A teljes dominanciára törekvő Oroszország számára azért fontos Csád, hogy összefüggő ellenőrzési területet hozzon létre a Száhel-övezetben. Látszólag előzetes egyeztetés nélkül ebben a magyar kormány is szerepet vállalt magyar katonák bevetésével Csádban, ahonnan a franciákat most küldték haza.
HIRDETÉS
„Orbán százados úr személyére továbbra is az az irányadó, miszerint ő egy kiválóan képzett magyar katonatiszt, jogi tudással is rendelkezik, több nyelven beszél, a kabinetem tagja, részt vesz a csádi misszió előkészítésében” – jelentette ki nemrég a honvédelmi miniszter, aki az Országgyűlés szakbizottsága előtt a honvédség tisztjeként a magyar miniszterelnök fiára, Orbán Gáspárra utalt.
A honvédség készen áll a csádi misszióra, a célok változatlanok – erősítette meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A célokat azonban azok után is homály fedte, hogy a csádi elnök szeptember elején a magyar miniszterelnök vendége volt a Karmelita kolostorban.
Mahamat Déby alig 40 éves, mégis már öt tábornoki csillaga és három felesége van. Amikor legutóbb írtunk róla, még csak négy csillag díszítette az egyenruháját, a feleségek száma azonban nem változott. A beceneve Kaka, de ez ne tévesszen meg senkit: csádi arab nyelven nagymamát jelent, ugyanis elődje, egyben apja, Idriss Déby édesanyja nevelte fel. A hivatalos fotóján mögötte álló zászló se tévesszen meg senkit – a csádi színeiben a megszólalásig hasonlít a román lobogóra.
Débyt eredetileg júniusban várták Budapesten, de akkor azért maradt el a látogatása, mert összecsapott a hadsereg a Boko Haram vezette iszlamista csoportokkal.
A kedélyek később sem csillapodtak. Októberben ugyanezek a szélsőségesek legkevesebb negyven csádi katonát öltek meg, miután rajtaütöttek egy helyőrségen a fővároshoz, N’Djamenához közeli Csád-tó Barkaram nevű szigetén.
Nagy pofon volt ez az elit katonai képzésben részesülő Déby elnöknek, akinek apját, az előző államfőt rebellisek ölték meg a líbiai határ közelében.
Az orosz kapcsolat
A megannyi regionális válsággal körülvett ország – elég csak néhány szomszédjának a nevét felsorolni: Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria, Niger, Líbia, Szudán – sokáig a Nyugattal folyamatos és stabil partnerséget kialakító szigetnek számított.
Idővel azonban – bár ezt váltig tagadja – a Szudánba áramló fegyverek kulcsfontosságú csatornájává vált, majd fokozatosan kitáncolt az amerikai és francia kapcsolatból, miközben elmélyítette együttműködését Moszkvával.
Mahamat Déby – megbízott elnökként – 2024 januárjában látogatott az orosz fővárosba, egy héttel azok után, hogy a szomszédos, nigeri miniszterelnök is tiszteletét tette. Tárgyalásai nyomán elmélyült Oroszország és Niger katonai kapcsolata – magyarán: idővel orosz katonák váltják fel a franciákat.
„Örülünk, hogy sikerült stabilizálni az ország helyzetét” – jelentette ki az orosz elnök, miközben kezet rázott csádi vendégével.
Csád a francia befolyás utolsó bástyája a térségben. A találkozó annak a jele, hogy Vlagyimir Putyin a száheli országgal való kapcsolatok kiépítésére törekszik – írta akkor az Afrikanews. Lefordítva azt jelenti: Oroszország Franciaország katonai szerepének átvételére készült.
A száhel egyébként peremet jelent. Az övezet a sivatag és a szavanna peremén lévő országok: Nyugat-Szahara, Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger és Csád részeit, összesen 5,6 millió négyzetkilométert foglal magába.
