Macronnak rossz hír lenne a kapitulációs béke, a britek szerint pedig csak Putyin nyerne vele
Egyes vezetők, mint Tokajev kazah elnök, üdvözölték a Washington és Moszkva közötti politikai párbeszédet, a brit miniszterelnök viszont aggódik, hogy soha nem látott lehetőségek pottyannak Moszkva ölébe.
HIRDETÉS
Az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások nem vezethetnek kapitulációt jelentő békéhez, és az rossz hír lenne mindenki számára, beleértve az Egyesült Államokat is.
Emmanuel Macron francia elnök kommentárja a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között szerdán lezajlott egyórás telefonbeszélgetés utóhangjait követi, amelynek során a felek megállapodtak abban, hogy hamarosan találkoznak és mielőbb béketárgyalásokat kezdenek. Ezek részleteiről egyelőre semmit sem tudni, kivéve azt, hogy esetleg Szaúd-Arábiában kerülhetne rá sor.
A Financial Timesnak adott interjújában a francia elnök 'elektrosokknak' nevezte Trump nagysebességű külpolitikai mozgását, ami mozgásba hozhatja a folyamatokat, és elfogadta az amerikai elnök azon álláspontját is, hogy Európának szintén felelőssége Ukrajna biztonságának szavatolása.
A francia elnököt nem lepte meg Washington kezdeményezése, amely lehetőséget nyitott a tárgyalásos megoldáshoz, és amiben mindenkinek el kell játszania a maga szerepét. Európának az a szerep jut, hogy erősítenie kell a védelem terén, hogy megvédje saját maga és Ukrajna jövőjét a Trump Fehér Házba való visszatérésének elektrosokkja után. „Ez Európa pillanata is, hogy gyorsítson és végrehajtsa, amit kell, mert nincs más választása és kifut az időből, vagy kiszorul a folyamatokból” – fejtegette.
Ugyanakkor a francia elnök ragaszkodott ahhoz, hogy országa nevében csakis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélhet tűzszünetről.
Ennél valamivel tovább ment a brit miniszterelnök is, aki szerint Ukrajna visszafordíthatatlan úton halad az atlanti tagság felé.
Sir Keir Starmer megismételte az Egyesült Királyság elkötelezettségét Ukrajna NATO-tagsága mellett (amiről az oroszok még hallani sem akarnak). A Downing Street 10. közleménye szerint a brit kormányfő arra reagált, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a héten kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nem hiszi, hogy Ukrajna NATO-tagsága reális eredménye egy tárgyalásos egyezségnek”.
Starmer viszont kiemelte, hogy Kijev jövőbeli csatlakozásáról „a szövetségesek már megegyeztek a tavalyi washingtoni NATO-csúcson. A brit miniszterelnök megerősítette Ukrajna konkrét támogatását, ameddig csak szükséges, beleértve a halálos katonai eszközöket és a politikai garanciákat.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háború befejezéséről szóló megállapodást nem szabad Kijevre kényszeríteni. Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig azt mondta, Washington „sajnálatos engedményeket tett Oroszországnak, már a béketárgyalások megkezdése előtt”.
Általános követelmény Európa részvétele
Franciaország és az Egyesült Királyság mellett Németország is határozott abban, hogy az ukrajnai békefolyamat nem lehet eredményes európai részvétel nélkül. Semmilyen alku nem valósulhat meg, ha nincs mögötte a stratégiailag és katonailag is meghatározó kontinens, élén az Európai Unióval. Ezt erősítette meg hét európai ország és az Európai Bizottság közös nyilatkozata a párizsi külügyminiszteri találkozó után, amelynek az amerikai védelmi miniszter is vendége volt.
A hangulat általában pozitív és bizakodó, de az európai vezetők figyelmét nem kerüli el, hogy a sajtójelentések és a politikai nyilatkozatok rendre orosz-amerikai tárgyalásokról szólnak. Európa viszont csak nyitánynak tekintene egy Trump-Putyin találkozót, nem pedig finálénak. „Nem lesz igazságos és tartós béke Ukrajnában az európaiak részvétele nélkül” – mondta Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a francia, brit, német, lengyel, olasz, spanyol, ukrán és az Európai Bizottság minisztereinek szerdai találkozóján.
A német Annalena Baerbock és a spanyol Albares Bueno a találkozón kijelentette, hogy Ukrajna nélkül nem lehet döntést hozni Ukrajnáról, és felszólították az uniós országokat, hogy mutassanak egységet ebben a kérdésben. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az USA-val való együttműködés folytatása volt a megbeszélés fő témája a találkozón, mert nincs jobb garancia a kontinens biztonságára, mint a szoros transzatlanti együttműködés.
Valamelyest enyhített az amerikai állásponton a The Wall Street Journalnak csütörtökön adott interjújában JD Vance amerikai alelnök, aki további árnyalatokkal egészítette ki a Trump-Putyin hívást. Közlése szerint az Egyesült Államok szankciókkal és esetleges katonai akcióval sújtja Moszkvát, ha Putyin nem egyezik bele egy olyan békeszerződésbe Ukrajnával, amely hosszú távon garantálja Kijev függetlenségét.
„Úgy gondolom, hogy ebből egy olyan megállapodás fog kisülni, amely sokakat fog sokkolni” – mondta Vance, ugyanazt a kifejezést használva, mint Macron elnök. Az USA második embere nem ismételte meg az Ukrajnával szemben korábban hangoztatott elvárásokat és területi engedményeket.
Kérdés, hogy ebből a zavaros képből kitisztulhate egy olyan megállapodás Washingtonnal, hogy Donald Trump az európai követeléseket is képviselje, valamiféle mandátum birtokában, vagy az Unió ragaszkodni fog a majdani tárgyalásokon való közvetlen részvételhez.
Mások is inkább reménykedők, mint pesszimisták, a legtöbben langyosak
Eközben Közép-Ázsiában, ahol a volt szovjet köztársaságok vezetői az Oroszországhoz fűződő történelmi kapcsolataikat hangsúlyozzák, Kassim-Jomart Tokajev kazahsztáni elnök azt mondta a Euronewsnak, hogy országa a háború végét szeretné látni.
„Most az álláspontunk kezd valósággá válni, mivel két nagyhatalom politikai párbeszédet kezdeményezett. Ez pozitív fejlemény, amely Kazahsztánnak is előnyös lesz. Ezért a lehető legteljesebb mértékben támogatni fogjuk ezt a folyamatot”.
„Trump tűzszünetet és valamilyen megállapodást akar, amely egy időre félretenné az ukrán kérdést. De az ő víziója még mindig gyökeresen eltér Putyinétól” – mondta Tatjana Sztanovaja, a berlini Carnegie Russia Center vezető munkatársa. Az elemző szerint a Kreml szemszögéből nézve a Nyugat semmit sem tehet, ami megfordítaná Oroszország területi nyereségét, és hosszú távon megakadályozná Ukrajna összeomlását.
Kijevi Közgazdasági Iskola elnöke, Timófij Milovanov szerint Ukrajna nem hajlandó elfogadni az Egyesült Államok katonai és politikai támogatásának csökkenésének lehetőségét. „Mindig is ebben a valóságban éltünk, dee nem akartuk beismerni” – írta a tekintélyes politikai elemző a közösségi médiában. "Biden volt elnök támogatta a háború folytatását, de nem nyújtott kellő segítséget. Trump támogatja a háború befejezését, de ő sem nyújt elegendő segítséget" - tette hozzá a kutató.
