A nyugati kivonulás óta Afganisztánban gyökeret vert ISIS-leányvállalat sorozatosan követ el bombamerényleteket az országban. Ezúttal a Talibán vezetés egyik kulcsfigurájával végeztek. Ugyanez a csoport intézett véres támadást a moszkvai Krokusz zenei központ ellen februárban.
HIRDETÉS
A megcélzott kormánytag mellett négy másik tisztviselő is életét vesztette. Khalil Ur-Rahman Hakkani megölése súlyos csapás a kabuli rendszerre, mert ő volt a tálibok legfontosabb szövetségesének, a Hakkani-hálózatnak a delegáltja a központi kormányba.
2021 óta ez a politikai értelemben vett legnagyobb horderejű afganisztáni merénylet. A támadás múlt szerdán történt, de a valószínű tetteseket csak tegnap nevezte meg a kabuli biztonsági miniszter, aki az ISIS afganisztáni leágazását, az ISK-t tette felelősség.
(A megfékezhetetlen és soha senkivel nem tárgyaló terrorcsoportot szokták ISIS-K vagy ISIL Khorasan néven is emlegetni.)
A helyi megfigyelők állítása szerint a bombamerénylet felszínre hozza a tálibok és politikai partnereik feszültségeit, amit az ISK ki is használ, hogy káoszt és kormányzati megingást idézzen elő az országban.
Ki volt az áldozat ?
Hakkani a tálibok belügyminiszterének és a Hakkani családi-törzsi hálózat vezetőjének a nagybátyja volt.
Mielőtt kinevezték menekültügyi miniszternek, a klán hadműveleti parancsnokaként szerepelt, aki korábban segítette az al-Kaida hadseregét Afganisztánban, és kulcsfontosságú szerepe volt a hálózat adománygyűjtéseiben is.
Halála kapcsán a sors torz fintora, hogy régebben éppen Hakkani volt az, aki eligazította és a bevetés előtt elbúcsúztatta a szervezet öngyilkos merénylőit.
Az amerikai hírszerzés a Hakkani-klánt is azok között sejtette, aki a 2021-es kivonulás során több merényletet követtek el amerikai katonák ellen. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma terroristának minősítette a csoport vezérét, és 5 millió dolláros jutalmat tűzött a nyomravezetőnek.
Hakkani a Talibán melletti legerősebb Amerika-ellenes fegyveres erőt vezette. „Meghatározó hatalmi bázisa volt a kormányon belül. Az adminisztráció korai szakaszában láttuk, hogy befolyást gyakorol az ENSZ-ügynökségek felett, és emellett meglehetősen autonóm is volt, aki alapvetően a saját és klánja ügyeit intézte” – mondja róla Ashley Jackson, egy genfi központú terrorelemző agytröszt társigazgatója.
Hakkani 2021-es kinevezése a minisztériumba aggasztó meglepetésvolt a nyugati tisztviselők körében. A háború alatt kemény, sőt kegyetlen parancsnokként emlékeztek rá, és arra számítottak, hogy a menekültügyi minisztérium élére egy lágyabb személyiség kerül, aki képes együttműködni a civil szervezetekkel.
A parancsnok eleinte igyekezett pragmatikusnak bemutatkozni, és a színfalak mögött lobbizott, hogy lányok és nők járhassanak középiskolába és egyetemre. Később is csak vonakodva fogadta el a keményvonalasok tilalmait a női jogok terén.
Kétségek az ISIS szerepe körül
„Félelmetes figura volt a Hakkani hálózaton belül. Egy miniszteri pozícióval rendelkező tag elvesztése pedig csökkenti a Hakkani hatalmát” – mondta Jackson. Éppen ezért sokan gyanítják, hogy a merényletet nem az ISK követte el, hanem csak büszkélkedik vele, míg a valódi megbízókat inkább a kormány más köreiben kellene keresni.
Itt megjegyzendő, hogy az ISIS valóban magára vállalt több terrortámadást a múltban, melyeket nem ő követett el, de propagandaszempontból szívesen felvette a listára, hogy növelje a szervezetet övező rettegést és tekintélyt. Ugyanez igaz a neki alárendelt vagy fölesküdött szervezetekre, amelyek kötelesek cselekményeiket az ISIS támadásaként megnevezni a média felé.
Ez történt például december 11-én Jemenben is, ahol az ISIS (ISIL) ádeni szervezete vállalta több tucat kormánykatona megölését.
A Hakkani-hálózat vezető tagját célzó támadás magas szintű tervezést és beszivárgást igényel, mondta erről Jackson. „Nem lehet csak úgy egyszerűen odamenni valakihez, mint Hakkani és felrobbantani. Olyan ember volt, akit erős biztonsági hálózat és humán gyűrű védett, bárhova ment, és nagyon valószínűtlen, hogy idegeneket engedjen fizikai közelségbe” – mondja az elemző.
Ibraheem Bahiss, az International Crisis Group elemzője szerint gyanús a támadás időpontja is, ami pont akkor történt, amikor a nőket sújtó növekvő korlátozások miatti megosztottság jelentkezett a vezetésben. A tálibok vezette adminisztráción belül sokféle hatalmi bázis és ág létezik, melyek között a Hakkanik alkotják a leghatalmasabb frakciót, gyakori véleménykülönbségekkel a legfőbb tálib vezetővel, Haibatullah Akhunzadaval szemben.
Ám ha vannak is belső viták, a biztonsági elemzők szerint ezek nem elég jelentősek ahhoz, hogy nyílt erőszakhoz vezessenek a frakciók között. Különösen nem a nők kérdése ilyen. „A viták normálisak minden kormányban, és az eltérő politikai nézetek is ismertek” - mondja Graeme Smith, a Nemzetközi Válságcsoport vezető tanácsadója, aki szerint az elmúlt három évben nem mutatkozott 'véresnek' nevezhető belső harc a tálibok között.
A mozgalomban az emír iránti engedelmesség ethosza uralkodik, amely eddig megakadályozta, hogy a megosztottságok erőszakos konfliktusokká váljanak.
A megfejtés tehát az, hogy nincs megfejtés. A kaotikussá vált országban olyan sok az erőszakos és eltérő ideológiájú szervezet, beleértve magát a kormányzatot is, hogy a tette bárki elkövethette, és bárki állíthatja magáról, hogy vétlen benne.