A nigeri minta
Három hónappal később, áprilisban már 130 fős orosz kiképzőkülönítmény szállt le a csádi fővárosban. A helyi források szerint az egykori Wagner-csoport tagjai voltak, az alakulat nevét pedig a jobban csengő Afrika Hadtestre keresztelték át.
Az oroszok érkezését az amerikaiak kiűzése előzte meg. A csádi katonai junta határozott kérésére Washington kivonta utolsó 75 kiképzőtisztjét az országból – nem sokkal a májusra kihirdetett választások előtt. A meglepetés elmaradt Mahamat Déby lett hivatalosan is az elnök.
Hetekkel korábban Nigerben – a szomszédos Malihoz, Burkina Fasóhoz és Guineához hasonlóan – egy államcsíny az oroszbarát katonai juntát juttatta hatalomra. A puccsot szintén orosz zsoldosok érkezése előzte meg.
A nigeri fővárosban, Niameyben ezt követően véglegesen kiutasították a „gyarmatosító” francia katonákat, visszavonhatatlanul felrúgták az Európai Unióval kötött védelmi megállapodást, majd „azonnali hatállyal” felfüggesztették a katonai együttműködést az Egyesült Államokkal. A több mint 1100 fős amerikai kontingens a 2012-ben aláírt katonai megállapodás után haladéktalanul távozott az országból.
A „Yankee go home”
A példát követve Csád is a kis létszámú amerikai kiképzők kivonását követelte – szokatlan módon nem diplomáciai csatornákon. A levelet a csádi légierő vezérkari főnöke írta alá.
A csádi elnöki gárda épp az amerikai katonák jóvoltából a legjobban képzett és felszerelt alakulatnak számított a Száhel-övezetben, a hadsereget pedig szintén az amerikaiak készítették fel a Boko Haram elleni dzsihádista csoport elleni küzdelemre.
Washington az együttműködés Csád részéről történő egyoldalú felrúgása előtt arra figyelmeztette Mahamat Débyt, hogy orosz zsoldosok az ő és a katonai juntája három másik tagjának a megölését tervezik.
Sosem derült ki, hogy a jelzés szerepet játszott-e három orosz őrizetbe vételében. Szamir Szuejfánt, E. Carjovot és Makszim Sugalejt szeptemberben tartóztatták le Csádban, a mai napig tisztázatlan vádak alapján – jelentette a BBC. A negyedik egy belorusz állampolgár volt, akit A. Deniszevicsként azonosítottak – írta a Moscow Times.
A bajkeverők
Sugalej hajlamos szociológusként bemutatkozni, a helyzet ismerői szerint azonban az orosz befolyás ügynöke az afrikai kontinensen. Az EU tavaly azért sújtotta szankciókkal, mert több afrikai országban dezinformációs kampányokat felügyelt.
Legalább 2010 óta szoros kapcsolatban állt a néhai üzletemberrel, Jevgenyij Prigozsinnal, akit a Wagner-csoport létrehozása és vezetése előtt Putyin séfjeként ismert meg a világ.
Sugalej tagadta barátságát Prigozsinnal, tény azonban, hogy azt a megbízást kapta tőle, szervezze meg Kadhafi fiának támogatását Líbiában. Ott azonban letartóztatták. Kiszabadulása után Prigozsin összesen 18 millió rubellel – havonta egymillióval, forintosítva négymillióval jutalmazta minden, fogságban eltöltött hónapért.
Líbiai kalandjai alapján akciódús tévéfilmtrilógiát forgattak, amelyben a James Bond és a Mission Impossible főhősének, Ethan Huntnak a képességeivel felvértezett Sugalejt profi színész alakította.
Egy szerény népszerűségű rajongói portál – tévesen – azt állítja, hogy a sugalej arabul „vasembert jelent, akit nem lehet megtörni”.
Tény viszont, hogy 2018-ban rajtakapták, amikor az egyik madagaszkári elnökjelöltnek készpénzzel degeszre tömött bőröndöt ajánlott fel.
