A dalai láma hétszer járt Magyarországon – először még 1982-ben. Orbán Viktor 2000-ben miniszterelnökként fogadta, tíz évvel később azonban már nem volt ideje a Nobel-békedíjasra. Kína befolyásának erősödésével a tibeti vezető globális szerepevállalása hajlott kora miatt is hanyatlott.
HIRDETÉS
„Az embert” – ezt válaszolta a dalai láma kapásból arra a kérdésre, hogy mit tart a legszokatlanabbnak az emberiségben. És azonnal megindokolta válaszát: „Az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán pénzt áldoz arra, hogy visszanyerje az egészségét. Annyira aggódik a jövő miatt, hogy nem élvezi a jelent. Következésképpen nem él sem a jelenben, sem a jövőben. Úgy él, mintha sose halna meg, majd úgy hal meg, hogy tulajdonképpen soha nem élt igazán.”
A XIV. dalai láma, spirituális nevén Tendzin Gyaco nem hisz az örökkévalóságban, meggyőződéssel vallotta azonban hónapokkal 90. születésnapja előtt, hogy hosszú életű lesz. Decemberben még 110-ben reménykedett, közvetlenül július 6-i születésnapja előtt azonban azt jósolta, hogy 130-ik életévét is megéri.
Senki sem tudja persze, mit hoz a jövő, az viszont vitathatatlan, hogy Tibet lelki vezetőjének nem volt viszontagságmentes az eddigi élete.
A Nobel-békedíj
Amikor a kínai katonák 1959-ben levertek egy felkelési kísérletet Tibetben, a húszas évei elején járó dalai láma Indiába menekült. Kevés ország állt készen arra, hogy válaszoljon a kínai lépésre.
Rá hárult a feladat, hogy megvédje a tibetieket és hagyományaikat.
Tendzin Gyaco túlnőtt feladatán. A száműzetésben töltött évtizedek ellenére nemcsak a tibetiek szellemi vezetője és a hazájuk visszaszerzéséhez fűzött reményeik élő jelképe, hanem a béke globális ikonjává és a világ egyik vezető vallási személyiségévé vált. A „középutat” választotta Tibet státuszának megoldására – a teljes önrendelkezést Kínán belül. A békés ellenállás melletti kiállásától soha nem tért el, így 1989-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
A bizottság méltatta erőszakmentes politikáját, amely „még figyelemre méltóbb, ha a tibeti népet ért szenvedésekkel összefüggésben vizsgáljuk”. A kínai vezetés azonban változatlanul „veszélyes szakadárnak” tartja, noha a dalai láma célja a tibeti autonómia, nem pedig a függetlenség.
A kínai megszállás
A XIV. dalai láma 1935. július 6-án jött a világra egy, a mai Tibet határain kívüli faluban. Földműves szülei a hétköznapinak számító Lámo Dondub nevet adták neki.
Két éves volt, amikor buddhista szerzetesek a korábbi dalai lámák reinkarnációjaként azonosították, majd Tendzin Gyaco néven trónra ültették 1940 februárjában.
Egy kolostorban tanult, ahol megszerezte a buddhista filozófia doktora címet.
Alig 15 éves volt, amikor a kínai kommunista vezetés csapatai bevonultak Tibetbe. A vallási vezető, a dalai láma ettől kezdve államfőként ténykedett.
Fél évvel később Peking egy egyoldalú megállapodással legitimálta Tibet annektálását.
Egy kínai tábornok 1959-ben meghívta a dalai lámát egy tánccsoport előadásra, a vezető hívei azonban csapdát sejtettek, és attól tartottak, hogy elrabolják szellemi vezetőjüket. Sokan gyülekeztek a fővárosban, hogy ha kell, saját testükkel oltalmazzák. A kínai Népi Felszabadító (!) Hadsereg azonban rohamot indított ellenük. A brutális vérengzésben a becslések szerint ezrek haltak meg.
