Macron szerint az Indo-csendes-óceáni térség békéje attól függ, hogy a világ - és különösen a Nyugat - hogyan kezel más kritikus kérdéseket. A francia elnök a térség legnagyobb biztonsági konferenciáján tartott beszédet.
Emmanuel Macron francia elnök péntek este arra figyelmeztette az Egyesült Államokat és az indo-csendes-óceáni országokat, hogy hibát követnek el, amikor a Kínával való esetleges konfliktusra összpontosítanak, ha ez Ukrajna feladása árán történik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Macron megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az Egyesült Államok fontolgatja, hogy kivonja csapatait Európából, hogy helyette az Indo-csendes-óceáni térségben állomásoztassa őket. Figyelmeztetett, hogy Ukrajna elhagyása veszélyeztetné az USA hitelességét, amikor az fontos lenne azért, hogy elrettentse Kínát attól, hogy megtámadja Tajvant.
"Ha Önökben egyáltalán felmerül annak a lehetősége, hogy Oroszország minden korlátozás, a globális rend bármiféle reakciója nélkül elfoglalhatja Ukrajna területének egy részét, mit gondolnak, mi történne akkor Tajvanon? Mit tennének azon a napon, amikor valami történne?" - tette fel a kérdést beszédében.
Macron megjegyzései a szingapúri Shangri-La Dialogue biztonsági konferencián tartott fő beszédében hangzottak el.
Ez a régió legnagyobb biztonsági fóruma, amely Kína növekvő magabiztossága és Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának globális hatása miatti aggodalmak közepette zajlik.
Figyelemre méltó volt, hogy a beszédet Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter jelenlétében tartották.
A Peking és Washington közötti retorika egyre élesedik. Az USA háromszoros vámokkal fenyegette meg Kínát. A térségben bizonytalanság uralkodik az USA Tajvan biztonsága iránti elkötelezettségét illetően - amely szintén 32%-os amerikai vámokkal néz szembe.
Kína Tajvant sajátjának tekinti. Hszi Csin-ping kínai elnök nem zárta ki, hogy erőszakkal is elfoglalja azt. Kína rendszeresen küld katonai repülőgépeket és hajókat Tajvan közelébe, és jelenleg is van egy repülőgép-hordozója a szigettől délkeletre.
Az Egyesült Államok "szabad és nyitott indo-csendes-óceáni politikát" folytat, amely magában foglalja, hogy rendszeresen hadihajók hajóznak át a Tajvani-szoroson és a Dél-kínai-tengeren.