A magyar drogtörvény már eddig is az egyik legszigorúbb volt az EU-ban, de most tovább növelik a büntetési tételeket. Az emberek nagy része örül a szigornak, de a szakirodalom szerint pusztán rendőri eszközökkel nem lehet felszámolni a problémát.
HIRDETÉS
A magyarok jelentős többsége támogatja a drogtörvény szigorítását az Europion friss kutatása szerint. Az emberek csupán 12 százaléka nem ért egyet a lépéssel, kétharmada pedig egyértelműen támogatja a kormány csomagját, amely növeli a büntetési tételeket és szűkíti az eltereléshez való hozzáférést.
Mire jó a szigor?
A rendőrség számos razziát tartott az elmúlt hetekben a drogellenes háború jegyében. Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a Drogriporter alapítója szerint azonban az EU egyik legszigorúbb drogtörvényének további szigorítása inkább csak választási ígéretnek jó, a helyzetet ugyanis rendpárti eszközökkel nem lehet jól kezelni.
„Ezzel szemben az alternatíváknak lenne értelme. Vannak hatékony megelőzőprogramok, van értelme befektetni a drogfüggőséggel küzdő embereknek a terápiájába, van értelme közösségi programokat létrehozni. Ezek a dolgok Magyarországon hiányoznak, nincsen rájuk pénz, nincsen támogatás" - magyarázta Sárosi, aki szerint a téma szakirodalma egyértelműen azt mondja, hogy a szigor növelése nem jár bűnmegelőző hatással.
Ami Magyarországon történik, az így inkább büntetőjogi populizmus szerinte - szavazatszerzés, és nem a probléma valódi kezelése. Sárosi egy érzékletes példát is hozott arra, hogy mennyire szigorú már most a jogi szabályozás:
A mélyszegénységben élők vannak a legnagyobb veszélyben
A kábítószerek a leglátványosabb problémát a legszegényebb vidékeken okozzák, ahol sokan használnak olcsó, szintetikus és rendkívül káros drogokat, hogy elmeneküljenek a valóságból. A múlt héten Orbán Viktor az egyik érintett környéken, Dél-Hevesben járt.
„Önök is tudják, hogy baj van, mert ezek a kábítószerek, amelyek tönkreteszik a gyerekeinket, meg még a felnőtteket is, azok elszaporodtak. Ezen a környéken különösképpen. És azon vagyok, hogy ezt megszüntessük. Ezért jöttem, hogy ezt fölszámoljuk” - mondta Orbán Tarnazsadányban, ahová a miniszterelnököt követve mi is elmentünk. A faluban többen is azt mondták nekünk, hogy a razziák hallatára eltűntek a dílerek az utcákról, a helyiek pedig már nem drogoznak.
„Szerintem senki se fog bevállalni 10 évet azért, hogy tartsák meg árulják ezt a kábítószert" - jelentette ki egy nő, egy férfi pedig azt mondta, hogy örül neki, hogy eltűntek a drogosok:
„Hétvégén láttam a kocsmában, hogy most már ittak. Összegyűltek, beszélgettek, és akkor piázgattak. Örülök neki nagyon, hogy megszűnt ez a kristály, meg minden. Tarnazsadányban tényleg nincs semmi kábítószer, nem lehet már megtalálni.”
Sokan félnek a dílerektől
Mások aztán elismerték, hogy még mindig vannak dílerek a településen, de nem mernek nyilvánosan beszélni róluk, mert féltek tőlük. Pedig sokukat név szerint ismerik.
A környék sok falujában hasonló a helyzet. Tarnaörsön egy függővel is találkoztunk, ő szintén nem vállalta az arcát a kameránk előtt, de elmondta, hogy nagyjából ezer forintba kerül egy adag az általa használt szerből. Egy másik helyi azt mondta, hogy a nagyjából 1800 fős településen most 11 ember terjeszt kábítószert. Van, hogy elvisz egy-egy dílert a rendőrség, de ha börtönbe is kerülnek, hamarosan újak jönnek a helyükre.
Sárosi Péter szerint a mélyszegénységben élő drogosok problémáját csak egy átfogó programmal lehet kezelni:
„A dizájnerdrog-használat gyakorlatilag egy tünet ezeken a szegény kistelepüléseken. A drogfogyasztás menekülés a perspektívátlanság, a nyomor, a mélyszegénység, a kirekesztettség elől. Hogyha ezzel valamit akarnánk kezdeni, akkor a gyökerénél kéne kezelni a problémát. Perspektívát kellene nyújtani például a fiataloknak, hogy legyen jövőképük, hogy tovább tudjanak tanulni és legyenek kilépési pontok abból a mélyszegénységből, amiben vannak. A lakhatási szegénységet is orvosolni kellene. Arra is szükség lenne, hogy több olyan fiatal legyen, aki strukturáltan és értelmesen el tudja tölteni a szabadidejét" - sorolta a szakértő.
Az elmúlt napokban többször kerestük Horváth László drogügyi kormánybiztost, hogy megkérdezzük, a razziákon túl a drogfogyasztáshoz vezető szociális helyzettel is tervez-e foglalkozni a kormány. A politikus azonban elzárkózott az interjú elől, ahogy a rendőrség is.