Elemzők szerint éles a kontraszt a megmentő szerepében tetszelgő Oroszország és a rideg valóság között.
Sugalej – úgy hírlik – nem kis szerepet játszott abban, hogy Déby tábornokot válasszák elnöknek.
A teljes dominancia
A bajkeverőket Csádban francia kezdeményezésre tartóztatták le – ezt állította az államilag ellenőrzött orosz Russia Today hírcsatorna. A feltételezés azonban kitaláció a frankofon Afrika ismerői szerint.
A teljes dominanciára törekvő Oroszország számára azért fontos Csád, hogy összefüggő ellenőrzési területet hozzon létre a Száhel-övezetben.
Moszkva erőfeszítéseinek sikerét igazolja, hogy Sugalej és társai végül gyorsan kiszabadultak a csádi fogságból, napokkal később pedig, november végén pedig a csádi külügyminiszter bejelentette, hogy 66 évvel a függetlenség kivívása után országa véget vet az egykori gyarmatosító hatalommal, Franciaországgal való katonai együttműködésének. Arra hivatkozott, hogy „Csád felnőtt, érett és önálló állam, amely féltve őrzi szuverenitását”.
Ha valaki a „szuverenitás” kapcsán áthallást érzékel, az bizonyára nem véletlen.
A csádi döntéssel összhangban a mintegy ezer francia katonának el kell hagynia a tengerparttal nem rendelkező közép-afrikai országot. Az első kontingens közvetlenül karácsony előtt indult haza.
A magyar szerep
Az Országgyűlés tavaly ősszel mindössze két hónap alatt jóváhagyta a magyar katonák csádi szerepvállalását. A küldetésben kulcsszerepet játszik Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia – aki Szijjártó Péter egy évvel ezelőtti csádi látogatása során még kalapban és arcmaszkkal próbálta magát álcázni, holott a hivatalos küldöttség tagja volt.
Az Országgyűlés döntése értelmében a Magyar Honvédség 200, váltási időszakban 400 fős, fegyverezettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense a „Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat” lát majd el.
„Az Afrikából Európába irányuló migrációt nem lehet megállítani a Száhel régió országai nélkül. Ezért Magyarország partnerséget épít ki a Csáddal való együttműködésre” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a magyar miniszterelnök a csádi elnököt szeptember elején Budapesten.
Orbán Viktor és Mahamat Déby tárgyalásai után sem derült ki, hogy a viszonylag kis létszámú magyar kontingens hogyan fogja megállítani az Afrikából Európába irányuló migrációt.
A hivatalos közlemény szerint szó volt a „nemzetközi terrorizmus elleni közös harcról, a védelmi területen folytatandó tapasztalat- és tudáscseréről, kölcsönös kiképzésekről és közös műveletek lehetőségéről”.
A csádi misszió „terrorizmusellenes és migráció-ellenőrző” céljai csupán ürügyet jelentenek – ezt állította egy biztonságpolitikai ügyekért felelős közép-európai kormánytisztviselő a VSquare-nek még májusban. Aggasztotta, hogy a magyar kormány egy katonai hírszerző központot is létre akar hozni Csádban.
„Attól tartunk, hogy ez a magyar katonai hírszerző központ potenciálisan orosz érdekeket szolgálhat, és gyanítom, hogy a Kreml-tisztviselők, köztük Szergej Lavrov, bátorították a magyarokat” – mondta a név nélkül nyilatkozó tisztviselő.
Magyarország egyébként az állami Eximbank közvetítésével, tehát magyar adófizetők pénzéből a Maldív Köztársaság, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, az Észak-macedóniai Köztársaság, továbbá azeri és türk befektetési alap mellett 200 millió euróval, közel 83 milliárd forinttal Csádot is hitelezi. A kölcsön törlesztési határideje nem ismeretes.