Az egykori középszerű kirendelt védőügyvédre bízná a 37 ezres állományú FBI irányítását a megválasztott elnök. A MAGA, az Amerika mindenekelőtt élharcosa – mondta jelöltjéről Trump. Kash Patelre azonban másként emlékeznek azok, akik vele egyidejűleg töltöttek be kormányzati tisztségeket.
„Akinek nincs ügynöki múltja, soha nem lenne képes kivívni azt a tiszteletet, ami az iroda mindennapi működésének irányításához szükséges” – ezt írta a volt amerikai igazságügyi miniszter tavalyelőtt megjelent visszaemlékezéseiben. Bill Barr felidézte, hogy Donald Trump már első ciklusában Kash Patelt akarta a Szövetségi Nyomozóiroda élére állítani.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Csak a holttestemen át” – jelentette ki Barr, aki végül meghiúsította Patel kinevezését, őt viszont száműzték Trump köreiből. A megválasztott elnök most újra előhalászta a lojális jogász nevét, aki már szeptemberben ismertette elképzeléseit.
Haladéktalanul bezárom az FBI főhadiszállását a washingtoni Pennsylvania sugárúton, majd másnap újra megnyitom a „mélyállam” múzeumaként – fogadkozott Kash Patel. Az árnyékkormánynak megfelelő „mélyállam” kifejezés Trump szótárában a kormányzati bürokrácia pejoratív gyűjtőfogalma.
„A hétezer itt dolgozó alkalmazottat szétküldeném szerte Amerikába, hogy bűnözőket üldözzenek” – tette hozzá Patel.
A király
„Az FBI csúcsvezetőit ki kell rúgni”; a Kongresszust arra kell ösztönözni, hogy „minden mocskot és korrupciót” leplezzen le az ügynökségnél, az FBI finanszírozását pedig tartsa vissza a „dokumentumok beérkezéséig”. Vádat kell emelni a szivárogtatók és újságírók ellen, a nemzetbiztonság alkalmazottait pedig olyanokra kell lecserélni, akik „nem ássák alá az elnök elképzeléseit” – a változások hosszú listáját sorolta fel Patel tavaly megjelent, a Kormányzati gengszterek című könyvében, a javaslatok pedig zeneként csengtek Trump fülében, aki ezek alapján tervezi felépíteni saját csapatát.
Összeesküvés a király ellen címmel Patel az eltelt két évben egy trilógiával örvendeztette meg a gyerekeket. A mesékben – amint az a könyv borítójából is látszik – Donald király a főszereplő, akinek első választási győzelmét Hillary Queenton (utalás riválisára, Hillary Clintonra) és csatlósai próbálják aláásni egy FBI-vizsgálat elrendelésével, amely az elnökválasztásba történő orosz befolyást volt hivatott felgöngyölíteni. A szerző magának szerényen a „Kash, a kiváló nyomozó” szerepet osztja ki. A varázslói képességekkel felvértezett karakter kiszimatolja a gonosz szándékot.
A második kötet, a Kétezer öszvér egy hiteltelen dokumentumfilmre hivatkozik, amely azt állította, hogy a 2020-as elnökválasztást elcsalták. A minap maga a szerző, Dinesh D’Souza is elismerte, hogy a film „pontatlan” információkon alapult.
„Donald király” a harmadik könyvben legyőzi vetélytársait, akik kísértetiesen hasonlítanak Joe Bidenre és Kamala Harrisre.
A pribék
Ha Kash Patelt át is engedik a szenátusi meghallgatáson, elképzelései a Szövetségi Nyomozóiroda küldetésének szégyenfoltjai lesznek – véli az első Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese, aki a sors iróniájának tartja, hogy korábban az intézmény átpolitizálódása miatt keseregtek, Trump mégis egy olyan személyt jelöl az élére, aki folytatni szándékozik a bírált gyakorlatot.
„Ezek nem reformok, hanem büntető intézkedések egy olyan fickó részéről, aki Trump pribékje akar lenni” – mondta Charles Kupperman.
