Musk a Pentagonba megy, de vajon láthatja-e a Kína elleni háborús terveket is?
Pénteken tesz látogatást a védelmi minisztériumban a kormányzati takarékossággal megbízott multimilliárdos, az eseményt Pete Hegseth miniszter már "nagyon várta". Musk kínai érdekeltségei miatt a találkozónak nemzetbiztonsági aggályai lehetnek.
HIRDETÉS
A Fox News műsorvezetőjéből védelmi miniszterré előlépett Pete Hegseth már korábban jelezte, hogy nagyon várja Musk megjelenését a Pentagonban, mert óriási zűrzavart lát, amit ideje rendbe tenni. A techmágnás kritikusai és ellenfelei szerint azonban Muskot nem volna szabad még a közelébe sem engedni a Pentagonnak, mert a helyzet tele van összeférhetetlenséggel.
A The Wall Street Journal úgy tudja, hogy Trump tanácsadója várhatóan meg fogja vizsgálni a Pentagon Kína-tervét is, annak ellenére, hogy Musk vállalatainak hatalmas méretű kínai pénzügyi érdekeltségei és védelmi szerződései vannak.
A lap szerint Musk pénteken eligazítást kap az amerikai hadsereg Kínával kapcsolatos szigorúan titkos háborús terveiről, két amerikai tisztviselő szerint pedig így az üzletember betekintést szerez a Pentagon egyik legszigorúbban őrzött hadműveleti tervébe.
Muskot feltehetően tájékoztatják arról, hogyan harcolnának az amerikai erők egy esetleges kínai háborúban, beleértve a tengeri taktikát és a célpontválasztási terveket is. Kína egyike lesz a számos témának, amit Musk és a védelmi minisztérium megvitat egy katonai tisztviselő szerint.
Pete Hegseth védelmi miniszter eközben tagadja, hogy az üzletembert beavatják a kínai tervekbe, és közölte, hogy „ez egy informális találkozó az innovációról, a hatékonyságról és az intelligensebb termelésről”. Trump a Truth Socialön közölte, hogy „Kínát még csak meg sem említik és meg sem vitatják” a Pentagon ülésén.
A megállapodásokat ismerő egyik személy szerint Musk azért kapja az eligazítást, mert kérte. Meg kell jegyezni, hogy rendelkezik biztonsági engedéllyel, ugyanakkor nem tagja a katonai parancsnoki láncnak, és nem is Trump katonai tanácsadója.
Michael Sobolik, a washingtoni Hudson Intézet amerikai-kínai versenyének vezető munkatársa szerint a Pentagon vezetése nem köteles teljes részletességgel tájékoztatást nyújtani, de ennél kevesebb is bőven elég, hogy Musk képet alkosson a várható amerikai-kínai katonai készülődésről.
Az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos háborús terveinek konkrét részletei nem ismertek, és csak a védelmi minisztérium tisztviselői és magas rangú tisztek vitatják meg őket, a terveket pedig rendszeresen frissítik. A Pentagon számos más potenciális ellenféllel kapcsolatban is fenntart műveleti terveket, és azokat is megújítják, ha a körülmények változnak.
Sam Paparo tengernagy, az Indo-Csendes-óceáni Parancsnokság vezetője a múlt hónapban egy hawaii védelmi fórumon kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak „háborúnyertes előnyei” vannak egy Kínával való konfliktusokban az űrben és a kiberképességekben, valamint „generációs előnyben” vannak a tengeralattjárók terén. Várhatóan Paparo is részt vesz a Musk-tájékoztatón Steve Feinberg védelmi miniszter-helyettessel és Christopher Grady admirálissal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnökével együtt.
"Idióta vadászgéptervezők"
Musk egyre nagyobb érdeklődést mutat az Egyesült Államok nemzetbiztonsági politikája iránt. Előre be nem jelentett látogatást tett a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA), vagyis a kommunikációs lehallgatásokkal és adatgyűjtéssel foglalkozó óriási titkosszolgálatnál, és megjegyzéseket tett az ügynökség létszámleépítéséről. Két hete indított vizsgálatot a belbiztonsági hivatal munkatársainak körében is.
A Pentagon-vizit az eddigi legmagasabb szintű fórum, ahol az elnök megbízottjaként megjelenhet. Előzetesen már tett megjegyzéseket a védelmi politikára, például amikor felszólította a Pentagont, hogy hagyjon fel a Lockheed Martin F-35-ös lopakodó vadászgépeinek vásárlásával, és térjen át a drónok nagy flottájára. „Az emberes pilótás vadászrepülőgépek elavultak a drónok korában, és csak megölik a pilótákat” - közölte az X-en, egyben Egyben megragadta az alkalmat arra is, hogy idiótának nevezze a vadászgép alkotóit.
Ugyanakkor nehéz eltekinteni attól a ténytől, hogy az F-35 gyártója egyben Musk SpaceX vállalatának egyik legnagyobb versenytársa az űrhajózási iparágban, ami felveti az összeférhetetlenség és a hivatali befolyással való visszaélés gyanúját.
A kínai vonal
Musk az elmúlt években több pozitív megjegyzéseket tett Kínáról, ami arra késztette Pekinget, hogy reménykedjen a mágnás közvetítői szerepében Peking és Washington között. Musk korábban azt is mondta egy Kína-párti beszélgetés során, hogy Peking hasznos lenne a mesterséges intelligenciára vonatkozó globális szabályok megírásában.
„Vannak bizonyos érdekeltségeim Kínában, de őszintén szólva úgy gondolom, hogy Kínát alulértékelik, mert Kína népe valóban fantasztikus, és sok pozitív energia van benne”. Az eufemisztikus megfogalmazásban említett 'bizonyos érdekeltségek' nem kevesebbet jelentenek, mint hogy Sanghajban működik a Tesla legnagyobb külföldi gigaüzeme, és Kína a világon elsőként engedélyezte a Tesla önvezető modelljének forgalmazását. Emellett a sanghaji tartomány - más vállalatokkal szemben - kivételesen alacsony adókat vet ki Musk helyi vállalkozásaira.
A gazdasági szakértők a kínai piacot egybehangzóan a Tesla túlélése szempontjából a legfontosabb kapcsolatnak tartják, ahol Musk az autóiból már félmillió darab fölött tudott értékesíteni, miközben az európai eladások zuhanni kezdtek.
Musk rendszeres kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Kína közeli partnerével is. Egyik beszélgetésük során Putyin arra kérte Muskot, hogy ne aktiválja a Starlink internetes műholdat Tajvan felett, szívességet téve ezzel Hszi Csin-ping kínai elnöknek. A Starlink jelenleg nem is elérhető a sziget területén.
A vezető amerikai katonai tisztviselők rendre figyelmeztetnek, hogy Kína jelenti a legnagyobb veszélyt az amerikai biztonságra. Nyugati hírszerzési felelősök úgy vélik, hogy Kína azon dolgozik, hogy 2027-ig készen álljon Tajvan megszállására, ami potenciálisan regionális konfliktusba vonja az Egyesült Államokat is.
