Hitler mosdatásához hasonlítja a Trump-Putyin alkudozást a volt brit védelmi miniszter
1938-ban Neville Chamberlain brit miniszterelnök Csehszlovákia háta mögött kötött alkut Adolf Hitlerrel, amiről úgy gondolta, hogy "elhozta a békét". Rá két évvel Londont bombázta a Luftwaffe.
HIRDETÉS
Szerda este Trump és Putyin 90 perces telefonbeszélgetést folytatott , amelyben megállapodtak abban, hogy „azonnal” megkezdik a béketárgyalásokat. A felhívás aggodalomra adott okot, hogy bármilyen tárgyalást is terveznek, az Moszkvának kedvez majd, miközben Ukrajna és az Unió kimarad az egyeztetésből.
Sir Ben Wallace, aki 2019/23 között töltötte be az Egyesült Királyság védelmi miniszteri tisztét, úgy véli, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin kapcsolatépítése azt visszhangozza, amikor a britek, a nácik, a franciák és az olaszok Csehszlovákia feldarabolásáról állapodtak meg a Müncheni Konferencián.
Sir Ben szerint ha Trump kapitulál a Kreml előtt, akkor az Chamberlain kétes történelmi pillanatának megismétlődése lenne.
„Milyen kár tehát, hogy az idei [müncheni] békeértekezlet az 1938-as katasztrofális konferenciát tükrözi, ahol a kontinens vakon állt Hitler kétszínűségével szemben. A hamis megbékélés bűze ismét beszivárog Münchenbe.”
Miután Chamberlain hazatért Londonba, a repülőtéri esőben lobogtatta a megállapodást Adolf Hitlerrel, meghirdetve korunk békéjét. Winston Churchill cáfolta, hogy lehetséges választani a háború és a becstelenség között. „Britannia a becstelenséget választotta, de mégis háború lesz” - mondta a Chamberlaint később felváltó miniszterelnök.
A helyzet valóban emlékeztet az 1938-as állapotokra. A müncheni konferencián Hitler - a Csehszlovákiában élő szudéta-német lakosság védelmére hivatkozva - követelte cseh területek átengedését, amibe a brit kormány beleegyezett. A vége Csehszlovákia teljes lerohanása lett, amit követett a köztársaság feldarabolása. Ekkor jött létre a Cseh-Morva Protektorátus Reinhard Heydrich SS-Gestapo vezető uralma alá rendelve, aki később a holokauszt végrehajtásának parancsát kiadta. A másik terület egy fasiszta bábállam lett Szlovákiában, élén Jozef Tiso katolikus pappal.
Sir Ben aggodalmának adott hangot hogy ha Putyint most megbékítik, semmi sem garantálja, hogy a jövőben megakadályozza, hogy újabb inváziókat indítson Ukrajna (vagy mások) ellen.
Wallace szerint ugyanez a sors vár a Nyugatra, akár a Tajvani-szorosban, akár Iránban, akár máshol Európában, ha most nem sikerül megerősödnie. A politikus tart attól, hogy - akárcsak 87 évvel ezelőtt - ennek is Münchenben lesz a gyökere.
Wallace kijelentései azután hangzottak el, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta a NATO-szövetségeseknek, hogy fel kell hagyniuk azzal a gondolkodással, hogy az Egyesült Államoknak kell biztosítania a térség védelmét.
„A magát a legnagyobb adományozónak feltételező Trump-adminisztráció (valójában Európa az) úgy érzi, légből kapott feltételeket diktálhat, bízva abban, hogy senki sem fogja megakadályozni, hogy Putyin és az ő a biztonsági követelések mellett kardoskodjanak”, közölte a volt miniszter.
„Mivel Kijev NATO-csatlakozásának kérdése lekerült az asztalról, nincs garancia arra, hogy Putyin nem fog visszatérni, hogy még több területet hasítson ki Ukrajnából” - véli Wallace, aki szerint Putyin nem az, aki betartja az ígéreteit, és a tűzszünet csak lehetőséget kínálna Moszkva számára az „újratöltésre”.
Az ellenzékbe szorult Rishi Sunak volt miniszterelnök csütörtökön az alsóházban sürgette a kormányt és az európai szövetségeseket, hogy biztosítsanak Ukrajnának katonai jelenlétet szárazföldön, levegőben és tengeri útvonalakon keresztül.
A kormány nevében Maria Eagle a védelmi beszerzésekért felelős megerősíthette, Ukrajnát a lehető legkedvezőbb helyzetbe hozzák ahhoz, hogy tárgyalni tudjon, és ennek érdekében továbbra is ellátják Kijevet a szükséges fegyverzettel.
Megjegyzendő, hogy jelen állás szerint Európában az Egyesült Királyság az egyetlen, amely nagy hatótávolságú támadó eszközökkel látta el Ukrajnát a Strom Shadow cirkálórakéták képében, míg Németország még mindig vonakodni átadni Taurus típusú rakétáit.
Eagle asszony nyomatékosította a tényt, hogy az Ukrajnának tavaly nyújtott segélyek és katonai támogatások 58 százaléka európai nemzetektől származott. (További 25% nem Európából vagy az USA-ból, hanem a világ más nemzeteitől származik, mint például Japán, Dél-Korea vagy Argentína.)
Trump szerdán azt írta a Truth Social közösségi média-platformján, hogy „hosszú és rendkívül eredményes telefonbeszélgetésem volt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Megállapodtunk, hogy nagyon szorosan együttműködünk, beleértve egymás nemzeteinek meglátogatását. Abban is megállapodtunk, hogy kormányaink azonnal megkezdik a tárgyalásokat.” Egyben cáfolta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kihagynák a béketárgyalásokból.
Putyin korábban azt követelte, hogy csökkentsék az Egyesült Államok katonai jelenlétét Európában, és Ukrajna fogadja el, hogy az ország négy annektált régiója immár Oroszország része. Az elemzők többsége szerint bár ilyen alapkövetelmény elfogadhatatlan, aligha valószínű, hogy Putyin hajlandó engedi belőle. Ez azt jelentené, hogy Ukrajnának eleve területvesztes pozícióból kellene nekivágni a békemegállapodásnak.