Európára nem lesz nagy kihatással, hogy Ukrajna január 1-jén leállítja a gáztranzitot Oroszországból – közölte az Európai Bizottság egyik képviselője. A Bizottság ugyanis már több mint egy éve alternatív útvonalakat készít elő, miután Kijev bejelentette, hogy nem újítja meg szerződését a Gazprommal.
HIRDETÉS
Moszkva eddigi egyik legnagyobb vereségének nevezte az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
"Amikor Putyin több mint 25 évvel ezelőtt hatalomra került Oroszországban, az Ukrajnán keresztül Európába szállított gáz éves szinten több mint 130 milliárd köbméter volt. Ma az orosz gáz tranzitja nulla. Ez egyike Moszkva legnagyobb vereségeinek" – írta Zelenszkij bejegyzésében. Szavai szerint Oroszországot az fosztotta meg a legvonzóbb és földrajzilag a leginkább elérhető piacaitól, hogy az energiaforrásokat fegyverként használta fel, és cinikus módon az energiával zsarolta kereskedelmi partnereit.
Az európai infrastruktúra lehetővé teszi a más országokból származó gáz áramlását - mondta az Európai Bizottság képviselője a Deutsche Wellének. Az EU növelte a folyékony földgáz (LNG) importkapacitását, és energiabiztonságát a megújuló energiaforrások bővítésével erősítette.
"Az Ukrajnán keresztül történő tranzit felfüggesztésének hatása az EU ellátásbiztonságának biztosítására korlátozott" - mondta az EU név nélkül nyilatkozó tisztviselője.
Ukrajna és Oroszország 2019-ben írta alá a megállapodást, és Moszkva azóta évente nagyjából 800 millió dollárt fizet Kijevnek azért, hogy a gázátvitelt a Barátság vezetéken keresztül Európába juttassa, még a háború idején is. A tranzitszerződése 2024 utolsó napján járt le.
Kijev ismételten hangsúlyozta, hogy nem újítja meg a szerződést, ami a Gazpromnak évi 5 milliárd dolláros árbevétel-kiesést okoz.
- jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A csaknem három éve tartó orosz agresszió ellenére ugyanis az orosz földgáz tovább áramlott Ukrajnán keresztül Nyugat- és Közép-Európába, ezzel is finanszírozva Putyin háborúját.
Az év utolsó napján a Gazprom közölte, hogy csak 37,2 millió köbméter gázt küld a vezetéken keresztül a december 30-án szállított 42,4 köbméter helyett - jelentette a Reuters.
Bár a legtöbb uniós ország megszabadult az orosz energiafüggéstől (2023-ban az EU tagállamai földgázszükségletük kevesebb mint tíz százalékát fedezik Oroszországból, szemben a 2021-es több mint 40 százalékkal), a szerződés vége leginkább Szlovákiát érinti.
Robert Fico miniszterelnök december 22-én találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a gázszállításokról tárgyaljanak, és december 27-én azzal fenyegetőzött: Pozsony leállítja az Ukrajnába irányuló áramszállításokat, ha Kijev nem újítja meg az üzletet.
"Zelenszkij egyoldalú döntésének hallgatólagos elfogadása" helytelen és irracionális, és "fokozott feszültséghez és kölcsönös intézkedésekhez" vezetne - írta Fico vasárnap az Európa Bizottságnak, hozzátéve, hogy véleménye szerint a gázszállítás megszakítása az EU-nak nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak.
Kijev mindenesetre elutasította Fico fenyegetőzését. " Nem hiszem, hogy ezt megtennék" - mondta German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter, hozzátéve, hogy egy ilyen lépés "teljesen ellentétes" lenne az uniós szabályokkal, és hangsúlyozta a megállapodás kereskedelmi jellegét. "Nem valamiféle ingyenesen adott áramról vagy ellátásról beszélünk, hanem olyan áramról, amelyért fizetünk" - jelentette ki.
Szlovákia bejelentése ellenére úgy tűnik, Ukrajnának vannak tartalék tervei. A Bloomberg szerint Lengyelország jelezte, hogy kész növelni energiatermelését, hogy fedezze az esetleges hiányt, míg Románia egy másik lehetséges beszállító.
Ukrajna, amely részben az uniós villamosenergia-importra támaszkodik, miután az orosz támadások megrongálták energetikai infrastruktúráját, hivatalos konzultációkat kért az Európai Bizottságtól az ügyben. Az ország továbbra is szilárdan kitart amellett, hogy nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzit-megállapodást annak 2025. januári lejárta után, annak ellenére sem, hogy Szlovákia továbbra is szeretne orosz gázszállítmányokat kapni.
December közepén írtuk meg, hogy Orbán Viktor a bolgár államfővel, Robert Fico pedig az Európai Bizottság elnökével tárgyal az orosz gázimport lehetséges jövőjéről, és hogy Magyarország számára elsősorban a Gazprombank elleni új amerikai szankciók jelentenek kihívást. A szankciók véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkező orosz gázért az orosz energiakonszern bankjának fizetnek (a vezeték Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül vezet Magyarországra és Szlovákiába).
Közben az orosz állami tulajdonú Gazprom január 1-jén leállítja a gázszállításokat Moldovába egy vitatott, 680 millió eurós tartozás miatt, amelyet a nyugatbarát moldovai kormány politikai indíttatásúnak minősít.
A gázkimaradás azzal fenyeget, hogy megbénítja Moldova legnagyobb erőművét, a szakadár Dnyeszteren túli régióban található Kuciurgant. Az erőmű Moldova nagy részét ellátja árammal, leállása sötétségbe boríthatja a régiót.
A hónap elején a hatóságok szükségállapotot hirdettek, súlyos hiányra számítva. Dorin Recean miniszterelnök azzal vádolta Oroszországot, hogy "politikai fegyverként" használja az energiát, és elutasította az állítólagos adósságot, mondván, azt "egy nemzetközi ellenőrzés érvénytelenítette".
Maia Sandu elnök bírálta a Kreml lépéseit, azokat "energetikai zsarolásnak" nevezve, amelynek célja Moldova destabilizálása és uniós törekvéseinek aláásása. Sandu biztosította, hogy az ország elegendő gázkészlettel rendelkezik a fűtési szezonra, valamint olyan intézkedéseket tett, amelyek "biztosítják a zavartalan áramellátást".