Lélekharang kong a TikTok felett Amerikában, de küzd utolsó vérig
Joe Biden elnök 2024 áprilisában írta alá a kétpárti törvényt, melynek célja a befolyásos közösségi alkalmazás leállítása az Egyesült Államokban, hacsak a kínai tulajdonos nem adja el az irányítást. A határidő: 2025 január 19.
Jelen olvasmány írásakor már csak két hét van hátra, hogy kiderüljön: lélekharang váltja-e a vészharangot a hatalmas szolgáltató felett az Egyesült Államokban. A keselyűk már köröznek a kínai óriás felett, aki még csimpaszkodik az összes jogi, politikai és üzleti eszközbe, ami megmaradt.
A kérdések kérdése, hogy a határnapig - ami csak 24 órával előzi meg az új elnök hivatalba lépését- születik-e valamilyen megoldás (kompromisszum, átmenet, haladék) a 170 millió amerikai felhasználó számára. Erre kevesen látnak esélyt, mert nem valószínű, hogy Joe Biden visszavonná aláírását a törvényről.
A reménysugár neve: Donald Trump
Halovány esély lehet, hogy az erős szubjektív fűtöttségű elnök nem kedveli Mark Zuckerberget és Metáját*, ami jelenleg a leginkább esélyes a TikTok erőszakos átvételére. Az elnöki ellenszenv oka, hogy a Facebook korlátozta, majd 2 évre le is tiltotta őt a platformról, mert felbújtónak és demokratikus kockázatnak tekintette a Capitolium elleni 2021 január 6-i ostrom miatt.
Ám ez nem feltétlenül örök-harag, aminek jele, hogy Trump és Zuckerberg nemrég együtt vacsoráztak Mar-a-Lagoban, és kevesen gondolják, hogy a Meta vezére csak azért rándult át Floridába, hogy a golfozásról beszélgessen a megválasztott elnökkel, ráadásul pont Hálaadáskor.
A Meta-nak kellemes újévi szerzemény lenne a TikTok, amit beolvaszthatna saját rövidvideó szolgáltatásába, a Reels-be. De Zuckerbergnek az is megfelel, ha a kínai platformot megölik, mert ez is növelné termékének forgalmát, miként azt se bánja, ha platform olyan szolgáltató kezére kerül, aki rosszul használja, vagy nem képes visszatermelni belőle a gigantikus vételárat, és lassan beadja a kulcsot.
Sok amerikai cégnek lenne kedvező a TikTok eltűnése
A Meta mellett olyan szolgáltatások profitálhatnak, amelyek a videóra összpontosítanak, elsősorban az Alphabet tulajdonában álló YouTube, mely szintén alkalmas rövid videók (az ő esetükben: shorts) közlésére. Mindkét óriás felhasználókat szerezne és a hirdetési pénzeket nyerne el, ha a kínai alkalmazás nem tudna tovább működni.
Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a Meta és az Alphabet részvények értéke egyaránt ugrásszerűen megnőtt, amikor az Egyesült Államok Képviselőháza feltűnő többséggel meghozta a kötelező eladásról szóló törvényt.
A TikTok eltünésével egy másik nagy ragadozó, az X (korábbi nevén Twitter) szintén a haszonélvezők közé kerülhetne a hirdetések számának növekedésével. Mégis, a szupermilliárdos tulajdonos, Elon Musk – aki jelenleg Donald Trump 'technológiai felsőbb énje' - a döntéskor a TikTok betiltása ellen emelt szót, hivatkozva az általa szentnek tartott szólásszabadságra. Kérdés, hogy ezt a nézetét még mindig tartja-e, mert ha igen, az valamelyest javíthatna a TikTok túlélés kilátásain.
Vaskos árcédula fityeg a TikTokon: egyetlen technológiai cég eladása sem került még ennyibe
Ha valaki végül jogot szerez a cég megvásárlására, annak nagyon mélyen kell a zsebébe nyúlnia. A TikTok anyacége a zártkörűen forgalmazott ByteDance globálisan 268 milliárd dollárt ér, amiből az amerikai piac mintegy 45-50 milliárdot fed le. Az egyik hírbe hozott potenciális vásárló, Frank McCourt milliárdos szerint az alkalmazás 25 milliárdért is megszerezhető, ha kihajigálnak a csomagból olyan szoftvereket, amiket az amerikai piac is el tud készíteni.
A szolgáltatástípushoz már a Facebook és a YouTube is kifejlesztette azokat az algoritmusokat, amelyek nem feltétlenül a celebek és influenszerek anyagait kínálják fel első helyen, hanem megfigyelik a felhasználók szokásait, érdeklődési körét, lájkjait, kommentjeit és megosztásait, és ezeknek megfelelően válogatják le a számukra kedves tartalmakat. Ily módon a TikTok felhasználói körének adatai már jóval többet érnek, mint maga a rendszer és a hozzá kapcsolt szoftverek.
