Két napot zárkában töltöttek Mahmud és Ahmed Muna palesztin könyvkereskedők, vasárnapig pedig házi őrizetben maradnak, annak ellenére, hogy nincs ellenük bizonyíték. A két férfi meg van róla győződve, hogy történetük sokkal rosszabbul végződött volna, ha nincsenek külföldi támogatóik.
HIRDETÉS
A két palesztin könyvkereskedőt a héten vették őrizetbe azzal az indokkal, hogy az általuk árult kiadványok "megzavarják a közrendet". A két férfi szerint az, ami velük történt, csak azt bizonyítja, hogy az izraeli kormány egyre intenzívebb kampányt folytat a palesztin kultúra és szólásszabadság ellen - olvasható a The Guardian írásában.
A bolt, ahol külföldi diplomaták adják egymásnak a kilincset
A jeruzsálemi Educational Bookstore (Oktatási Könyvesbolt) négy évtizede van Mahmud Muna és unokaöccse, Ahmed családjának tulajdonában. Múlt vasárnap délután civil ruhás rendőrök razziáztak a Szalah Eddin utcában található üzlet két részlegében: egyikben arab nyelvű könyveket lehet kapni, a másikban angol és egyéb idegen nyelvű kiadványokat.
A Tripadvisoron is megtalálható Oktatási Könyvesbolt mára több generáción keresztül elismert intézménnyé vált, ahol a diákok, turisták, újságírók és külföldi diplomaták számára - kávé és tea mellett - tudományos-, történelmi-, politikai- és szépirodalmi műveket kínálnak, használt és új példányokat egyaránt. A razzia híre nemzetközi felháborodást váltott ki. A történtek után tüntetéseket tartottak, és legalább kilenc diplomata - az Egyesült Királyságból és más európai országokból - részt vett Munáék bírósági meghallgatásán.
Németország izraeli nagykövete, Steffen Seibert is elítélte a rajtaütést, emelte ki a Deutsche Welle: "Sok diplomatához hasonlóan én is szívesen böngészek könyvek után az Educational Bookshopban" - írta X-fiókján közzétett bejegyzésében Seibert, aki a Muna családot "békeszerető, büszke palesztin jeruzsálemieknek, a vitákra és a szellemi cserére nyitott famíliának" nevezte.
Egyes elemzők szerint a könyvesbolt elleni akció Izrael szélsőjobboldali pártokat is magában foglaló kormánykoalíciójának növekvő radikalizálódását jelzi. Noa Simone izraeli újságíró egyenesen "fasiszta cselekedetnek" minősítette a rajtaütést, hozzátéve: "ijesztő történelmi asszociációkat hív életre, amelyeket minden zsidó jól ismer".
Könyvrazzia Google Fordítóval
Ugyanakkor a rajtaütés tragikomikus voltára is fény derült a két könyvkereskedő elmondásából. A razziázó rendőri osztagban ugyanis senki sem beszélt arabul, ezért a telefonjukon lévő Google Fordítót használva kutattak az uszítás jelei után a lefoglalt könyvekben.
"Ez nem volt valami sikeres, mert egyes borítókra olyan betűtípussal - esetleg kézzel - van ráírva a cím, amivel az internetes tolmácsprogram nem tud mit kezdeni. Így aztán a borító dizájnja alapján ítélték meg ezeket a kiadványokat: milyen színűek, van-e rajtuk zászló, szerepel-e rajtuk mondjuk egy fogoly képe..." - mondta Ahmed.
A razziát rögzítette az üzlet biztonsági-kamerája. A rendőrség mintegy 300 könyvet vitt el további vizsgálatra, köztük egy gyermekeknek való kifestőkönyvet, egy útmutatót a palesztin területeken való hegymászáshoz, valamint egy német szerző a Hamász terrorszervezetet bemutató könyvét.
"Német nyelvű kiadványról volt szó, de a rendőr az angolra beállított Google Fordítót használta, így nem értette az ajánlószöveget. "Ha le tudta volna fordítani, akkor látta volna, hogy valójában elég objektív. A Hamászt is kritizálja az erőszak alkalmazása miatt" - tette hozzá Ahmed.
A rendőrőrsre bevitt két férfit egyenként negyed órán át faggatták az életükről, de elmondásuk szerint a nekik szegezett kérdések sem könyveik tartalmát, sem általában a politikát nem érintették. "Uszításról" már nem esett szó, és a vádat "közrendzavarás okozására" változtatták, ami egy gyűjtőfogalom: aminél nem kell bírói jóváhagyás az őrizetbe vételhez.
48 órányi fogság után ugyan kiengedték, de további öt napra otthonukba zárták őket. Ezt követően további öt napon át már szabadon mozoghatnak, de nem beszélhetnek egymással. Bárki mással viszont igen, a sajtót is beleértve.
A rendőrség szinte az összes elkobzott könyvet visszaadta - nyolc kivételével. Ezek közül az egyik a gyerekeknek szóló kifestő, melynek címe: A folyótól a tengerig. Ez egy vitatott kifejezés: mind a palesztinok, mind az izraeliek használják, területi követelésekre utalva. Mellesleg az inkriminált kifestő felülvizsgálatra érkezett a Muna-család könyvkereskedésébe, nem eladásra szánták.
Egyik percben még vannak jogaid, a másikban már nincsenek
Mahmoud Muna szerint az, ami velük történt, a palesztin kultúra és szólásszabadság korlátozásának szándékos és egyre súlyosbodó gyakorlatának ékes példája.
"Nem szabad erre egyszeri eseményként tekintenünk" - mondta. "Jeruzsálemben és azon kívül is számos támadás érte a kulturális intézményeket. Azt hiszem, az izraeli intézményrendszerben tudatosult, hogy a kulturális intézmények szerepet játszanak a palesztin kulturális identitás mozgósításában és védelmében. Kérdés, hogy meddig mennek el? Ha most a palesztin könyvesboltokat támadják, akkor legközelebb az izraeli könyvesboltokat fogják támadni."
Mahmud és Ahmed meg van róla győződve, hogy sokkal rosszabbul végződött volna a történet, ha nincsenek külföldi támogatóik.
"Ha ez nem egy jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, nemzetközi kitekintésű könyvkereskedés lenne, valószínűleg ellenünk manipulálták volna az ügyet" - véli Ahmed.
"Ami velünk történt, megmutatta, milyen könnyen elvehetik tőled a szabadságodat. Azokat a jogokat, amelyekről azt hiszed, hogy vannak, de valójában nincsenek. Az egyik percben még ott állsz az üzletben, végzed a munkád, fél órával később pedig már nincs meg a telefonod, nincsenek meg a jogaid, teljesen el vagy vágva a világtól... Sokat gondolok azokra az emberekre akik 10 vagy 15 évet töltöttek és töltenek most is ilyen körülmények között. Milyen károkat okoz ez vajon az elméjükben?