A német kancellár kéri a választókat, hogy ne dőljenek be a manipulációnak, és hogy józan ésszel döntsék el, hogy kire voksolnak.
HIRDETÉS
Olaf Scholz német kancellár közölte a német választópolgárokkal, hogy ne hagyják, hogy a „közösségi platformok tulajdonosai” döntsenek a 2025. február 23-i előrehozott választások eredményéről. Scholz ezzel arra utalt, hogy Elon Musk X-tulajdonos at öt halálos áldozattal és közel kétszáz sérülttel járó magdeburgi terrortámadást követően többször is közölte, hogy támogatja a radikális jobboldali AfD-t (Alternatíva Németországért), sőt hogy az AfD az egyetlen párt, mely stabilitást hozhat Németországba.
A televízió számára rögzített, de a keddi adás előtt elérhető szilveszteri beszédében Scholz kijelentette, hogy a parlamenti választások során egyedül a német állampolgárok dönthetnek arról, hogy „Németország miként folytatja." Scholz hozzátette, hogy szerinte a viták során megbocsátható néha azt gondolni, hogy minél szélsőségesebb egy vélemény, annál nagyobb figyelmet kap, de úgy véli, hogy a német társadalom sorsa „az ésszerű és tisztességes emberek túlnyomó többségén múlik majd.”
Scholz arra buzdította a németeket, hogy álljanak ellen a manipulációnak, és álljanak ki a német demokráciáért. "Szilveszterkor szokás kívánságokat megfogalmazni. Azt kívánom, hogy ne hagyjuk magunkat kijátszani egymásnak” – közölte, és hangsúlyozta, hogy a támadást követően szárnyra kapott a dezinformáció a közösségi médiában, de a pletykák és a találgatások jó részét az összegyűjtött bizonyítékoknak köszönhetően megcáfolták.
Hétfőn Olaf Scholz szóvivője, Christiane Hoffmann azzal vádolta Muskot, hogy megpróbált beavatkozni az ország választási kampányába a muszlim- és migrációellenes AfD pártot támogató nyilatkozatok sorozatával.
Hoffmann azt is mondta, hogy Musknak joga van a szólásszabadság gyakorlásához, de hozzátette, hogy „a véleményszabadság a legnagyobb hülyeségeket is magában foglalhatja.”
Németországban azért tartanak előrehozott választásokat, mert az SPD (szociáldemokraták) által vezetett kormánykoalíció novemberben megbomlott, és kénytelenek voltak kisebbségből kormányozni, Scholz pedig december közepén elvesztette az ellene kiírt bizalmi szavazást.
Az elemzések általában egyetértettek abban, hogy a bizalmi szavazással Németország eddigi legnépszerűtlenebb kormánykoalíciója távozik idő előtt a hatalomból. A magát a "haladás koalíciójának" nevező kormány kezdettől fogva belső vitákkal, bizonytalankodásokkal volt elfoglalva, ugyanakkor sokak szerint kioktató arroganciával hívta fel magára a figyelmet főként a gazdaság- és energiapolitika, a migráció és a klímavédelem területén.
A balliberális Die Zeit a koalíció mentségére hozta fel, hogy nehezek voltak a körülmények: röviddel a kormány hivatalba lépése után Oroszország megszállta Ukrajnát, ennek következtében Németország több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, az olcsó orosz olajat és gázt pedig pótolni kellett.
Az utóbbi évben a migránsok által elkövetett támadásoktól volt hangos a sajtó, Berlinről pedig novemberben mondta a városi rendőrparancsnok, hogy a melegek és a zsidók számára sem biztonságos.
Felmérések szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Bajor Keresztényszociális Unió a (CSU) szövetsége messze megelőzi az Scholz-vezette szociáldemokratákat, így nagy valószínűséggel ismét jobboldali kormányzás jöhet Németországban.