A megválasztott elnök már korábban azzal fenyegetőzött, hogy a második ciklusban, az igazságügyi minisztérium bevetésével „levadássza” politikai ellenfeleit. Ezzel már egy ügyvéd is megpróbálkozott 2016 után. John Durham azok ellen a nemzetbiztonsági tisztviselők ellen tervezett vádat emelni, akik a Trump-kampány orosz szálait vizsgálták. Négy évet töltött a cél elérésével, de nem jutott eredményre. A kiszemelt gyanúsítottak életét azonban alaposan felforgatta.
Ha Patel lesz az FBI igazgatója, segíthet Durhamnek az új vizsgálatok elindításában. Noha a szabálysértés gyanúját tényekkel kell alátámasztani, az FBI vezetőjeként jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezne. Az eljárás elindításához azonban szükséges lesz az igazságügyi minisztérium támogatására.
Ettől függetlenül a célszemélyek életét megkeserítheti, sőt nyomorba döntheti őket, mert nagy költséggel járó ügyvédeket kell fogadniuk még akkor is, ha végül nem kerül sor vádemelésre. Az FBI jelenlegi igazgatóját egyébként Trump nevezte ki 2017-ben. A tisztség mandátuma – kongresszusi határozat alapján – tíz év. A mindenkori elnöknek jogában áll menesztenie a tisztségviselőt, így Christopher Wray vagy önként távozik, vagy kirúgják, hogy helyet teremtsenek Patelnek.
A kirendelt védő
Az FBI igazgatója 37 ezer alkalmazott munkáját irányítja 55 amerikai területi irodában. Emellett 350 kihelyezett irodát és több mint 60 külföldi helyszínt felügyel, amelyek a világ minden országát lefedik.
„Briliáns ügyvéd és nyomozó”, a MAGA, az „Amerika mindenekelőtt élharcosa” – így méltatta Donald Trump az FBI igazgatói posztjára kiszemelt jelöltjét, aki szavai szerint karrierjét a korrupció leleplezésének, az igazságszolgáltatás megszilárdításának és az amerikai nemzet védelmének szentelte.
Kash Patel zakója hajtókáján néha a K$H kitűzőjét viseli. Ez a vállalkozása népszerűsítette politikai pártfogóját a többi között a Donald királyról szóló mesekönyvek kiadásával és Trump-párti pólók forgalmazásával. A kampány is szépen fialt: a New York Times szerint több százezer dolláros tanácsadói díjat vasalt be a kampányban csak az idén.
Indiai származású szüleit Kelet-Afrikában üldözték, ezért a hetvenes évek elején Kanadába költöztek, onnan pedig az Egyesült Államokba. Kashyap Pramod Vinod Patel már New Yorkban született 1980. február 25-én. A hagyományos hindu értékekkel összhangban nevelték. Később történelmet és jogot tanult, Londonban pedig megszerezte a nemzetközi jogászi címet is. Kirendelt szövetségi védőként kezdte pályafutását Miamiban, majd 2014 és 2017 között az igazságügyi minisztérium terrorizmus elleni ügyészeként dolgozott. Ezt követően két évig a képviselőház hírszerzési bizottságát vezető republikánusok vezető tanácsadója volt.
Miután a demokraták 2019-ben átvették az irányítást a képviselőház felett, Trump nemzetbiztonsági tanácsának munkatársa lett, majd 2020 februárjában a Richard Grenell vezette Nemzeti Hírszerzés Igazgatói Hivatalának helyettes főnöke.
Az év novemberében már a Pentagonba költözött, ahol a megbízott védelmi miniszter kabinetfőnöke volt két hónapig.
„Kash Patel kulcsfontosságú nemzetbiztonsági pozíciókat töltött be a kormányban. Több mint alkalmas az FBI vezetésére, és fantasztikus igazgató lesz belőle” – áradozott Alex Pfeiffer, a megválasztott elnök szóvivője.
