Nagy sikert könyvelhet el a Greenpeace: ahogy azt korábban többször kérték, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal jelentősen lecsökkentette a komáromi SK akkumulátorgyárak egészségkárosító NMP-kibocsátási határértékeit.
HIRDETÉS
Az NMP (N-metil-2-pirrolidon) egy szerves vegyi összetétel, besorolása szerint károsíthatja a születendő gyermek egészségét: mint szaporodási képességeket károsító anyagra a szigorúbb kibocsátási értéket kell rá alkalmazni.
A határértéket a korábban - a Greenpeace szerint szabálytalanul - engedélyezett 150 mg/m³ helyett nem csupán a zöldek által követelt 2 mg/m³-es szintben állapították meg, hanem ennek a felére, 1 mg/m³-re módosították. Ez az új kibocsátási határérték összhangban van a 2027-28-tól életbe lépő új szabályozással.
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal tájékoztatta a Greenpeace-t arról, hogy a koreai SK Innovation céghez tartozó komáromi SK ON Hungary és SK Battery Manufacturing Kft.-k akkugyárainak a hatóság jelentősen lecsökkentette a károsanyag-kibocsátásuk engedélyezett szintjét. Az új előírás szerint az NMP-t is tartalmazó teljes illékony oldószer (VOC) kibocsátást 150-ről maximum 1 mg/m³-os határértékre redukálta.
A Greenpeace még 2024 nyarán hivatalos levélben követelte a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivataltól, hogy módosítsa az SK cégcsoporthoz tartozó akkugyár és a mellette lévő NMP-feldolgozó üzem környezethasználati engedélyét. Azok ugyanis NMP-oldószerre (N-metil-2-pirrolidon) 150 mg/m³-es kibocsátási határértéket engedélyeztek. A zöld szervezet szerint a vonatkozó hazai és uniós szabályozás egyértelmű: a rákkeltő, mutagén és szaporodási képességeket károsító anyagokra 2 mg/m³ kibocsátási határértéket szabadna csupán engedélyezni. A Greenpeace álláspontja szerint a Komáromban korábban engedélyezett magas NMP-kibocsátási határérték szabálytalan volt és veszélyeztette az egészséget és a környezetet.
A botrányt követően, mikor kiderült, hogy a gödi Samsung SDI-ből 2021-ben 81 tonna NMP oldószer kerülhetett a levegőbe, a hatóságok az NMP és NMC (a nikkel, a mangán és a kobalt vegyületek - a katód anyaga) kibocsátás esetén 2024 nyarán szigorúbb határértékeket szabtak meg - hangsúlyozza a Greenpeace közleménye.
A "szigorúbb határérték" annyit jelent, hogy az új beruházóknak azonnal, a már Magyarországon működő üzemek számára 2028 januárjáig, azon beruházóknak pedig, akiknek már folyamatban van az engedélyezési eljárása, 2027-től 1 mg/m³ NMP határértéket határoztak meg. Ezt megelőzően a 2023 decemberében kiadott új gödi Samsung engedély már szigorúbb, 2 mg/m³-es NMP határérték betartását írta elő. A Debrecenbe tervezett CATL akkumulátorgyár módosított engedélyében is immár alacsonyabb, 1 és 2 mg/m³ közötti NMP-kibocsátás szerepel.
A Greenpeace közleményében üdvözölte a komáromi üzemeknél történt szigorítást, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az akkumulátorüzemek melletti JWH Kft. NMP-feldolgozójára nem vonatkoznak a hatóság szerint ezek a szigorú előírások. Mint írják, továbbra is figyelemmel kísérik az akkugyárak működését és kibocsátásait. Elkeserítőnek tartják továbbá, hogy a jogszabályok - szerintük - nem megfelelő értelmezése miatt egyes vállalatok korábban nagyobb mértékű szennyezést folytathattak, miközben a helyi lakosok és a dolgozók egészsége veszélybe kerülhetett.
Közleményüket három, a kormánnyal szembeni követeléssel zárják:
- a hatóságok szigorú és hatékony fellépéssel garantálják a Magyarországon működő akkumulátoripari létesítmények szennyezésmentes működését
- készüljön stratégiai környezeti vizsgálat, ami megmutatja az akkumulátor-iparági üzemek környezetre gyakorolt hatásait
- amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, addig ne engedélyezzenek újabb akkumulátoripari létesítményeket Magyarországon, és ne bővítsék a jelenlegieket.