Macron szerint az Indo-csendes-óceáni térség békéje attól függ, hogy a világ - és különösen a Nyugat - hogyan kezel más kritikus kérdéseket. A francia elnök a térség legnagyobb biztonsági konferenciáján tartott beszédet.
Emmanuel Macron francia elnök péntek este arra figyelmeztette az Egyesült Államokat és az indo-csendes-óceáni országokat, hogy hibát követnek el, amikor a Kínával való esetleges konfliktusra összpontosítanak, ha ez Ukrajna feladása árán történik.
Macron megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az Egyesült Államok fontolgatja, hogy kivonja csapatait Európából, hogy helyette az Indo-csendes-óceáni térségben állomásoztassa őket. Figyelmeztetett, hogy Ukrajna elhagyása veszélyeztetné az USA hitelességét, amikor az fontos lenne azért, hogy elrettentse Kínát attól, hogy megtámadja Tajvant.
"Ha Önökben egyáltalán felmerül annak a lehetősége, hogy Oroszország minden korlátozás, a globális rend bármiféle reakciója nélkül elfoglalhatja Ukrajna területének egy részét, mit gondolnak, mi történne akkor Tajvanon? Mit tennének azon a napon, amikor valami történne?" - tette fel a kérdést beszédében.
Macron megjegyzései a szingapúri Shangri-La Dialogue biztonsági konferencián tartott fő beszédében hangzottak el.
Ez a régió legnagyobb biztonsági fóruma, amely Kína növekvő magabiztossága és Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának globális hatása miatti aggodalmak közepette zajlik.
Figyelemre méltó volt, hogy a beszédet Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter jelenlétében tartották.
A Peking és Washington közötti retorika egyre élesedik. Az USA háromszoros vámokkal fenyegette meg Kínát. A térségben bizonytalanság uralkodik az USA Tajvan biztonsága iránti elkötelezettségét illetően - amely szintén 32%-os amerikai vámokkal néz szembe.
Kína Tajvant sajátjának tekinti. Hszi Csin-ping kínai elnök nem zárta ki, hogy erőszakkal is elfoglalja azt. Kína rendszeresen küld katonai repülőgépeket és hajókat Tajvan közelébe, és jelenleg is van egy repülőgép-hordozója a szigettől délkeletre.
Az Egyesült Államok "szabad és nyitott indo-csendes-óceáni politikát" folytat, amely magában foglalja, hogy rendszeresen hadihajók hajóznak át a Tajvani-szoroson és a Dél-kínai-tengeren.