A magyar kormány vendégül látta az izraeli miniszterelnököt a hónap elején, és bejelentette, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Az ICC korábban elfogatóparancsot adott ki a többi között Benjamin Netanjahu ellen is a gázai háborúval összefüggésben.
HIRDETÉS
A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái magyarázatot várnak Magyarországtól arra, hogy miért nem tartóztatta le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, amikor az e hónap elején Budapesten járt.
A hágai székhelyű bíróság beadványában kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, miután az ország vörös szőnyegen fogadta Netanjahut annak ellenére, hogy az ICC elfogatóparancsot adott ki ellene a gázai háborúval kapcsolatos emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával.
Ugyanakkor a volt izraeli védelmi miniszter, Joáv Galant, illetve a Hamász legfőbb katonai vezetője, Jahja Szinvár ellen is elrendelték a körözést. Az különösen nagy felháborodást keltett Izraelben és a nemzetközi diplomáciában, illetve közvéleményben is, hogy Netanjahut és Galantot, egy demokratikus állam miniszterelnökét, illetve volt miniszterét, a Hamász terrorszervezet vezérével egyszerre gyanúsították meg háborús bűntettekkel. A három elfogatóparancs egyidejű kiadása még Izrael kritikusaiban is visszatetszést keltett.
A magyar kormány az izraeli kormányfő áprilisi látogatásának idejére időzítette azt a bejelentést is, hogy Magyarország kilép az ICC tagjai sorából, és a döntést azzal indokolta a magyar miniszterelnök, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság "már nem pártatlan bíróság, nem törvényszék, hanem politikai bíróság".
Azt a magyar vezetés előre közölte, hogy nem tartóztatja le az izraeli miniszterelnököt. Ehhez nem kellett jogsértést elkövetniük, mert miután a magyar törvényhozás nem építette be a magyar jogrendbe az aláírt nemzetközi szerződést, az ICC határozatait jogilag nem kötelesek végrehajtani.
"Aláírtunk egy nemzetközi szerződést, de soha nem tettük meg azokat a lépéseket, amelyek egyébként végrehajthatóvá tették volna azt Magyarországon" - mondta Orbán Viktor utalva arra, hogy a magyar parlament soha nem hirdette ki a bíróság statútumát a magyar jogban.
A Nemzetközi Büntetőbíróság korábban már elutasította a hasonló érveket, és más nemzetközi szervezetek is élesen bírálták, hogy Magyarország megtagadta Netanjahu letartóztatását. Napokkal Netanjahu érkezése előtt a bíróság felügyeleti szervének elnöke levélben emlékeztette a magyar kormányt arra, hogy "különös kötelessége teljesíteni a bíróság letartóztatásra és átadásra vonatkozó kéréseit".
Az eljárás, amely Magyarország kilépési szándékát követi, legalább egy évet vesz igénybe. Amint lezárul, Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Ami pedig a kilépést illeti, a 125 aláíró ország közül eddig csak a Fülöp-szigetek és Burundi mondta fel ICC-tagságát.
Az elmúlt egy évben ez a harmadik alkalom, hogy a bíróság valamelyik tagállama ellen vizsgálatot indított, mert az nem hajtotta végre az ICC által kiadott elfogatóparancsot.
Februárban az olasz kormányon kérték számon a bírák, hogy miért küldött haza egy kínzással és gyilkossággal gyanúsított líbiai férfit egy olasz katonai repülőgéppel ahelyett, hogy átadta volna a bíróságnak. Múlt év októberében pedig Mongóliát jelentették fel a bíróság felügyeleti szervénél, amiért nem tartóztatta le Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor az odalátogatott.
Magyarországnak május 23-ig kell indokolnia, és bizonyítékokkal alátámasztania álláspontját az izraeli miniszterelnök lezartóztatásának elmulasztása ügyében.