Az Európai Parlament elnöke szerint a Katargate-ügy utáni uniós korrupcióellenes reformok segítettek azonosítani a Huawei megvesztegetési botrányát. Az első vizsgálatok után a belga hatóságok kedden négy ember ellen emeltek vádat korrupció és bűnszervezeti tagság vádjával.
HIRDETÉS
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az Euractivnak adott interjújában azt mondta, hogy részben az általuk bevezetett szabályoknak köszönhető, hogy a Huawei-ügyet le tudták fülelni. Metsola közölte, hogy a "sorsdöntő” decemberi éjszakán, amikor a Katargate-botrány kirobbant, mindössze két lehetősége volt: vagy nem változtat semmin, vagy megnézi, hogy mit lehetne kijavítani. Metsola az utóbbit választotta, és átvitt egy 14 pontból álló tervezetet az EP-n, mely segítette a parlament átvilágítására tett rendőrségi erőfeszítéseket. „Nem fogom hagyni, hogy néhány személy ellen felhozott vádak besározzák több száz másik európai dolgozó munkáját” – summázta akkori döntését.
Megtalált eurómilliók
A Katargate egy máig lezáratlan, 2022. decemberében kirobbant korrupciós botrány. Az akkori vádak szerint Katar és Marokkó komoly pénzösszegekkel és ajándékokkal igyekezte befolyásolni az uniós döntéshozókat pusztán azért, hogy a két országnak jobb megítélése legyen a blokkban.
Az egész úgy kezdődött, hogy a belga rendőrség több mint 1,5 millió euró készpénzt foglalt le több helyszínen, például a görög Eva Kaili (az Európai Parlament akkori alelnöke), illetve az olasz Pier Antonio Panzeri, volt olasz EP-képviselő otthonában. Az ügyészek szerint Katar és Marokkó kenőpénzeket fizetett nekik és több másik tisztviselőnek, hogy a Katar elleni kritikákat mérsékeljék és vízumkönnyítéseket érjenek el. Az ügy központi vádlottja Panzeri volt, csakhogy ő és más vádlottak is vádalkut kötöttek, így az eljárás még folyamatban van.
A botrányt követően az Európai Parlament szigorúbb szabályozásokat vezetett be, hogy az uniót érintő lobbitevékenységet és korrupciót átláthatóbbá és jobban ellenőrizhetővé tegye.
Mi a most zajló Huawei-botrány?
A március eleje óta tartó nyomozásban az Európai Parlamentet érintő legújabb korrupciós botrányt göngyölítették fel a hatóságok. Ezúttal a kínai Huawei technológiai vállalatot vádolják azzal, hogy megpróbálta megvesztegetni az uniós döntéshozókat.
A belga ügyészség azt írta közleményében, hogy vizsgálatuk tárgyában szerepel a képviselők felé nyújtott, a politikai pozíciók betöltéséért járó díjazás, az eltúlzott ajándékozás, illetve a politikai döntésekkel összefüggő, magánjellegű kereskedelmi érdekek támogatása. Az ügyészség szerint a visszaélések 2021-ben kezdődtek, és azóta is tartanak.
A belga hatóságok 21 helyen tartottak házkutatást Belgiumban és Portugáliában. Az átvizsgált helyszínek között voltak a Huawei brüsszeli irodái és a lobbisták otthonai.
A Politico a nyugati sajtóra hivatkozva 15 volt és jelenlegi európai parlamenti képviselőhöz kapcsolódó tevékenység vizsgálatáról tud, a fő gyanúsított a Huawei egyik vezető brüsszeli lobbistája lehet. A lapnak két, a Huawei brüsszeli irodájának épületében dolgozó illető azt mondta, hogy múlt csütörtökön a rendőrség reggeltől délig házkutatást tartott a helyszínen, kora délután pedig négy dobozzal távoztak, melyekben lefoglalt dokumentumokat vittek el.
Mit mond a Huawei?
A Huawei a házkutatások közben, még múlt csütörtökön reagált a fejleményekre. Mint azt a vállalat egyik szóvivője közleményében írja: "A Huawei komolyan veszi a vádakat, és sürgősen felveszi a kapcsolatot a nyomozást lefolytató hatóságokkal, hogy megértse a helyzetet. A Huawei zéró toleranciét mutat a korrupció vagy más szabálysértések irányába, és elkötelezett amellett, hogy mindenkor betartsa az összes vonatkozó törvényt és szabályozást.”
A 2010-es évektől kezdve a Huawei több millió eurót költött lobbistákra és európai PR-kampányokra. A cég 2019-ig a hatalomhoz többé-kevésbé igazodó gazdasági szereplőnek számított, később viszont megpróbálta elhárítani a nyugati országok 5G-berendezések kitettsége elleni intézkedéseit. Egy uniós nyilvántartás szerint a Huawei Technologies 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban 2 millió és 2,25 millió euró közötti összeget költött az uniós lobbitevékenységre, ezt megelőzően, 2018 és 2020 között pedig évenként csaknem 3 millió euróra becsülték az erre szánt éves összeget.
Az Európai Parlament számára nem újkeletű kihívás a vállalat lobbitevékenysége. A folyamatos befolyásolási kísérletekre válaszolva 2023 májusában Roberta Metsola egy levélben közölte, hogy az Európai Parlament biztonsági osztálya kapcsolatba lépett a belga hatóságokkal, hogy az információkat szerezzen a Huawei belgiumi tevékenységeiről.
Hogyan történt, mi várható?
Az ügyészség március 13-án pecsétekkel jelölte meg a nyomozásra kijelölt irodákat. Később kék-fehér rendőrségi szalagot húztak eléjük és az ajtónyitást tiltó feliratokat függesztettek ki rájuk. A két iroda két gyanúsított olasz parlementi dolgozóé. Az egyik iroda a Néppárthoz (EPP), a másik a Renew Europehoz tartozik.
Az irodák nem politikusokhoz köthetőek, hanem asszisztenseikhez, amelyek egyike összefüggésbe hozható a Katargate-ügy egyik kulcsfigurájával, Eva Kailival.
Március 14-én a Parlament és a Bizottság megtiltotta a Huawei lobbistáinak, hogy belépjenek az épületeikbe. A tilalom azonban csak azokat lobbistákat érinti, akik feliratkoztak az uniós átláthatósági nyilvántartásba. A parlamenti tilalom az összes brüsszeli, strasbourgi és luxemburgi helyiségre és az intézmény által az uniós országokban fenntartott összekötő irodákra vonatkozik.
Március 17-én, hétfőn házkutatásokat tartottak a brüsszeli Európai Parlamentben, amelyet már a múlt héten, más címeken tartott razziák után lezártak.
A parlamenti képviselők egy része gyors reformokat követel az intézmény jobb átláthatóságának biztosítására, a jobboldali törvényhozók egy csoportja azonban akadályozza egy olyan közös etikai testület létrehozását, amely az uniós intézményekben közös etikai normákat állítana fel.