A szerződést az amerikai diplomácia hozta tető alá. Több évtizedes vérontás érhet véget, de elemzők szerint erre egyelőre nincs garancia. Az ENSZ "a Föld egyik leghosszabb, legösszetettebb és legsúlyosabb" válságának nevezte ezt a konfliktust.
Immár hivatalos a békekötés a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda között. A két afrikai állam vezetése aláírta az amerikai közvetítéssel létrejött, múlt héten bejelentett egyezséget.
Ezzel véget érhet a több évtizede tartó, legutóbb idén januárban fellángolt harc a kongói kormányerők és a Ruanda támogatta lázadó kongói milíciák, illetve a két ország hadserege között, de garancia erre továbbra sincs. Az egyik meghatározó szerepet játszó fegyveres csoport máris bejelentette, hogy magára nézve nem tartja kötelező érvényűnek ezt a szerződést.
A Kongói Demokratikus Köztársaság külügyminisztere arról beszélt a washingtoni aláírás után, hogy először is az államhatalom helyreállítására összpontosítanak. Arra, hogy véget vessenek a harcoknak, és visszaszerezzék a területeik feletti teljes ellenőrzést. Az üzlet majd csak ezután indulhat be, de akkor természetesen szabad utat kap, mint ahogy a világ más részein is.
Ha a béke tartósnak bizonyul, az a Nyugatnak is új kilátásokat teremt. A szerződés ugyanis megnyitja az utat a külföldi befektetők előtt az aranyban, kobaltban és más fontos ásványokban gazdag régióba. Ez rendkívül fontos szempont volt a békéltetésben, hiszen a fő forrás, Kína egyre kevésbé áll az USA és Európa rendelkezésére a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok folyamatos romlása miatt.
Most a legnagyobb kérdés az, hogy valóban véget érnek-e a harcok a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, ahol területi hovatartozás és törzsi ellentétek miatt már évtizedek óta folyamatos a vérontás. Az amerikai elnök mindenesetre azt mondta a békeszerződés ünnepélyes aláírása után, hogy bár nem hiszi, hogy bárki megsértené ezt a megállapodást, de ha mégis, akkor "nagyon súlyos büntetésekre, pénzügyi és egyéb szankciókra" számíthat.