Két elnyomó, de egyben vezető olajtermelő interkontinentális szövetsége fenyegető veszély a demokráciákra, mondja az Egyesült Államok.
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok úgy tudja, hogy Nicolas Maduro kormánya felkínálta magát Iránnak, hogy lenne az Iszlám Köztársaság "műveleti bázisa". Marco Rubio amerikai külügyminiszter erről azt mondta a Fox News hírcsatornának, hogy „Donald Trump elnöksége alatt ez soha nem fog megvalósulni”.
A „műveleti bázis” elnevezés katonai létesítményeket is takarhat, ami által az iráni hadiflotta legálisan települhetne be alig ezer kilométeres távolságra a floridai partoktól.
A két diktatórikus rezsim bimbózó kapcsolata már a címképen látható, és azóta elhunyt Ebrahim Raiszi elnöksége alatt erőteljes jeleket mutatott. A kötelék alapja az, hogy az Egyesült Államok mindkét országgal szemben igen erős szankciókat működtet, amelyek tetemes károkat okoznak számukra a nemzetközi olajpiacokon, valamint a fejlett technológiákhoz való hozzáférésben.
A kapcsolat nem csak ideológiai (Amerika-ellenes) alapú, hanem meghúzódik mögötte a két ország növekvő olajtermelői kapacitása, ami együttesen napi 5 millió hordót jelent. A két ország együttesen többet termel ki, mint a világranglistán 4. Kanada, viszont a szállítási útvonalakban és a szankciókat megkerülő technikákban egyértelműen Irán áll jobban.
A Maduro-kormánynak ezért szüksége lehet egy olyan partnerre, aki segít a büntető intézkedések kicselezésében, és cserébe stratégiai pozíciót kínál fel Teheránnak az amerikai kontinensen.
Nem fognak engedni a zsarolásnak
A caracasi rezsim sok kellemetlenséget okozhat az Egyesült Államoknak, ha nem fogadja vissza a Venezuelából észak felé menekült jelentős tömegeket. Erről tárgyalt januárban Caracasban Richard Grenell elnöki megbízott, aki korábban az USA berlini nagykövete volt, és jelenleg „a különleges missziók” felelőse.
Grenellnek sikerült elérnie hat amerikai állampolgár szabadon bocsátását, és azt, hogy a Maduro-kormány vegye vissza a rettegett Tren de Aragua terrorszervezet és drogbanda egyes tagjait, akik illegálisan léptek be az Egyesült Államokba. (A szervezetnek 5 000 fegyverese van, és Venezuela mellett Kolumbiában, Mexikóban és Peruban is működik.)
Amerika nyugtázza ezeket a kisebb eredményeket, de nem elégszik meg velük, mert - ahogy Rubio kifejtette - Venezuelának a nemzetközi jog értelmében kötelessége befogadni állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak egy másik országban.
A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a Biden-kormány idején Venezuela leállította a kitoloncolási repülőjáratokat, de Trump elnököt nem tudják megzsarolni. Az USA amúgy sem ismeri el Madurót Venezuela legitim vezetőjének, miután a 2024-es vitatott választásokon az elnök gyanús körülmények között nyerte el harmadik hatéves mandátumát. A választási csalások ellen tiltakozók közül több százat még mindig fogva tartanak a fegyintézetekben.
Rubio mindezt úgy foglalta össze a tévénézők jobb megértéséért, hogy „Maduro egy borzalmas diktátor”. A caracasi vezető megengedi Iránnak és Kínának, hogy Venezuelából indítson műveleteket, és rendre megfenyegeti vagy meg is támadja szomszédait. Emlékezetes, hogy 2023-ban Venezuela agressziót indított keleti határszomszédja, Guyana ellen, és jelentős területeket most is birtokában tart.
„Emellett elárasztottak minket bandatagokkal, és olyan emberekkel, akik szörnyű dolgokat művelnek az Egyesült Államokban” – mondta a miniszter.
Donald Trump elnök Truth Social platformján szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok megszünteti a Chevron olajvállalat venezuelai működési engedélyét, amit a rezsim monetáris mentőövének tekintettek.
"Ezennel visszavonjuk azokat az engedményeket, amelyeket Görbe Joe Biden a venezuelai Nicolás Madurónak adott a 2022. november 26-i olajtranzakciós megállapodással, valamint a venezuelai választási feltételekkel kapcsolatban, amelyeket a Maduro-rezsim nem teljesített" - írta a főparancsnok.
"Emellett a rezsim nem szállította vissza Venezuelába azokat az erőszakos bűnözőket, akiket hazánkba" - teszi hozzá az elnök.