Összehasonlításként: Elon Musk 2022-ben 44 milliárd dollárt fizetett a Twitterért, amely azóta is veszteséges, noha tulajdonosa szerint a vásárlásnak nem csak befektetési célja volt. Musk politikai eszközként akarta használni a platformot, amit azóta folyamatosan teljesít is, így tisztában van azzal, hogy a TikTokra gyakorolt kínai és orosz befolyás súlyosan veszélyezteti az általa képviselt politikai napirendet.
A magas árcédula kizárja a legtöbb potenciális vásárlót. A Microsoft Corp. volt az egyik vezető jelölt a TikTok egyesült államokbeli üzletágának megvásárlására 2020-ban, de az ügylet végül szétesett. Korábban az Oracle-t is lehetséges átvevőnek tekintették, mivel a vállalati szoftvercég már most a TikTok legnagyobb partnere az Egyesült Államokban, mivel a kommunikációs törvény értelmében ő tárolja az amerikai felhasználói adatokat.
Az Oracle már korábban is érdeklődött az alkalmazás esetleges megvásárlása iránt, amikor Trump akkori elnök tett kísérletet a kényszereladásra 2020-ban. Jelenleg viszont már 89 milliárd dollár adósságcsapdában vergődik, beleértve egy 2022-es másik nagy akvizíciót, így nem valószínű, hogy egyedül megengedheti magának a TikTok felvásárlását.
Bejelentkezett még Steven Mnuchin volt pénzügyminiszter is, aki azt nyilatkozta, hogy érdeklődik a művelet iránt, de 400 millió dolláros magánvagyona mellé kisebb befektetők hadseregét kellene beszerveznie.
Fenn tudna-e maradni a TikTok az amerikai piac nélkül?
A válasz valószínűleg igen, de csak rendkívüli nehézségekkel és hatalmas veszteségekkel. Annak ellenére is, hogy a platform azzal büszkélkedhet, hogy több mint 40 országban számít a legtöbbet letöltött alkalmazásnak. Ahhoz képest az amerikai közönség csak töredéke a több milliárd globális felhasználónak. A ByteDance által üzemeltetett kínai TikTok-klón (Douyin) egyedül többszáz millió felhasználóval rendelkezik odahaza, ami meghatározó piaca. Valóban az, csak éppen nem elég gazdag.
Ahogy azt már más platformüzemeltetők keserűen megtanulták, az Egyesült Államok a közösségi hálózatok legértékesebb piaca, mert a globális nagy hirdetők (EU, Japán, India, Dél-Korea) hajlandóak fizetni azért, hogy elérjék az amerikai fogyasztókat. Az Egyesült Államok fogyasztónak átengedése egy vetélytárs javára veszélybe sodorná a TikTok nemzetközi piacát is, mivel az Amerikán kívüli felhasználókat valamelyik TikTok alternatívára csábíthatja.
Egy ilyen 'elhagyásos' átmenet dominószerűen megtörténhet, mert az alkalmazást nagyon sok kisvállalkozó, sportoló és kulturális szereplő is használja, akiknek valamilyen hasonló platform használata folyamatos és megbízható fennmaradási szükségletet jelent, ahol a márkahűség nem játszik szerepet.
A tilalom megölné a TikTok nagy ambícióját is, hogy világméretekben kiterjessze a TikTok Shop amerikai verzióját, ami egy olyan e-kereskedelmi ág, amely az online szórakozást az 'impulzusvásárlással' ötvözi. A Shop a korlátozások közepette is a vállalat leggyorsabban növekvő része maradt, amire hatalmas fejlesztési összegeket szánt és 2024-re tízszeresére kívánta növelni az üzletet. Megtörténhet, hogy ez a gigantikus befektetés most elúszik.
Bár van még jogi kiskapu, de lassan az is bezárul
December elején a Washington DC-i fellebbviteli bírósága kimondta, hogy a TikTok-törvény nem sérti a szólásszabadság védelmét az alkotmány első kiegészítése értelmében, és jogosnak találta a nemzetbiztonsági aggodalmat, a Kínai Népköztársaság felhasználhatja és fel is használja a platformot, propagandanyomásra az amerikai állampolgárok felé.
Ezt követően viszont a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy befogadja a TikTok jogi kifogását, ellenben elutasította a törvény ideiglenes blokkolását. Matthew Schettenhelm, a Bloomberg Intelligence elemzője ezért jelenleg legfeljebb 30%-os esélyt ad a TikToknak a Legfelsőbb Bíróság előtti végső győzelemre, azaz a törvény hatályon kívül helyezésére.