A jelölés kritikusai azzal érvelnek, hogy az FBI korábbi igazgatói közül sokan évtizedes tapasztalatokat szereztek az igazságügyi minisztériumban vagy a nyomozóirodánál kinevezésük előtt. Patel háttere a legkevésbé sem emlékeztet azon elődök jártasságára, akik hasonló méretű szövetségi ügynökségeket felügyeltek, mondta Gregory Brower, aki az FBI utolsó két igazgatójának volt helyettese, illetve főtanácsadó-helyettese.
Az alkalmasság
Kash Patel „több mint hatvan esküdtszéki eljárásban” vett részt – ezt írta Donald Trump jelöltjéről a közösségi médiában. Akkori kollégái, akikkel kezdő állami védőügyvédként együtt dolgozott, középszerű jogászként emlékeznek rá. Nem titkolta mély ellenszenvét az igazságügyi minisztérium ügyészei iránt, akikkel az eljárások során szembesült. Elzárkózott attól, hogy olyan indítványokat nyújtson be, amelyek esetleg bukásra ítéltettek.
Később ügyészként mégis a gyűlölt igazságügyi minisztériumban kötött ki, ahol a terrorizmus volt a szakterülete.
Többször azt állította: ő volt a „vezető ügyész”, amikor hajtóvadászatban próbálták kézre keríteni a líbiai Bengáziban állomásozó amerikai diplomáciai misszió elleni 2012-es támadás elkövetőit.
A szeptember 11-re időzített akcióban megölték az amerikai nagykövetet, és három munkatársát.
Kash Patelnek azonban – állításával szemben – nem volt kulcsszerepe a vizsgálatban. Sőt, az igazságügyi minisztérium kezdő tagjaként még a bírósági tárgyalást előkészítő csapat tagja sem volt.
Patel teljesen lenyűgözte Trumpot a titkos Nunes-feljegyzések elsődleges szerzőjeként. A dokumentummal ásták alá a képviselőházi republikánusok az igazságügyi minisztérium vizsgálatát a feltételezett orosz beavatkozásról a 2016-os választásba. Ezek után az elnök személyesen rendelte el, hogy találjanak munkát Patelnek a Nemzetbiztonsági Tanács állományában.
A Patel-feljegyzés, amelynek a titkosítását Trump végül a titkosszolgálatok és a demokraták kifogásai miatt feloldotta, a republikánusok és a konzervatív média azon hamis állítását gerjesztette, miszerint a politika vezérelte az orosz szál felgöngyölítését célzó nyomozást, a kormány pedig Trump kampánya után kémkedett.
A hűségvizsgálat
Amikor Trump 2019-ben a közfelháborodás és a fenyegető felelősségre vonás ellen küzdött, mert Ukrajnát is be akarta vonni kihívója, Joe Biden tekintélyének aláásásába, Kash Patel a nemzetbiztonsági tanács háttérembereként felkészült arra, hogy „hűségvizsgálatot” indítson a Fehér Házban.
„Politikai hóhérként” szolgált volna – mondta az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese. Charles Kupperman a kormányzat jogi tanácsadóival beszélte le az elnököt Patel szerepének bővítéséről arra hivatkozva, hogy jogi és morális problémákat okozna.
A Szövetségi Nyomozóiroda „99,9 százaléka keményen dolgozó ügynökökből áll, akik a hűség, a bátorság és a tisztesség elvét vallják” – mondta egy volt FBI-ügynök.
Donald Trump azért választotta a szokványosnak a legkevésbé sem mondható jelöltet, mert az ügynökség gyökeres átalakítását tűzte ki célul.
Saját bevallása szerint azért érkezik, hogy megtizedelje az irodát – emlékeztetett Jeff Lanza.
„Hogyan sikerülhet ez jól, és hogyan fogja befolyásolni a Patelnek alárendelt ügynökök morálját?” – kongatta meg a vészharangot Lanza, aki egykor maga is az FBI-állomány tagja volt.