A dalai láma – katonának álcázva – elmenekült a Potala palotából, és kíséretével két hétig tartó, a Himaláján átvezető út után érkezett meg az indiai határra.
Menedékjogot kapott, majd az észak-indiai Daramsalában telepedett le, amely egyben a száműzetésben működő tibeti kormány székhelye lett. A dalai lámát nyolcvanezer honfitársa követte, és a legtöbbjük szintén ebben a városban telepedett le.
A népszerűség csúcsán
Tendzin Gyaco idegenben tett meg mindent népe kultúrájának megőrzéséért, majd a nemzetközi közvéleményhez fordult, hogy felhívja a figyelmet honfitársai sorsára.
Az ő érdeme, hogy az ENSZ közgyűlése több határozatában is a tibeti nép védelmét követelte. Amikor 1987-ben Lhászába han kínaiakat kezdtek tömegesen betelepíteni, a dalai láma – sikertelenül – egy békeövezet létrehozását követelte.
Ekkoriban, kivált pedig a Nobel-békedíj odaítélése után már sokan és sokhelyütt lelkesen ünnepelték.
Többször is találkozott a néhai II. János Pál pápával, Desmond Tutu dél-afrikai érsekkel és emberi jogi aktivistával pedig közösen egy könyvet írt.
Hírességek – köztük Martin Scorsese és Lady Gaga – rajong érte, Richard Gere pedig nem mulasztotta el az alkalmat, hogy elzarándokoljon a dalai láma 90. születésnapjára Indiába, és kezet csókoljon őszentségének.
A tibeti spirituális vezető 1991 után gyakori vendég volt a Fehér Házban, ahol Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama fogadta.
Obama utoljára 2016-ban tárgyalt immár zárt ajtók mögött a dalai lámával, akit a főbejárat helyett a hátsó ajtón tessékeltek be a Fehér Házba, nehogy Washington magára haragítsa Pekinget. Ennek ellenére most Obama is gratulált, és a „legfiatalabb 90 évesnek” nevezte a dalai lámát azok közül az emberek közül, akit valaha is megismert.
Tendzin Gyaco azóta nem találkozott hivatalban levő amerikai elnökkel.
Ferenc pápa hivatala 2014-ben egyenesen elutasította a két vallási vezető találkozását, jóllehet a dalai láma „házhoz jött”, Rómában ugyanis részt vett a Nobel-békedíjasok éves szimpóziumán. A Vatikán azonban jelezte, hogy megbeszélésük kellemetlenségekhez vezetne, mert a katolikus egyházfő szeretne javítani Kína és a Vatikán kapcsolatán.
Kína politikai és gazdasági befolyásának növekedésével a dalai láma globális szerepevállalása hanyatlott, amiben hajlott kora is szerepet játszott.
A dalai lámának azonban volt egy komoly incidense is. Nagy felháborodást váltott ki egy felvétel, amelyen egy kisfiú szájára nyomott egy puszit, majd megkérdezte tőle, hogy leszopogatná-e a nyelvét. A tibeti szellemi vezető azt állítja: csak viccnek szánta, és bocsánatot kért.
A nyelv kiöltése mellesleg Tibetben a köszönés egyik formája.
A magyarországi látogatások
A XIV. dalai láma hétszer járt Magyarországon – először még 1982-ben, útban a Vatikánba. Orbán Viktor 2000-ben miniszterelnökként fél órára még fogadta a dalai lámát, aki az őszinte tisztelet jeleként egy fehér hádát, tibeti sálat adományozott vendéglátójának.
Az idő múltával egyre fontosabb lett számára Kína barátsága, így amikor a dalai láma 2010-ben újra Magyarországra látogatott, a kormányfő sajtósa tudatta, hogy a „dalai lámával való találkozó nem szerepel Orbán Viktor naptárában”.
