Mahmoud Khalil letartóztatásának ügye egy újabb palesztinpárti mozgalommá kezd átalakulni, aminek nincs közvetlen köze az elfogott aktivista jogi megítéléséhez. Maga az egyetem nem akar együttműködni a terrorelhárító hatósággal a Hamászhoz köthető diákok azonosításában.
HIRDETÉS
Az aktivista letartóztatása ellen szervezett keddi tüntetések újra az Izrael-ellenesség és a Hamász-jelszavak felfrissítésének jegyében zajlottak, noha a múlt hétvégén őrizetbe vett Khalil ügyéhez Izraelnek semmi köze nincs.
A Fehér Ház közlése szerint a tavalyi egyetemi lázongások centruma, a New York-i Columbia Egyetem nem akar együttműködni a hatóságokkal annak feltárásában, hogy a diákok körében kik szervezték a nemzetbiztonságilag is veszélyes akciót. Az intézmény érvelése szerint a vélemény kinyilvánítása alapvető szabadságjog, a hatóság viszont úgy gondolja, hogy egy adott pont túllépésével a vélemények nyilvános közlése a terrorizmusra való buzdításként is értelmezhető.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára egy keddi tájékoztatón azt mondta újságíróknak, hogy a minisztérium összegyűjtötte azoknak a személyeknek a nevét, akikről úgy véli, hogy ütköznek azzal a rendelettel, amelyet Donald Trump elnök adott ki az antiszemitizmus elleni küzdelem céljával.
„Hírszerzési adatokkal azonosították azokat a személyeket nemzetünk főiskoláin és egyetemein – főiskolai campusainkon –, akik ilyen magatartást és tevékenységet folytattak, és különösen illegális tevékenységet folytattak” – mondta Leavitt. Mint korábban megírtuk, a nemzetbiztonsági minisztérium a mesterséges intelligencia felhasználásával fejti vissza azokat a nyilvános és privát üzeneteket, amelyek összeköthetők az antiszemita vagy terrorpárti személyekkel és csoportokkal.
„Azt nem tudom megmondani, hogy hány letartóztatásra fog sor kerülni, de az biztos, hogy a DHS (Nemzetbiztonsági Hivatal) aktívan dolgozik ezen” – mondta Leavitt. Hozzátette, hogy a Columbia Egyetemnek megadtak több adatot a Hamasz-párti tevékenységekről, de az egyetem nem hajlandó segíteni az érintett egyének azonosításában és kapcsolataik felderítésében.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az elnök rendkívül határozott ebben a kérdésben, és nem fogja eltűrni az ügy elsimítását. Ugyanakkor arra nem tért ki, hogy milyen módon és eszközökkel lehet az egyetemet az adatok átadására szorítani.
A főszervező Khalil elfogása óta több per is indult az intézkedések és a kitoloncolási határozatok ellen. Ezek közül több arra hivatkozik, hogy a zöldkártyával rendelkező, vagyis az USA-ban tartós lakhatásra és munkavállalásra feljogosított személyek nem utasíthatók ki az ország területéről.
Ennek nyomán több bíró ideiglenesen felfüggesztette a kitoloncolási parancsokat, így ezek per tárgyai lesznek, vélhetően elhúzódóan, amíg a hatóság nem bizonyítja az illető személy vétkességét vagy veszélyességét. Ezért is volna szüksége a hivatalnak az egyetemi adatok beszerzése.
Leavitt azzal is érvelt, hogy Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere rendelkezik azzal a jogkörrel, hogy bárki kitoloncolását elrendelhesse, akinek tartózkodása ellenkezik az Egyesült Államok külpolitikájával és nemzetbiztonsági érdekeivel.
„Mahmoud Khalil egy magánszemély, aki abban a kiváltságban részesült, hogy ebbe az országba jöhetett, hogy nemzetünk egyik legjobb egyetemén tanulhasson” – mondta. „Visszaélt ezzel a lehetőséggel akkor, amikor a terroristák pártjára állt.”
Khalil Szíriában született palesztin származású algériai állampolgár, aki diákvízummal lépett be az Egyesült Államokba, mielőtt zöldkártyát kapott. Házastársa amerikai állampolgár. Khalil jelenleg a La Salle-i fogvatartási intézményben várakozik a további eljárásra. Bírósági tárgyalása szerdán kezdődik, miután egy szövetségi bíró elrendelte kitoloncolásának leállítását, amíg a bíróság másként nem rendelkezik.
Khalid ellen sokféle bizonyíték létezik, amelyek igazolják, hogy a Hamász propagandáját terjesztette és népszerűsítette az egyetemi lázongás idején, és azok csillapodását követően is. Ezek között még múlt heti események is szerepelnek.
A Fehér Ház szóvivője azt is elmondta, hogy az asztalán vannak azok a szórólapok és dokumentumok, melyeket Khaliltól foglaltak le, rajtuk Hamasz logójával.
Egyes jogi vélemények szerint Khalilt védi az alkotmány első kiegészítése (Bill of Rights), amely a szólásszabadságot alapozza meg. Ugyanakkor az 1952-es bevándorlási és állampolgársági törvény lehetővé teszi bármely külföldi belépésének megtagadását és kitoloncolását, aki támogatja a terrorista tevékenységet.
Egyes önkormányzatok és például Florida állam szemetelési rendeletekkel próbálja megakadályozni az antiszemita szórólapok terjesztését, mivel magát a tevékenységet az első kiegészítés védi.
Az Amerikai Zsidó Bizottság keddi nyilatkozata elfogadja, hogy Khalilnak joga van a bírósági eljáráshoz annak megállapítására, hogy valóban megsértette-e a törvényt. Ha a vád ezt bizonyítja, akkor viszont a kiutasítás megkérdőjelezhetetlenül jogszerű lesz.