A francia elnök erős nyomás alatt áll, mivel hazájában él a legnagyobb muszlim és zsidó közösség, amelyek konfliktusai növekednek. A jelek viszont arra mutatnak, hogy Macron igyekezete még korai és nem kellően átgondolt.
HIRDETÉS
Az Unióban már több kormányzat is kifejezte támogatását a kétállami megoldás mellett, de Franciaország lenne az első nagyhatalom, amely tevékeny részt vállalna a folyamatban. Arról a hosszú útról van szó, amelynek első lépését az ENSZ közgyűlése tette meg 1947-ben, elrendelve a palesztinai brit mandátum (igazgatási megbízás) területén egy arab és egy zsidó állam létrehozását.
A közben eltelt közel 80 év során a folyamat többször is eljutott a megvalósulás küszöbére, de a ki-kiújuló konfliktusok ezt rendre megakadályozták. Az eddigi legesélyesebb pillanat a 2000-es Camp David-i amerikai-izraeli-PFSZ találkozó volt, de második intifáda (palesztin felkelés) ezt keresztbe verte.
Most a francia elnök akar lökést adni a folyamatnak
A Reuters összefoglalója szerint Emmanuel Macron francia elnök hajlik a palesztin állam elismerése felé, amiben az a vágy is ösztönözheti, hogy még mandátumának 2027-es lejárta előtt beírja magát a világtörténelem könyvébe.
Legalább ilyen erős mozgató kényszer lehet Macron számára a Franciaországban egyre gyülemlő feszültség a muszlim és a zsidó lakosság között, amely már kormányzati és nemzetbiztonsági nehézségeket is kivált.
Ugyanakkor diplomaták és szakértők szerint egy ilyen lépés elhamarkodott és hatástalan módja lehet annak, hogy valódi nyomást gyakoroljanak Izraelre, hogy forduljon a békemegállapodás felé a palesztinokkal.
Franciaország közvetlen belépése a konfliktusba elmélyítheti a szakadékokat az amúgy is megosztott Európai Unión belül, de ronthatja a viszonyt a Trump-kormányzattal is, amely Izrael leghűségesebb szövetségese és a kétállamiság ellenzője. (Itt megjegyzendő, hogy a Biden-Harris adminisztráció a kétállamiság határozott pártolója volt.)
Az ellenérvek között szerepel az is, hogy ha egyszer Franciaország a palesztin állam elismerésének és a kétállami törekvéseknek az útjára lép, akkor a puszta deklaráció már nem lenne elég. Ezt más intézkedéseknek is kísérnie kellene, például Izrael-ellenes szankcióknak és kereskedelmi tilalmaknak, máskülönben csak szimbolikus gesztusra futná.
Mások azt mondják, hogy Macron ilyen lépése potenciálisan lendületet adhatna egy olyan mozgalomnak, amelyet eddig kisebb, és Izraellel szemben kritikusabb nemzetek uraltak. „Ha Franciaország lép, több ország is követni fogja a példáját” – mondta erről Espen Barth Eide norvég külügyminiszter a Reutersnek.
Macron határozottan kiállt Izrael mellett a Hamász 2023. október 7-i támadása után, de folyamatosan élesítette Izrael elleni szavait a gázai akciók miatt, ahol riasztóan magas lett a halálos áldozatok száma a civil lakosság körében.
Macron döntő kijelentése még a Franciaország és Szaúd-Arábia által közösen kezdeményezett ENSZ-konferencia előtt megtörténhet, ahol a cél egy palesztin állam ütemtervének meghatározása, úgy, hogy Izrael biztonsági paramétereit is garantálják. Az értekezlet június 17. és 20. között zajlik majd.
„Szavakról a tettekre kell áttérnünk. A tényekkel szembesülve fenn kell tartanunk a palesztin állam kilátásait, és visszafordíthatatlan intézkedésekre van szükség” – mondta Macron közel-keleti tanácsadója, Anne-Claire Legendre egy New York-i előkészítő ülésen május közepén. A francia elnököt azonban óvatosságra inti, hogy egy hónap alatt sok minden változhat, – beleértve egy Trump által kierőszakolt esetleges gázai tűzszünetet –, és akkor az ügy jelentősége ismét csökkenhet, és Macron légüres térbe kerül.
„El kell érnünk a [palesztin] elismerést. A következő néhány hónapban meg is fogjuk tenni” – mondta Macron egy április 9-i interjúban. Ugyanakkor óvatoskodott is, homályos feltételeket szabva, és azt állítva, hogy célja egy Franciaországot támogató koalícióval lendületet teremteni, miközben a muszlim államokat Izrael elismerése felé ösztönzi. Azonban egyelőre semmi nem utal arra, hogy bármelyik új muszlim vagy arab állam készen állna az Izraellel való kapcsolatok normalizálására.
Az elnök már átélt hasonló helyzetet, amikor francia csapatok esetleges bevetését jelezte Ukrajnában, de bele kellett ütköznie európai szövetségesei elutasításába.
Izrael ellenlobbit működtet
Izraeli tisztviselők hónapok óta lobbiznak annak érdekében, hogy megakadályozzák, amit egyesek „atombombaként” jellemeznek a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Az az elképzelés, hogy Franciaország, Izrael közeli szövetségese és a G7 tagja elismerhetné a palesztin államot, minden bizonnyal felháborítaná Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Amikor Nagy-Britannia és Kanada ebben a hónapban csatlakozott Franciaországhoz, és kijelentették, hogy konkrét intézkedéseket hozhatnak Izraellel szemben, és elkötelezik magukat a palesztin állam elismerése mellett, Netanjahu határozottan elítélte a három ország vezetőit, antiszemitizmussal vádolva őket. A diplomaták szerint Kanada és Nagy-Britannia ugyanakkor langyosak az elismeréssel kapcsolatban, ami tompíthatja Macron ambícióit.
Macronnak számolnia kell azzal is, hogy az Izraelre helyezett nyomás a hírszerzési információk visszafogását is eredményezheti, bonyolítva Párizs regionális kezdeményezéseit Libanonban és az észak-afrikai térségben, ahol fontos érdekeltségei állnak terrorfenyegetés alatt.
Francia kormánykörökben úgy gondolják, hogy az elnököt nem fogják befolyásolni a kritikák vagy az izraeli nyomás. „Ha van a történelemben egy pillanat a palesztin állam elismerésére, még ha csak szimbolikus is, akkor azt mondanám, hogy ez a pillanat valószínűleg elérkezett” – mondta egy magas rangú francia kormánytisztviselő.