Az amerikai külügyminiszter szerint veszélyes dolog azt feltételezni, hogy az ICC-nek van hatásköre az Egyesült Államok és egyik legközvetlenebb szövetségese felett.
A miniszter büntető intézkedései az ugandai Solomy Balungi Bossát, a perui Luz del Carmen Carranzát, a benini Reine Alapini Gansout és a szlovén Beti Hohlert bírókat sújtják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A beutazási tilalom mellett a megnevezett személyek összes, az Egyesült Államokban található vagyonát és érdekeltségét blokkolják, vagy jelentik a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Hivatalának, amely konkrét intézkedéseket rendelhet el.
A bírók közül ketten az Egyesült Államok afganisztáni tevékenységét vizsgálták, ketten pedig az Izrael ellen Dél-Afrika által benyújtott indítványt az állítólagos gázai népirtás miatt, párosítva a Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen kiadott nemzetközi elfogató paranccsal. Működésük körébe tartozott a Magyarországgal szemben indított vizsgálat az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása miatt.
Rubio szerint „az ICC politizál, és hamisan állítja, hogy korlátlan mérlegelési jogkörrel rendelkezik az Egyesült Államok és szövetségeseink állampolgárainak kivizsgálása, vádemelése és büntetőeljárás alá vonása tekintetében. Ez a veszélyes állítás és a hatalommal való visszaélés sérti az Egyesült Államok és szövetségeseink, köztük Izrael szuverenitását és nemzetbiztonságát”.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök azt írta az X-en, hogy „köszönöm Trump elnök úrnak és Rubio külügyminiszter úrnak, hogy szankciókat vetettek ki a Nemzetközi Büntetőbíróság politizáló bírái ellen. Jogosan álltak ki Izrael, az Egyesült Államok és minden demokrácia azon joga mellett, hogy megvédjék magukat a kegyetlen terrortól”.
Ezzel szemben a Nemzetközi Büntetőbíróság nyilatkozatában kijelentette, hogy elítéli a bejelentett szankciós intézkedéseket. „Ezek egyértelműen kísérletet tesznek arra, hogy aláássák egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási intézmény függetlenségét, amely a világ minden tájáról származó 125 részes állam mandátuma alapján működik. A Nemzetközi Büntetőbíróság igazságot és reményt nyújt elképzelhetetlen atrocitások millióinak áldozatainak, szigorúan betartva a Római Statútumot, és a legmagasabb szintű védelmet biztosítja a gyanúsítottak és az áldozatok jogai tekintetében”.
Rubio döntése követi Trump elnök januári rendelkezését, amely szerint az ICC erőforrásainak és amerikai kapcsolatrendszerének blokkolása az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke. Az elnök külpolitikai tanácsadója, Robert O'Brian már májusban javasolta hasonló lépések megtételét izraeli látogatása során.
„Szankcionálhatjuk a bankszámlákat, az utazást. Vízumkorlátozást rendelhetünk el ezekkel a korrupt ügyészekkel és bírákkal szemben. Megmutathatjuk nekik, milyen a rátermett viselkedés” – mondta O'Brien.
Az USA várhatóan továbbra is célkeresztben tartja az ICC egyes munkatársait, köztük a bírákat és ügyészeket, valamint az intézmény egészét.
A besorolás komoly korlátozásokat válthat ki azok számára, akik részt vesznek a bíróság működésében. Ezzel az amerikai kormányzat a bíróságot gyakorlatilag terrorszervezetként kezeli, mert a korlátozások és szankciók hasonlatosak azokhoz, az intézkedésekhez, amiket az USA a nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztető erőkkel szemben alkalmaz, beleértve a Putyint támogató orosz oligarchákat is.
Mivel az Egyesült Államok nem részese a bíróságot létrehozó Római Statútumnak, az intézmény működési költségvetésére Washington nem emelhet kezet. Jelenleg a testület finanszírozásának egyharmadát három részes ország biztosítja ebben a sorrendben: Japán, Németország és Franciaország.
A magyar törvényhozás május végén döntött úgy, hogy kilépteti az országot az ICC-ből. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, hogy az ICC „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, és hozzátette, hogy szerinte azóta „politikai testületté vált”. A magyar döntést a Hamász terrorszervezet fenyegető hangvételű üzenetben ítélte el.