Egy azerbajdzsáni hírügynökség kedden bizonyítékokat tett közzé, amelyek szerint az orosz hadsereg rendelte el a 2024-es rakétacsapást a 8432-es járatra, amely a balesetet okozta, amelyben 38 utas meghalt, további 29 pedig megsérült.
HIRDETÉS
Orosz katonai erők is részt vettek a 2024. december 25-én lezuhant Azerbaijan Airlines 8432-es járatát ért rakétacsapásban - állítja egy új hangfelvétel és egy levél.
A Minval azerbajdzsáni hírportál azt állítja, hogy egy névtelen levelet kapott, amely tanúvallomásokat, hangfelvételeket és technikai részleteket tartalmaz, és amely az akkor használt kommunikációs berendezések technikai hiányosságaira utal.
A Minval tudomása szerint a levél tartalmaz egy írásos nyilatkozatot, amelyben Dmitrij Szergejevics Paladicsuk százados, orosz légvédelmi tiszt engedélyezte a rakétacsapást.
A levél alapján Paladicsuk százados december 24-25. között Groznij közelében állomásozott. Az incidens napján 05:40-kor az egységét teljes harckészültségbe vezényelték. A gyenge mobil vétel és a működőképes vezetékes kommunikáció hiánya miatt a koordináció nagymértékben az instabil mobilkapcsolatokra támaszkodott.
08:11-kor egy potenciális célpontot észleltek és radarral követték. A jelentések szerint két rakétát lőttek ki az objektumra, miután Paladicsuk telefonon keresztül utasítást kapott a megsemmisítésére - annak ellenére, hogy a sűrű köd eltakarta az optikai megerősítést.
Az utasszállítóra kilőtt első rakéta állítólag célt tévesztett, míg a második állítólag elég közel robbant ahhoz, hogy a repeszek eltalálják a repülőgépet.
Az outlet nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely állítólag azt a sorrendet ábrázolja, amelyben egy orosz nyelvű hang katonai utasításokat ad, utasítást ad egy rakéta kilövésére, majd egy látszólag kilövési sorozat hangja hallatszik, ugyanaz a hang azt mondja, hogy "célpont elhibázva", és állítólag újabb rakéta kilövésére ad utasítást.
A források szerint a sérült repülőgépet a pilóták kényszerleszállásra vonatkozó kérése ellenére sem engedték leszállni egyetlen orosz repülőtéren sem, és utasították, hogy repüljön át a Kaszpi-tengeren a kazahsztáni Aktau felé, ahol kényszerleszállási kísérlet közben lezuhant, 38 ember halálát okozva és 29-et megsebesítve.
A tragédiát követő későbbi jelentések szerint a 8243-as járatot egy orosz Pantsir-S1 rendszer rakétája lőtte le.
Putyin "tragikus incidensnek" nevezte a balesetet, de nem kért bocsánatot
Három nappal a baleset után Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a nemzethez intézett beszédében azt mondta: "teljes egyértelműséggel kijelenthetjük, hogy a gépet Oroszország lőtte le. Nem állítjuk, hogy szándékosan történt, de megtörtént".
December végén Alijev három követeléssel fordult Oroszországhoz a balesettel kapcsolatban. "Először is, az orosz fél kérjen bocsánatot Azerbajdzsántól. Másodszor, el kell ismernie a bűnösségét. Harmadszor, büntesse meg a bűnösöket, vonja őket büntetőjogi felelősségre, és fizessen kártérítést az azerbajdzsáni államnak, a sérült utasoknak és a személyzet tagjainak" - vázolta Alijev.
Alijev megjegyezte, hogy az első követelés "már teljesült", amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök december 28-án bocsánatot kért tőle. Putyin "tragikus incidensnek" nevezte a balesetet, bár elzárkózott attól, hogy elismerje Moszkva felelősségét.
A Kreml szerint a légvédelmi rendszerek a csecsenföldi Groznij közelében - ahol a gép megpróbált leszállni - tüzet nyitottak, hogy eltereljék az ukrán dróncsapásokat.
A tragédiát követő napokban orosz katonai bloggerek nyílt forrásból származó adatokra alapozva azt állították, hogy az említett robbanás Csecsenföld Naurszkij körzete felett történt, ahol akkoriban több orosz katonai egység állomásozott, köztük légvédelmi rendszerekkel felszereltek is.
Az új bizonyítékok akkor látnak napvilágot, amikor Baku és Moszkva kapcsolatai elhidegültek, miután Jekatyerinburgban azeri nemzetiségű személyek haltak meg az orosz rendőrség őriztében.