Saját fiát is beleértve az elnök eddig csaknem 1500 személy börtönbüntetését enyhítette, és 39 teljeskörű kegyelmet adott, ami a modern kori amerikai történelem legnagyobb kegyelmi aktusa egyetlen nap leforgása alatt. A kegyelmi döntéseket széleskörű kritika és kétkedés kíséri.
HIRDETÉS
A Fehér Ház közleménye szerint az ítéletet megváltoztatták azon fogvatartottak esetében, akiket a COVID-19 világjárvány idején otthon fogva tartottak, és akik „sikeresen visszailleszkedtek családjukba és közösségükbe”.
Várható több úgy nevezett előzetes kegyelem is, amivel a Biden-kormányzat és a Demokrata Párt egyes tagjait akarják megóvni attól, hogy politikai bosszúhadjárat célpontjai legyenek január 20. után.
A kisebb súlyú elkövetők mellett van esélye annak, hogy a jelenleg 40 főre rúgó halálraítéltek közül is többen életfogytiglanra válthatják büntetésüket. A lehetséges névsorban szerepel a bostoni maraton robbantója, a pittsburghi zsinagógában 11 embert meggyilkoló támadó, és egy afroamerikai gyülekezeten vérengző újfasiszta is.
„Az elnök több büntetés-módosítást adott ki elnökségének eddigi pontjáig, mint bármelyik korábbi elődje ugyanabban az időpontban az első ciklusban” – áll az elnöki hivatal tájékoztatójában, amely szerint további kegyelmi és enyhítési döntések várhatók a mandátum befejezéséig.
Biden többszáz esetben a kiszabott szabadságvesztés-büntetést házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tiltásra változtatta.
Sokak szerint fia felmentését akarja összemosni másokéval
„További lépéseket fogok tenni az előttünk álló hetekben. Kormányzatom folytatni fogja a kegyelmi kérelmek felülvizsgálatát a törvény szerinti egyenlő igazságosság előmozdítása, a közbiztonság segítése, a rehabilitáció, a visszailleszkedés támogatása, valamint értelmes második esély biztosítása érdekében” – közölte Biden.
Kritikusai szerint a példátlanul tömeges kegyelmekre azért került sor, mert elnököt kétpárti bírálat éri, amiért mentesítette saját fiát, és a dömpinggel akarja elmosni családja érintettségének terhét. JD Vance megválasztott alelnök szerint egy idő után az emberek már észre se fogják venni, hogy a felmentettek tömegében az elnök fia is jelen van.
A demokrata törvényhozók viszont azért csalódottak, mert az elnök ezzel kicsavarja a kezükből az eszközt, hogy ráronthassanak Donald Trumpra a majdani kétséges kegyelmi döntések miatt.
A fiának adott kegyelem előtt Biden több hónapon keresztül többször is megfogadta, hogy nem avatkozik be Hunter érdekében, de a hónap elején visszavonta adott szavát. A politikai szféra mellett az amerikaiak körében is népszerűtlen volt a családi kegyelemadás, amit igazol az Associated Press közvélemény-kutatása, amely szerint 10 amerikaiból mindössze 2 helyeselte a lépést.
Korábbi ígéretének visszavonásakor az elnök azzal érvelt , hogy Huntert „csak azért helyezték célkeresztbe, mert ő a fiam, és megpróbáltak megtörni, hogy engem is megtörjenek”.
Az ’első fiút’ két külön szövetségi perben el marasztalták el, adó és fegyvertartási, valamint kábítószer-ügyekben. Hunter perének bírója megrótta Bident a kegyelem miatt, és amiért politikai elfogultsággal vádolta meg a nyomozókat és magukat az ügyészeket is, akiket pedig a kormányzat delegált a feladatra.
Várhatóan megelőlegezett kegyelmek is születhetnek - rendkívüli kockázatokkal
Az elnök belső köreinek megbeszéléseit ismerő vezető demokraták szerint Biden és munkatársai élénk vitát folytatnak arról, hogy adjanak-e megelőző kegyelmet számos jelenlegi és volt köztisztviselőnek, akik később célpontjai lehetnek Donald Trumpnak és csapatának, amikor visszatér a Fehér Házba. Biden segítőit aggasztja számos jelenlegi és volt tisztviselő sorsa, akik vizsgálatokkal, sőt vádemelésekkel is szembesülhetnek.
Erre ad alapot az FBI élére kiszemelt Kash Patel több kirohanása, amelyekben fogadkozott, hogy űzőbe veszi Trump kritikusait, még akkor is, ha azok nem követtek el törvénybe ütköző cselekményeket.
Ugyanakkor egy ilyen előzetes védő-sorozat igen kockázatos és jogilag is bizonytalan lehet. „Ha olyan személyeknek osztanak ki előzetes felmentést, akik nem követtek el bűncselekményt, az rombolná a kegyelem alkotmányos hitelét, melyet politikai ajándéktárggyá süllyesztene le” – tartja erről Thomas J. Brennan, a Harvard egyetem jogi karának professzora.
A másik csapda az lehet, hogy az érintettek elutasíthatják a kegyelmet, ha meg vannak győződve feddhetetlenségükről, és nem érzik szükségét az elnöki oltalomnak. Ez kínos helyzetbe hozná nem csak a Fehér Házat, de az érintetteket is, mert a közvélemény suskusra gyanakodna, amit a republikánusok kíméletlenül meglovagolhatnának. Ők azt harsoghatnák, hogy az illető bűnös, de Biden futni hagyta.
