9 milliárd dollárt vehet el Trump a Harvard egyetemtől, ha nem lépnek fel az antiszemitizmus ellen

HIRDETÉS

A nagynevű és tradicionális keleti parti egyetemek (Ivy League) közül a Columbia és a Penn már beadta a derekát, és hajlandó megtenni az intézményen belüli lépéseket. Most a talán legnagyobb tekintélyű tanintézet, a Harvard van soron, és a kockán forgó állami támogatás is messze a legnagyobb az eddigek között.

Hétfőn három szövetségi ügynökség kezdte meg közel 9 milliárd dollár értékű állami szerződés és támogatás átvizsgálását, melyeket a kormány és a Harvard Egyetem kötött, válaszul az iskola magatartására az antiszemitizmussal kapcsolatban. A vizsgálat kiterjed a Harvard leányvállalataira és kutatóintézeteire is.

„A Harvard nemzedékeken át az amerikai álom szimbólumaként szolgált – ez a legmagasabb színvonalú törekvés a diákok előtt, hogy keményen dolgozzanak, és felvételt nyerjenek a meseszép intézménybe” – közölte az üggyel kapcsolatban Linda McMahon oktatási miniszter.

Hozzátette azonban, hogy az iskola nem tudta és nem is nagyon akarta megvédeni a hallgatókat az egyetemi antiszemita diszkriminációtól, miközben megosztó ideológiákat népszerűsített a szabad kutatás helyett, és ezzel komoly veszélybe sodorta hírnevét.

„A Harvard helyrehozhatja ezeket a hibákat, és helyreállíthatja rangját, ha minden diák biztonságban érzi magát az egyetemen” – jelezte a kormány követelését a miniszter.

A Harvard kimagasló rangját és befolyását jelzi, hogy hallgatóinak sorából 8 amerikai elnök és 162 Nobel-díjas került ki, és az élő amerikai milliárdosok közül 188 végzett az egyetemen. Az elnökök között volt az alkotmányszerkesztő John Adams, a két Roosevelt, John F. Kennedy, George W. Bush és Barack Obama.

Mit kíván a Trump-kormány?

Csakúgy, mint a Columbia esetében, alapvető kormányzati követelés a tanintézet belső biztonsági rendszerének kiépítése, a diákok és tanárok egyenlő jogainak biztosítása és a rendbontások megfékezése. A Columbia esetében a kormány ütőképes belső őrség felállítását is elvárja, és várhatóan hasonló terhet rak a Harvard vállára is.

Az előírások között szerepel a maszkok és az iszlamista szellemiséget tükröző viseletek és tárgyak tilalma is, első helyen a palesztin zászlókkal és a kefijákkal, valamint a Hamász és a Hezbollah propagandakiadványaival. Utóbbiakat széles körben terjesztették az egyetemi campusokon a tavalyi lázongások idején.

A washingtoni kormány szerint ezek a mozgalmak nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az Egyesült Államok számára, mivel a szervezők és a hangadók jókora része nem egyetemi hallgató, hanem amerikai és közel-keleti iszlamista mozgalmak ügynöke volt. A tiltakozók olyan terrorcsoportokhoz kapcsolódó személyeket dicsőítettek, mint a PFLP és az al-Aksza Mártírok Brigádjai, vagy Nasszer Abu Hamid, Walid Daqqa, Ahmad Qatamesh elítélt terroristák.

A modern antiszemita narratívák egyre inkább Amerika-ellenességgel is párosulnak, lévén az USA az első számú katonai partnere Izraelnek, még ha szakaszonként eltérő intenzitással is. Ezért az Irán és a Közel-Kelet felől érkező ideológiai hullámok egyúttal az Egyesült Államokkal szemben is gyűlöletet keltenek, vagyis veszélyesek az amerikai nemzetbiztonságra is.

Kulcskérdés az ideológiai korrektség is

A másik fő szempont az uszító ideológiák és az antiszemita narratívák felszámolása, valamint az erőszakos eszméket hirdető külső befolyásoló személyiségek távol tartása az előadásoktól és az akadémiai rendezvényektől.

Néhány órával a kormány bejelentése után Alan Garber, a Harvard elnöke egy belső emailben jelezte, hogy kapcsolatba lép a hatóságokkal, hogy megakadályozza a végzetes forrásvesztést.

Garber szerint a finanszírozás visszavonása „leállítaná az életmentő kutatásokat, és veszélybe sodorná a fontos tudományos innovációt”. Mint mondja, a Harvard az elmúlt 15 hónapban foglalkozott az antiszemitizmussal az egyetemen, de „van még tennivaló”.

„Együttműködünk a szövetségi kormány munkacsoportjának tagjaival az antiszemitizmus elleni küzdelemben, hogy teljes képet kapjanak az általunk elvégzett munkáról és azokról a lépésekről, amelyeket az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében meg fogunk tenni” – mondta Garber közleményében .

A múlt héten a dékán elbocsátotta a Harvard Közel-keleti Tanulmányok Központjának igazgatóját és helyettesét a Palesztinával kapcsolatos műsorok „egyensúlyának hiánya” miatt. Az apropó két olyan rendezvény volt a közelmúltban, amelyeket azért bíráltak, mert egyoldalúan foglalkoztak a gázai háborúval, és jogos szabadságharcnak állították be a Hamász 2023 október 7-i terrortámadását Izrael ellen.