Bár az illetékes hatóság felfüggesztette a hulladékfeldolgozást a kft. telephelyén, a természetvédők aggódnak, hogy a talajvízbe is kerülhetett szennyezés. Ugyanennek a cégnek a bányarekultivációs tevékenysége is környezeti károkat okozhat, több környékbeli nagyváros is tiltakozik ez ellen.
Megtiltotta a a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a hulladékfeldolgozást a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelyén, miután olaj folyt ki egy tartály túlcsordulása miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kárpáti Tímea természetvédelmi szakértő mutatta meg stábunknak, milyen környezeti károkat okozhat, hogy a telep működését egy erdő közepén engedélyezték. Akár 2 ezer liter olaj is a talajba kerülhetett, és ez veszélyezteti a karsztvizet, így a környék vízbázisát is.
Néhány kilométerrel arrébb, Pusztavám határában Natura 2000-es területen végez bányarekultivációt ugyanez, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. A kft. annak az Envirotis Holding Zrt.-nek a tagja, amely felett 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.
A Vértesvédő civilek szerint nem tájsebgyógyításról, hanem „trükkös hulladéklerakásról” van szó, és még a határértékeket is emelték, így veszélyes anyagok is jelen lehetnek a területen.
"Ilyen még soha nem történt, hogy védett területre veszélyes hulladékot keverve hulladékkal, termékként minősítve berakhatnak egy bányató helyére, úgy, hogy előtte elpusztították a védett fajokat. Mindez kormányhivatal jóváhagyásával történt" – mondta az Euronewsnak Kárpáti Tímea.
A Cicahomok bányánál a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tavaly november óta nem végezhet rekultivációs tevékenységet, mivel a kormányhivatal a felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére monitoring kutak létesítését írta elő.
Mintegy 30 ezer civil mellett, a környék több nagyvárosa, így Tata és Tatabánya önkormányzata is tiltakozott a bányató feltöltése ellen.
"A felszín alatti vízbázisok összefüggnek, nem különállóan léteznek. Egészen a Budai-hegységtől a Balaton-felvidékig összefügg a dunántúli karsztvízbázis. Egy felszíni szennyezés bekerülhet a talajba, a talajvízbe, és lejjebb szivárogva bekerülhet az ivóvízbázisba, mely a víz áramlásával eljuthat nemcsak az érintett településre, hanem a környező településekre is, ahol a vízkivétel történik, így Tatabánya is szót emelt a történettel kapcsolatban" – magyarázza Oláh András, Tatabánya Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi és klímavédelmi referense.
62 település ivóvízellátása kerülhet veszélybe, ha szennyeződik a karsztvíz. A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tavaly 45 ezer tonnányi anyaggal töltötte fel az egykori bányagödröt Pusztavámnál.