Három személy névvel is szóba került, mint az előzetes kegyelem esetleges kedvezményezettje. Közülük ketten főszerepet vállaltak a Capitolium ostromát vizsgáló kongresszusi bizottságban, ahol Donald Trump személyes felelősségét hangsúlyozták a 2021 január 6-i ostrom miatt. Egyikük Adam Schiff demokrata kaliforniai képviselő, aki egy kibontakozó összeesküvés-elméletre figyelmeztet a republikánus hangadók térfeléről.
A másik célpont viszont egy republikánus, mégpedig Liz Cheney, Wyoming korábbi képviselője, aki G.W. Bush alelnökének, Dick Cheney-nek a lánya. Az asszony kíméletlen kritikusa volt Donald Trumpnak a párton belül, akiről közösségi oldalán az új elnök név szerint kijelentette, hogy „Cheneynek a bizottság többi tagjával együtt a börtönbe kell mennie”.
A harmadik néven nevezett potenciális áldozat Anthony Fauci, az Országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi vezetője, aki sistergő gyűlölet tárgya lett a jobboldali kritikákban a Covid-19 világjárvány idején, főleg a lezárások és az oltási kötelezettség képviselete miatt.
Nem kizárt tehát, hogy Joe Biden úgy dönt, hogy ennek a három személynek előzetes eljárási mentesítést ad, mielőtt végleg kilép a Fehér Ház ajtaján. Ez azt jelentené, hogy nem indítható ellenük büntető eljárás az elnök távozása után sem, és ezt Donald Trump sem bírálhatná felül.
Noha a legtöbb megkérdezett fölösleges riadalomnak tartja és ellenzi az előzetes kegyelmet, vannak támogatói is az elgondolásnak. Ed Markey massachusettsi szenátor például azt javasolja Bidennek, hogy ha január 19-ig világossá válik a bosszú szándéka, akkor adja ki a megelőző kegyelmet ezeknek az embereknek, amit elnöksége utolsó percében is megtehet.
Brendan Boyle pennsylvaniai képviselő pedig arra kérte az elnököt, hogy nyújtson általános kegyelmet, noha nem világos, hogy ez hány személyt érintene, és mely közhivatalokban.
Biden az élre tört az elnöki kegyelmek történelmi listáján
A kegyelem vagy felmentés jogát az Alkotmány II. cikkelye ruházza az elnökre, bizonyos korlátozásokkal. Az elnöknek lehetősége van nem csak eltörölni, de enyhíteni is a büntetést, illetve elhalasztani a végrehajtását. Az is jogában áll, hogy az ítéletet csak részben semmisíti meg, de más elemeit engedélyezi végrehajtani. Például felmenthet valakit a börtönbüntetés alól, de az ahhoz kapcsolt pénzbüntetést fenntarthatja.
Ugyanakkor - tekintettel a hatalmi ágak megosztására - a kegyelem nem írhatja felül a bírói döntést az illető bűnösségére nézve. Az elnök nem hivatkozhat arra, hogy a kegyelemben részesített ártatlan, csupán csak a mentesítéséről rendelkezhet.
A talán legemlékezetesebb kegyelem 1973-ra datálódik, amikor az elnökké előlépett Gerald Ford minden vád és további eljárás alól felmentette Richard Nixont, aki a Watergate-ügy miatt önként (de nyomás alatt) leköszönt hivataláról.
A függetlenség kivívása óta a legkevesebb kegyelmet W.H. Harrison elnök adta ki, szám szerint nullát. De keményszívű volt maga George Washington is, aki két mandátuma során mindössze 16 kegyelmi kérvényt talált elfogadásra méltónak.
A 19. században megugrott az elnöki kegyelmek száma, főként a Nagy Polgárháború után, amikor az északi hadsereg főparancsnokából elnökké előlépett Ulysses S. Grant tábornok 1332 engedményt tett északi és déli katonai bűnösök számára egyaránt, azzal a nyilvánvaló politikai céllal, hogy enyhítse a háború utáni közhangulatot és javítsa a nemzeti egységet.
A következő csúcstartó F.D. Roosevelt volt, aki három kitöltött mandátuma során 3687 személynek kegyelmezett meg. Ezután az irgalmassági politika (clemency) visszaesett, és a következő elnökök legtöbbje ezer alá szorította a felmentéseket. Ennek fő oka az egyre keményedő szervezett bűnözés, az eluralkodott kábítószerkereskedelem és a terrorizmus térhódítása volt.
John F. Kennedy nevéhez 575 kegyelem fűződött, míg őt követően a tendencia erős hullámzást mutatott.
L.B. Johnson (1 mandátum)
1187
Richard Nixon (2 mandátum): 926
Jimmy Carter (1 mandátum): 566, de ő egyetlen rendelettel mentesített 200,000 embert, akik kivonták magukat a szolgálat alól a vietnámi háborúban
Ronald Reagan (2 mandátum): 406
George H.W. Bush (1 mandátum) 77
Bill Clinton (2 mandátum): 499
George.W. Bush (2 mandátum) 200
Barack Obama (2 mandátum) 1927
Donald Trump (1 mandátum) 237
A leginkább lágyszívű rekorder képzeletbeli címét tehát kétségtelenül Joe Biden aratja le, aki már az előző években 8027 felmentést vagy kegyelmet írt alá, főként kábítószerfogyasztók javára. Ha mostani sorozatát folytatja, elnökségének végére bőven túllépi a tízezres számot.