Aszad fejét és kártérítést kérnek a szírek Moszkvától, a támaszpontok megtartásáért cserébe
Megérkezett Damaszkuszba az első hivatalos orosz delegáció, Moszkva hosszú távú szövetségesének, Bassár el-Aszad elnöknek a megbuktatása óta. Az új szíriai vezetés személyesen akarja felelősségre vonni a bukott elnököt, aki Moszkvában bujkál.
HIRDETÉS
A Reuters értesülése szerint a tárgyalásokon téma volt a bukott diktátor kiadatása, aki a novemberi összeomlás óta Moszkva vendége. A damaszkuszi új vezetés egyben kárpótlást is követel az oroszoktól a polgárháború során okozott súlyos emberi és károkért. Ez lenne a két alapfeltétele a két ország kapcsolatainak helyreállításához.
Egy esetleges kiadatás nyomán a volt elnök kivégzése szinte biztosra lenne vehető, a népe ellen elkövetett tömeges bűncselekmények miatt. (Az már a várható találgatások világába tartozik, hogy Putyin elnök vállalná-e azt a szerepet, hogy nem képes megvédeni legközelebbi és mindvégig hűséges szövetségesét, ami rossz üzenet lenne többi partnere felé.)
A látogatásra - elvileg - azért került sor, mert Moszkva szeretné biztosítani két létfontosságú katonai bázisának sorsát az országban, amitől közel-keleti és afrikai pozíciói nagyban függenek.
A háborúban szinte porig rombolt ország új vezetésével találkozott Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes, aki egyben Putyin közel-keleti és afrikai különmegbízottja, valamint Alekszandr Lavrentjev, az elnök szíriai tanácsadója – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség. (Az arabul folyékonyan beszélő Bogdanov közel 20 évig szolgált diplomataként Szíriában.)
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök tagadta, hogy Moszkva stratégiai vereséget szenvedett volna a Közel-Keleten Aszad bukását követően. Ennek viszont erősen ellentmond, hogy a múlt héten a szíriai hatóságok kitiltották az orosz erőket a legfontosabb hadikikötőből, ezért a váratlan látogatás okkal nevezhető kármentőnek vagy pánikszerűnek.
A Törökországgal szövetséges damaszkuszi iszlamista vezetéstől nehezen várható barátságos magatartás Moszkva felé, miután 2015 szeptemberében az orosz hadsereg Aszad elnök oldalán avatkozott be a szíriai polgárháborúba. A hadműveletek során a Szergej Szurovikin vezérezredes parancsnoksága alatt álló orosz légierő terrorbombázások sorát végezte el Aleppo és más szíriai városok ellen, ahol az Aszad-ellenes erők gyülekeztek, és nem fordított figyelmet a civil lakosság megóvására.
Viharsebes uralomra jutása óta a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) nevű szervezet többször is felidézte az orosz pusztítás emlékét, amelyet nehéz kitörölni a politikai emlékezetből.
Oroszország most az új szíriai hatóságokkal igyekszik bebiztosítani tartuszi haditengerészeti támaszpontja és a Khmeimim légibázis sorsát. Miután a Szovjetunió feladata közel-keleti pozícióit Egyiptomban és Irakban, Szíria marad a Földközi-tenger térségében Moszkva egyetlen támaszpontja az orosz területeken kívül.
A kapcsolatfelvétel azonban az új szíriai vezetésnek is érdeke lehet. Az ország de facto vezetője, Ahmed Al-Sharaa maga is elismerte az Al-Arabiya tévécsatornának adott interjújában, hogy Oroszország és Szíria közötti mély stratégiai érdekek léteznek.
Ennek oka az, hogy Szíria szinte teljes fegyverzete orosz eredetű, és az országban sok energetikai központot, valamint jelentős iparvállalatokat továbbra is orosz szakértők irányítanak. „Nem akarjuk, hogy Oroszország úgy hagyja el Szíriát, ahogyan egyesek szeretnék” – közölte december végén Al-Sharaa.
Ugyanakkor az még csak most körvonalazódik, hogy Oroszország milyen mértékben és milyen hatókörrel maradhat jelen az országban.
Naiv tévhit, hogy Moszkva és Damaszkusz feltétlenül ellenérdekeltek
A realitás az, hogy Aszad hadseregének roncsai között szinte csak orosz fegyverzet található, amelyek pótalkatrészeket és karbantartást igényelnek, ezért nehéz feltételezni, hogy Szíria sebészi pontossággal leválasztható Oroszországról.
A szíriai polgárháború lezárását követően Izrael több csapást mért a stratégiai bázisokra, megsemmisítve az ország lőszerkészletének 80 százalékát, valamint haditengerészetének és légierejének nagy részét. A közel-keleti háborúkban és a libanoni polgárháborúban még rettegett szír páncélos erőknek csak a töredéke maradt meg. Az állomány amúgy is jórészt a már elavultnak számító T-72 modellekből áll.
Az értesülések szerint Bogdanov úgy jellemezte a keddi látogatást, mint a közös érdekeken alapuló történelmi kapcsolatok megerősítését, és hangsúlyozta Oroszország reményét Szíria egységében és függetlenségében.
Az érem másik oldaláról viszont a Damaszkuszt felkereső ukrán diplomaták azt sürgették al-Sharaától, hogy utasítsa ki Oroszországot az országból. „Úgy gondoljuk, hogy stratégiai szempontból Oroszország szíriai jelenlétének megszüntetése nemcsak a szíriai állam, hanem az egész Közel-Kelet és Afrika stabilitásához is hozzájárul” – mondta az ukrán küldöttség vezetője a decemberi látogatás során.
Eközben az Európai Unió külügyminiszterei abban állapodtak meg, hogy elkezdik a Szíriával szembeni szankciók enyhítését, élén az olyan kulcsfontosságú ágazatokkal, mint az energiatermelés és kereskedés.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken viszont annak a fontosságát emelte ki, hogy az új damaszkuszi kormány akadályozza meg, hogy az ország ismét a nemzetközi terrorizmus forrásává váljon, és tagadja meg a rosszindulatú külföldi szereplőktől a lehetőséget, hogy kihasználják Szíria átmeneti állapotát. Az amerikai nyilatkozat egyértelműen Irán távol tartására vonatkozik, miután Libanonban, Irakban és Szíriában jórészt sikerült visszaszorítani a teheráni teokrata rendszer befolyását.
Hasonló igényt fogalmazott meg Szaúd-Arábia vezető diplomatája, Faisal bin Farhan herceg, aki pénteken volt al-Sharaa vendége Damaszkuszban, és ugyanezt üzente november óta többször is az izraeli vezetés, amely fenntartja magának a katonai beavatkozás jogát, amennyiben újra kezdődnének a terrortámadások Szíria területéről Izrael ellen.
