Trump ismét a pokollal fenyegeti a Hamászt, de nem mondja meg, hogy mit tervez tenni ellene
A megválasztott elnök már többször is megüzente a Hamász gázai terrorszervezetnek, hogy a poklok pokla vár rá, ha nem engedik el a gázai túszokat a beiktatás napjáig.
HIRDETÉS
A Mar-a-Lago-ban tartott keddi sajtótájékoztatón, ahol szóba került Grönland, Kanada, Mexikó, Panama és más fenyegető témák, Donald Trump megismételte, hogy a Hamásznak a legrosszabbra kell számítania, ha január 20-ig nem engedik szabadon a Gázában fogva tartott izraeli és amerikai túszokat.
A konkrétumokat illetően azonban egyelőre nem látszik világosan, hogy az elnök milyen lépéseket tenne a túszmentés érdekében, vagy az, hogy csak bosszúlépéseket hajtana végre. Azt lehet csak sejteni eddig, hogy deportálná az Egyesült Államokból a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) szimpatizánsait, ami viszont - elvileg- több tízezer azonosítatlan személyre is kiterjedhetne, akik között amerikai állampolgárok is vannak.
Azt is csak találgatni lehet, hogy a 'pokol' kifejezés használata azt jelenti-e, hogy az Egyesült Államok közvetlen katonai akciókkal is beavatkozik a válságba, vagy inkább Izrael további felfegyverzésével ad szabad kezet Netanjahu miniszterelnöknek a háború felújításához.
A jelen helyzet lényege, hogy az óra ketyeg
A Biden-kormány még utolsó napjaiban kétségbeesett, de szinte esélytelen kísérleteket folytat, hogy Trump beiktatásáig megoldja a túszválságot. Antony Blinken külügyminiszter a héten immár 28. alkalommal utazott a térségbe, hogy egyeztessen az alkudozó felek között, de ezúttal sem távozott bármilyen részmegoldással. Az elemzők szerint a Biden-kabinet végzetesen elkésett az ügy megoldásával, és fő hibájaként az róják fel, hogy több alkalommal is hitt a Hamász békekötési szándékában.
A Biden-kormány valószínűleg nem mérte fel, hogy a Hamász eddig sem tartotta céljának a gázai lakosok megóvását, és számára a túszok megtartása jelenti az egyetlen ütőkártyát Izraellel és az USA-val szemben. Az eddigi egyetlen fogolycsere 2023 novemberében zajlott, és azóta a leghevesebb izraeli katonai offenzíva sem ért el eredményt. A kiszabadított túszokat nem a Hamász adta át, hanem izraeli kommandósok mentették ki őket az év során, szám szerint nyolcat.
Ezzel szemben a washingtoni kormányzat úgy látta, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az, aki nem tesz eleget annak érdekében, hogy túszegyezményt és tűzszünetet biztosítson a Hamásszal, miközben az USA új 'végső' javaslatot küldött az izraeli vezetőnek.
A tavaly nyári amerikai kísérletet nagy várakozás övezte, és az Európai Unió is úgy látta, hogy tartalmazza az áttörés lehetőségét. Végül azonban ebből az erőfeszítésből sem lett semmi.
A még élő túszokról nagyon kevés információ tekinthető hitelesnek, mivel a Hamász cserelistáján nem szerepel mindenki neve, illetve pillanatnyi egészségi állapota, az elfogott katonai személyekről pedig semmit nem tesznek közzé. Egy Hamásztól kiszivárgott felvételen szereplő fiatal nő nyakán rablánc nyoma látható, de nem lehet biztosra venni, ahogy a fogoly él-e még.
Az azóta megölt Jahja Sinwar gázai Hamász-parancsnok az első/utolsó fogolycsere után parancsba adta a további alkuk befejezését, mivel nem sikerült elérniük sem a tartós tűzszünetet, sem Izrael kivonulását. A parancs - elvileg - ma is érvényben van, és emiatt a Dohában zajló egyeztetések rendre kudarccal végződtek.
A Hamász rendre olyan követelésekkel újította meg a listát, amelyekről bizonyosan tudhatta, hogy Izrael nem fogja elfogadni, mint például az azonnali teljes kivonulás, illetve az 1/200 arányú fogolycsere a palesztin fél javára.
Számos hírszerzési és biztonsági forrás az Egyesült Államok és Izrael legmagasabb szintjén megerősíti, hogy a hatóságok szerint a 2023 október 7-én ejtett 251 túszból már csak körülbelül 20 van életben.
Egy amerikai kormányzati forrás azt mondta, hogy ez a 'munkaszáma' azoknak, akikről úgy gondolják, hogy még élnek, de a szám csak hozzávetőleges, és csak a fogságba esett civileket és női izraeli katonákat tartalmazza.
A hamarosan hivatalba lépő új amerikai kormányzat köréből nem csak az elnök, de más meghatározó politikusok is a legsúlyosabb fenyegetéseket fogalmazták meg a Hamásznak címezve. Tim Waltz, a leendő nemzetbiztonsági főtanácsadó az egész Közel-Kelet megoldási kulcsának a terrorszervezet megsemmisítését nevezte, Marco Rubio leendő külügyminiszter pedig gonosz állatoknak nevezte a Hamászt, és teljes felszámolását helyezte kilátásba.
A volt floridai szenátor szerint a gázai károkért és szenvedésekért 100 százalékig a Hamász a felelős, melyet rettenetes bűncselekmények elkövetőjének nevezett.
Véleményét álláspontnak nevezte és ezt fogja képviselni beiktatása után is. Trump ehhez azt fűzte hozzá, hogy „soha nem lett volna szabad túszokat ejteni. Az emberek ezt elfelejtik. Mégis megtörtént, és ennek lesznek következményei.”
Ugyanakkor Trump személyes közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff a héten Katarba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson a Hamásszal, vélhetően az előzetes nyomásgyakorlás céljából. (Az üzleti hátterű Witkoff ott volt Trump társaságában, amikor a titkosszolgálat merényletkísérletet akadályozott meg a volt elnök floridai golfklubjában.)
Gáza közben továbbra is veszélygóc
Az IDF erõi több mint 240 Hamász- és Iszlám Dzsihád tagot fogtak el a hétvégén a Kamal Adwan Kórház közelében. A kihallgatások során kiderült, hogy a kórházat fegyverek tárolására és átadására használták. A Hamász egyik operatív tisztje beismerte, hogy a militánsok biztonságos menedéknek tekintik a kórházakat, mivel azt feltételezik, hogy Izrael nem fog ellenük csapást mérni.
Eközben Izrael felújítja a saját lőszerstratégiáját, és önellátásra törekszik, miután az USA-ból importált fegyverek késése és a Joe Biden által elrendelt egyes korlátozások rontották a háborús erőfeszítéseket. A jeruzsálemi Védelmi Minisztérium 276 millió dolláros szerződést kötött a haifai Elbit Systems fegyvergyárral nehéz lőszerek előállítására, felhasználva a bombázásokhoz szükséges kritikus nyersanyagokat. Ezek beszerzése komoly dilemma egy privát cég számára, és a külföldi beszállítóktól való függőséget csak pénzzel lehet áthidalni, amit a kormány most biztosít.
A következő hónapokban az Elbit több ezer nehézbombát szállít az IDF-nek, amiről Eyal Zamir, a védelmi minisztérium főigazgatója azt mondta, hogy „ezek a megállapodások biztosítják Izrael független képességét a bombák és a lőszerek széles skálájának gyártására”. Mindezek arra mutatnak, hogy az izraeli kormány Donald Trump hivatalba lépése után sem tervezi a gázai műveletek gyors lezárását.
