A magyar kormány jelentősen mérsékelte a kiadások növelésére vonatkozó terveit, összhangban azzal, hogy a várakozásoktól el fog maradni a gazdaság növekedése. Az Európai Bizottság ezzel együtt tartja elfogadhatónak a középtávú növekedési tervet.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, elfogadásra javasolja Magyarország középtávú növekedési tervét a tagállamoknak. Ezt a döntést már tavaly novemberben végén meghozhatta volna a testület, azonban - különösebb hivatalos indokolás nélkül - tovább tanulmányozták a magyar kormány elképzeléseit a gazdasági növekedés beindítására és az államháztartási hiány csökkentésére. Az Euronews információi szerint végül tavaly december 20-én adott be olyan módosításokat a kormány, amelynek köszönhetően a brüsszeli testület is egyrészt fenntarthatónak, másrészt az Európai Bizottság várakozásaival összhangban lévőnek ítélték a magyar előrejelzést.
Ennek azonban az volt az ára, hogy a kormány lényegesen csökkentette a költségvetési kiadásainak növekedését. Korábban ugyanis a kormány arra alapozva, hogy a gazdaság növekedése akár 3,4 százalék is lehet idén - szembeni a brüsszeli 1,8 százalékos előrejelzéssel -, a kiadásnövekedés akár 6,1 százalékos emelését is finanszírozhatónak tartották Budapesten. A módosított tervben azonban ehelyett már csak 4,3 százalékot szerepeltetett a kormány. Jövőre 3,8 százalék helyett 4 áll a tervben, míg 2027-ben minimális mértékben (4-ről 3,9-re módosítva), 2028-ban pedig jelentősebben (4,8 helyett 3,7 százalékra visszavágva) csökkentették a kiadási tervet.
Magyarország esetében komoly problémát jelent a költségvetési hiány és az államadósság mértéke. Előbbit 3, utóbbit pedig 60 százalék alatt kellene tartani, ehhez képest a magyar terv erre az évre 3,6 illetve 73,5 százalékkal számol. A referenciaérték alá a hiány jövőre csökkenhet, az államadósság pedig 2028-ban is még 68,2 százalékon áll. Márpedig az utóbbival kezdeni kell valamit, ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indított Magyarországgal szemben. Ennek az eljárásnak volt az egyik legfőbb ajánlása, hogy “2025-ben a kiadási főösszeg növekedési üteme nem lehet több mint 3,9 százalék, 2026-ban 3,3, 2027-ben pedig 3,2 százalék.” A magyar tervben szereplő számok még mindig efölöttiek, viszont valószínűleg kezelhetőbbek Brüsszel számára. Ennek azért van jelentősége, mert az Európai Bizottság szükség esetén kiadáscsökkentő intézkedéseket is előírhat.
Erről a javaslatról még a tagállamoknak is dönteniük kell, s bár jövő héten a pénzügyminiszterek más tagállamok növekedési tervéről tárgyalnak, de a magyar dokumentum majd csak februárban kerül eléjük. Áprilisban pedig a magyar kormánynak számot kell adnia arról, hogy az általik beterjesztett terv megvalósítása milyen ütemben történik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében a következő áll a döntéssel kapcsolatban “A kormány elkötelezett a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés összhangja mellett, hiszen a kettő „kéz a kézben jár”. Az Európai Bizottság ma közzétett értékelésében elismeri, hogy a magyar költségvetés a következő években is megőrzi stabilitását.”