Megjegyzendő, hogy több szövetségi államban beadványok születtek a tilalom tiltására az adott államon belül, vagyis hogy helyben megmaradhassanak a platform szolgáltatásai. A legerősebb érvelés Montanában került a bíró elé, de megengedő döntés nehezen születhet, mivel szövetségi törvényről van szó, amit csak a Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) blokkolhat.
Amint a törvény életbe lép, a tilalom szerint fokozott felelősség terheli az olyan vállalatokat, mint az Oracle, az Apple és a Google, ha továbbra is biztosítják a TikTok működéséhez szükséges működési és felületi támogatást, amit nyilván végre is hajtanak, mert nem fűződik érdekük a kormányzattal való konfrontációra a kínai szereplő javára.
Trumpnak – amikor már elnök – több szempontot is mérlegelnie kell vagy lehet a további lépésekre. 90 nappal elhalaszthatja a tilalmat, ha előrelépés történt a leválasztási ügylet felé, de az ilyen rendelkezések egyike sem tesztelt, mert ennyire komplex felszámolási rendelkezés még sosem történt az USA-ban.
A TikTok és a neki beszállító tartalomkészítők azt remélik, hogy az új adminisztráció közbelép az érdekükben. Shou Chew vezérigazgató decemberben szintén találkozott a Trumppal Mar-a-Lago-i klubban, és ismertette vele a cégjogászok érvelését, hogy az elnök felfüggesztheti a törvény végrehajtását, vagy enyhítheti annak legsúlyosabb következményeit.
A törvény technikai végrehajtása az Igazságügyi Minisztérium kezében van, amelynek vezetését az elnök választja ki. Ha a ByteDance beleegyezik a TikTok eladásába, Trump ítélheti meg, hogy a leválasztás megfelelően leválasztja-e az alkalmazást a kínai irányításról, és megfelel-e a nemzetbiztonsági feltételeknek. Ehhez a Hírszerzői Közösség (IC) véleményét is meg kell ismernie.
Ha az elnök egy szót sem szól, akkor a Legfőbb Ügyész végrehajtja a törvény rendelkezéseit, és ha nem kerül elő reális vevő a vállalatra, akkor a TikToknak valószínűleg befellegzik az Egyesült Államokban.
Mégis, Trumpnak 15 ujját is rágnia kell
A TikTok-szindróma igen bonyolult kérdések halmazát veti fel. Például azt, hogy több republikánust komoly pénzügyi ösztönzők fűzik a platform amerikai megmaradásához. Ilyen a befolyásos Susquehanna International Group társalapítója, Jeff S. Yass , aki 15 milliárd dolláros részesedéssel bír a ByteDance-ben.
A betiltás politikailag sem szerzett népszerűséget az Egyesült Államokban, ahol nagyjából a lakosság fele használja az alkalmazást, és különösen a Z generációs szavazótömb kedveli. A Pew Research Center nyári adatai szerint az amerikai felnőttek körében erősen lecsökkent a TikTok-tilalom támogatottsága.
A legnagyobb kavics Trump bakancsában az, hogy az egész ügyet be kell építeni az új kínai-amerikai kapcsolatrendszerbe is. Az elnök nyilván emlékszik arra, hogy előző adminisztrációjának idején már felmerült a TikTok kényszereladása, és akkor a kínai külügyminisztérium azzal reagált, hogy más országok vehetik célba az amerikai nemzetbiztonságot, amit Pandora szelencéjének nevezett. Kérdés tehát, hogy az elnök kívánja-e tetézni a Kínával várható feszültségeket a Tiktokkal is?
Az elnök közvetlen környezetében többnyire a TikTok esküdt ellenségei sürögnek. Közéjük számítható Marco Rubio leendő külügyminiszter, aki a tilalmi törvény egyik hangadója volt, valamint Mike Waltz szenátor, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója lesz. Ez a két pozíció politikailag messze erősebb, mint Elon Muské, ha esetleg a TikTok védelmére kel, ami ráadásul nem is biztos, mert neki más igényei vannak.
A TikTok vérét inná Dél-Dakota eddigi kormányzója, Kristi Noem, aki a Belbiztonsági Hivatalt fogja vezetni, valamint Brendan Carr, aki a Szövetségi Kommunikációs Bizottság főnöke lesz. Hozzájuk kell számítani azokat a demokratákat is, akik nyáron megszavazták a tilalmi törvényt. Ez így együtt túl erős közeg ahhoz, hogy az elnököt a TikTok engedmények felé engedje haladni, noha a végső végrehajtási döntés egyértelműen Trump kezében van.