Az NBC-nek adott interjújában az amerikai elnök a nemzetközi biztonságra hivatkozva erősítette meg, hogy szükségük van a szigetországra. Donald Trump most már kizárta, hogy újból induljon az elnökségért, és arról is beszélt: nem biztos benne, hogy őt kötik az alkotmány előírásai.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök ismét azzal fenyegetőzött, hogy katonai erővel fogja annektálni Grönlandot. Az NBC Newsnak adott interjújában Donald Trump kijelentette: nem zárja ki, hogy az önigazgatású dán területet az Egyesült Államok részévé teszi.
Trump már korábban is számos alkalommal beszélt a nyersanyagokban gazdag sziget feletti ellenőrzés megszerzéséről, szerinte Grönlandra az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból van szüksége.
"Nem zárom ki. Nem mondom, hogy meg fogom tenni, de nem zárok ki semmit" - mondta a vasárnap sugárzott interjúban. "Nagyon nagy szükségünk van Grönlandra. Grönland egy nagyon kis népesség, amelyről gondoskodni fogunk, és megbecsüljük őket, meg minden. De szükségünk van rá a nemzetközi biztonság érdekében". Hozzátette, kétli, hogy ez megtörténne, de a lehetőség "biztosan" fennáll.
Trump többször is kifejezte érdeklődését a sziget megvásárlása, illetve aziránt, hogy az USA erőszakkal vagy gazdasági kényszerrel elfoglalja a szigetet, annak ellenére is, hogy a NATO-szövetséges Dánia és Grönland határozottan elutasította az ötletet.
Az amerikai érdeklődésnek több oka is van - írja a CNN. Grönland egyedülálló geopolitikai pozíciót foglal el az USA és Európa között, ami szakértők szerint segíthet visszaverni egy esetleges orosz támadást. Emellett egy kulcsfontosságú hajózási útvonal mentén fekszik, és része a Grönland-Izland-Egyesült Királyság résnek, amely egy stratégiai fontosságú tengeri régió.
Szakértők azonban azt is gyanítják, hogy Trumpot Grönland más aspektusokból is érdekli, például a természeti erőforrások szempontjából, amelyek hozzáférhetőbbé válhatnak, ahogy a klímaváltozás elolvasztja a terület jégrétegét. Ezek közé tartozik az olaj és a gáz, valamint az elektromos autók, a szélturbinák és a katonai felszerelések számára keresett ritkaföldfémek.
Trump azt is megerősítette, hogy továbbra is szeretné, ha Kanada az USA része lenne, az 51. szövetségi államként. Az interjúban azonban világossá tette, hogy a katonai erőt nem tartja opciónak Kanadával szemben. Az északi szomszéddal kapcsolatban azt mondta: "Nem hiszem, hogy valaha is eljutunk odáig". Grönlanddal kapcsolatban azonban hozzátette:
A múlt héten - vélhetően épp Trump keménykedése miatt is - a kanadai Liberális Párt győzelmet aratott a szövetségi választásokon, Mark Carney miniszterelnök pedig a Trump-ellenes érzelmek hullámán lovagolt, és győzelmi beszédében kijelentette, hogy Kanada "soha" nem enged az Egyesült Államoknak.
Az NBC-interjúban Trump végleg elvetette azokat a spekulációkat, hogy - az alkotmány által kizárt módon - egy harmadik elnöki ciklusra is készülne (arra a kérdésre, hogy szerinte tartania kell-e magát az amerikai alkotmányhoz, az interjúban azt mondta: "Nem tudom").
Sok ember azt akarta, hogy újra induljon - állította, "de amennyire én tudom, ez nem megengedett", semmi ilyesmit nem tervez. Négy nagyszerű évet tervez csupán hivatalában, majd az ügyeket "át akarja adni valakinek, ideális esetben egy nagyszerű republikánusnak, aki azokat továbbviszi". A lehetséges utódok között említette JD Vance alelnököt és Marco Rubio külügyminisztert.