebb biztonsági feltételek esetén ez a szám 24-re emelkedhet. Utóbbi esetben negyedével növekedne az európai nukleáris kontingens.
Az öt éve rendszerbe állított, vadonatúj fegyver F-35 vadászbombázókról is indítható, és jelenleg a világ legfejlettebb nukleáris eszközének számít. A típus maximális rombolóereje 50 kilotonna, ami a Hirosimára ledobott bomba négyszerese.
Mivel ennek a modellnek is többféle változata létezik, az ára 8 és 14 milliárd dollár között mozog. Gyártója a texasi Plantex Plant vállalat.
Az Egyesült Államok visszaadja a nukleáris fegyvereket az Egyesült Királyságnak, de használatukat csak Trump engedélyezheti
Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének Nukleáris Információs igazgatója szerint a repülési transzponderek nyitva hagyása egy szokatlan szándékos üzenet volt Moszkvábak, amivel az Egyesült Államok meg akarja mutatni Oroszországnak, hogy nem csökkenti nukleáris képességeit Európában.
„Ez egy előleg arra, hogy további lépések várhatók a NATO elrettentő erejének megerősítése felé. Az amerikai nukleáris fegyverek visszaszolgáltatása az Egyesült Királyságnak nagyon jelentős fejlemény” – mondta Alberque a Bloombergnek.
A lépés azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok rugalmasabb nukleáris képességeket biztosít Európának, szélesebb körű stratégiai lehetőségeket teremtve az európai erői számára – mondta Sidharth Kaushal, a Királyi Egyesült Erők Intézetének vezető kutatója. „Ezek a képességek hozzájárulnak Oroszország hadszíntéri szintű, nukleáris előnyének korlátozásához” – mondta Kaushal.
Az atomfegyverek érkezése - vélhetően - nem véletlenül esik egybe azzal a londoni bejelentéssel, hogy legalább egy tucat új F-35A vadászgépet vásárol, amelyek képesek B61-12 atombombák hordozására. Ezek a lépések hatalmas mértékben növelik a brit vezető szerepet Európa nukleáris védelmében.
A korábbi modellnél jóval fejlettebb, változó hatótávolságú bomba bevetését kizárólag az Egyesült Államok elnöke engedélyezheti.
Hogy volt ez korábban?
Az USA az ötvenes években kezdett atomfegyvereket telepíteni az Egyesült Királyságba, a NATO keretén belüli elrettentő stratégia részeként, aminek fő eleme a szovjet fenyegetés ellensúlyozása volt. Ezek a nukleáris eszközök, például a B61 típusú szabadesésű (nem vezérelt gravitációs) bombák a királyi légierő (RAF) suffolki légibázisára kerültek.
2008-ban az utolsó ilyen eszközöket is kivonták Nagy-Britanniából, hivatalos magyarázat nélkül. A döntés részben a hidegháború utáni geopolitikai enyhülésen, másrészt a brit kormány nukleáris függetlenségi törekvésén alapult, egyben George W. Bush amerikai elnök és Gordon Brown brit miniszterelnök diplomáciai gesztusa is volt az akkor második ciklusát kezdő Vlagyimir Putyin felé.
Ez akkor történt, miután a NATO bukaresti közgyűlésére meghívott új orosz elnök figyelmeztetett, hogy Grúzia és Ukrajna esetleges tagsága elfogadhatatlan a számára. A békülékeny számítás nem is vált be, mert ugyanabban az évben Putyin megtámadta Grúziát, majd 6 év múlva annektálta Ukrajnától a Krímet is, és beolvasztotta az Orosz Föderációba.
A 2024-es nyilvános NATO-adatok szerint az Egyesült Államok körülbelül 100 B61 (korábbi) típusú taktikai atomfegyvert tart Európában. A támaszpontok Németországban (Büchel), Belgiumban (Kleine Brogel), Hollandiában (Volkel), Olaszországban (Aviano és Ghedi), valamint Törökországban vannak (Incirlik).
Ezek a fegyverek a NATO megosztott nukleáris elrettentési doktrínájának részei, és amerikai engedéllyel a birtokló országok bevethetik. A brit szállítások valószínűségét erősíti, hogy a közelmúltban a RAF nekiállt a Lakenheath bázis felújításának, hogy ismét alkalmassá tehessék atomfegyverek fogadására.