Flandriában csak hollandul! - érvel egy panaszos.
HIRDETÉS
Egy utast annyira felzaklatott, hogy a belgiumi Vilvoorde állomás közelében hollandul és franciául is jó reggelt kívánt a vonatvezető, hogy hivatalos panaszt nyújtott be ellene a vasúttársaságnál. Arra hivatkozik, hogy a hivatalos nyelvi szabályok értelmében Flandriában csak hollandul, Vallóniában pedig csak franciául szabad kommunikálni az utasokkal - számolt be a történtekről a Bulletin.
Ezt az érvelést árnyalja, hogy egy adott országban a hivatalos nyelv a határokon belül mindenhol használható, és Belgiumban mind a kettő az. Ráadásul a német kisebbségre való tekintettel a német is hivatalos nyelv, így annak a használata sem kifogásolható.
A belga vasúttársaság, az SNCB a Nyelvfelügyeleti Állandó Bizottsággal vizsgáltatja a most benyújtott panaszt. A magyar utasok többsége bizonyára örömmel keresné a MAV-ot, ha ilyen ügyek nehezítenék az utasok mindennapjait. Összehasonlításként: a belga fővárost több nagysebességű expressz köti össze a régió városaival. Brüsszelből London átlagosan 2 óra 15 perc, Amszterdam kevesebb mint 2 óra, Párizs alig több mint 3 óra alatt elérhető vonattal. A Kárpát-medencében ez, a kétszáz, olykor háromszáz km/h-nál gyorsabb tempó utópisztikus.
Belgium 1830-ban, az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. Az ország nyelvi-kulturális diverzitása megmaradt, de a flamand és a vallon népcsoportok közötti konfliktusokat lezártnak tekintették a szövetségi állam létrejöttekor. Az egyes kulturális csoportok és a régiók jelentős önállóságot és jogosultságokat élveznek, de az észak-dél közötti identitáskülönbség olykor hétköznapi esetekben, mint ez a mostani, kissé vagy nagyon élesen jelentkezik.
Belgium etnikailag és nyelvileg is sokszínű ország, három fő csoporttal: a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű közösséggel a keleti régióban.
Flandriában élnek a holland nyelvet, illetve az annak csak tájszólási szinten eltérő helyi változatát, a flamandot beszélő flamandok. Itt él Belgium lakosságának 55%-a, míg a délen található – földrajzilag a legnagyobb – Vallónia régióban a franciául beszélő vallon népcsoport lakik, az ország lakosságának 31%-a.
A hivatalosan is kétnyelvű és az 1980-as évektől régió státuszt élvező Brüsszel fővárosi régióban a belga lakosság kb. 10%-a él, illetve jelentős számú diplomata és egyéb külföldi állampolgár, akik az Európai Unió és a NATO különféle szervezeteinél dolgoznak.
A német nyelvű kisebbség Vallónia keleti részén, az első világháború után Belgiumhoz csatolt területeken él.
Fülöp király karácsonyi üzenetében hangsúlyozta, hogy minden ember jogait és méltóságát tiszteletben kell tartani. Az uralkodó azonban nem egy vonatvezető köszönésére gondolt, hanem ennél nagyobb súlyú jelenségekre, a geopolitikai konfliktusok erősödése elleni védekezésként.
Az identitásában meglehetősen diverzifikált Belgiumban a politika is töredezett, a június elején tartott parlamenti választások óta tartó kormányalakítási tárgyalások még nem vezettek sikerre. Erre utalva Fülöp király karácsonykor kijelentette: a következő évben a belga kormánynak működnie kell , hogy az ország intézményei, vállalkozásai és polgárai bizalommal tekinthessenek a jövőbe.