Rogán Antal, a Diktatúraellenes Akciócsoport alapítója 1999-ben Kína bojkottjára szólította fel a parlamenti képviselőket. Balog Zoltán még 2009-ben is, a tibeti felkelés 50. évfordulóján arra kérte a kormányt és az országgyűlést, hogy „amikor jó kapcsolatokra törekszik a Kínai Népköztársasággal (amit támogatunk), közben ne áldozza föl ennek az együttműködésnek az oltárán az emberi jogokat. Sem a tibetiekét, sem a magyarokét. Akkor sem, ha a gyülekezés szabadságáról van szó egy tibeti megemlékezésen”.
A felkérés ellenére a magyar rendőrség 2011 óta rendszeresen megakadályozza, hogy bárki tibeti zászlót lobogtasson magasrangú kínai delegációk útvonalán.
A pancsen láma
A Kínai Kommunista Párt évtizedek óta a dalai láma lejáratására törekszik, és ellene kampányol. Ezzel egyidejűleg egy egész sor tibeti lámát nevelt ki, akik hűek a kínai vezetéshez. Az egyikük maga a pancsen láma, a tibeti buddhizmus második legmagasabb rangú személyisége a dalai láma után.
Történelmileg a dalai lámák és a pancsen lámák egymás mentorai voltak, és segítettek egymás reinkarnációinak azonosításában vagy jóváhagyásában. A tibetiek ezt a szoros köteléket a Nap és a Hold kapcsolatához hasonlítják.
A X. pancsen láma halála után, 1995-ben személyesen a dalai láma ismerte el Gedhun Nyimát XI. pancsen lámaként, a szerzetest azonban családjával együtt három nappal később elrabolták a kommunista párt bérencei.
Hónapokkal később Peking Gyaincain Norbut nevezte ki pancsen lámának, aki azóta is betölti a tisztséget. Az otthon maradt és a száműzetésben élő tibetiek egyaránt egyszerűen szélhámosnak tartják.
A kínai állami médiában ezzel szemben gyakran szerepel, amint a kommunista párt irányvonalát követve dicséri annak tibeti politikáját.
A pancsen láma ritkán találkozhat a kínai csúcsvezetéssel. Az utolsón, Hszi Csin-ping elnökhöz kapott audiencián, júniusban a tibeti szerzetes megerősítette hűségét a kommunista párt iránt, és ígéretet tett arra, hogy vallását kínaibbá teszi – ami Hszi valláspolitikájának egyik sarkalatos alapelve.
Szakértők szerint Peking hasonló módszerrel próbál majd beavatkozni a dalai láma utódlásába. Az állam által kinevezett pancsen láma és más, a kormány által támogatott magas rangú lámák támogatásával uralmához hű jelöltet nevel, majd nevez ki.
Az utódlás
A dalai láma hagyományosan a tibetiek politikai és szellemi vezetője is egy személyben. A XIV. dalai láma 2011 márciusában lemondott politikai hatalmáról a demokratikusan megválasztott, száműzetésben működő kormány javára.
Az idő múlásával életkora és kisebb egészségügyi problémái miatt – volt egy könnyebb tüdőgyulladása – egyre nagyobb aggodalomra adott okot az utódlás, ezzel pedig annak kérdése, miként szerezhetik vissza az elűzöttek szülőföldjüket.
A dalai láma a 90. születésnapja előtt oszlatta el a kételyeket.
Kijelentette, hogy az évszázados múltra visszatekintő tibeti buddhizmus intézménye a halála után is fennmarad. Ezzel véget vetett az évek óta tartó találgatásoknak, hogy ő lesz-e az utolsó személy, aki ezt szerepet betölti.
Az imaünnepségen azt mondta, hogy a következő dalai lámát a korábbi buddhista hagyományoknak megfelelően kell megtalálni és elismerni. Korábban jelezte, hogy utódja a Kínán kívüli „szabad világban” fog születni.
Ezzel azt is üzente, hogy Kínának távol kell maradnia utódjának kijelölésétől.