A Kurszki területen, az ukrán állások elleni rohamra használták őket. Jelenleg nagyjából 11 ezer észak-koreai katona lehet a térségben.
HIRDETÉS
Első alkalommal vetettek be nagy számban észak-koreai katonákat az ukrajnai háborúban, ezt állítja legalábbis Ukrajna elnöke. Volodimir Zelenszkij szombaton arról számolt be, hogy az Oroszországban, a Kurszki területen kialakított ukrán állásokat nagy erőkkel támadták az észak-koreaiak.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonákat nem önálló egységekben, hanem az orosz csapatokkal vegyítve vetették be, és azt is, hogy egyelőre csak a Kurszki területen találkoztak velük - de információik vannak arról, hogy hamarosan a front más szakaszán is fel fognak bukkanni.
Az ellenséges állások elleni rohamra használják az észak-koreai katonákat
Az észak-koreai katonák egy Moszkva és Phenjan között kötött szerződés értelmében kerültek az ukrán frontra. Először októberben jelentek meg a térségben, és az ukrán hírszerzés szerint jelenleg nagyjából 11 ezren lehetnek a határ orosz oldalán. Kisebb összecsapások már voltak az ukrán és az észak-koreai katonák között, de jelentős harci feladatokra most először vetették be őket.
Az ukrán hadvezetés szerint veszteségeket is szenvedtek az észak-koreaiak, de arról nem adtak információt, hogy mekkorát. Mindenesetre egyelőre úgy tűnik, hogy elsősorban arra a rendkívül veszélyes feladatra használják őket az orosz tisztek, hogy megrohamozzák az ellenséges állásokat, ahonnan folyamatosan tüzelnek rájuk. Az alábbi videón a Visegrád 24 szerint egy észak-koreai egység látszódik, amint a nyílt mezőn rohamot indít.
Új szintet jelent az ukrajnai háborúban az, hogy egy harmadik ország is csatlakozott a harcokhoz
Zelenszkij szerint az észak-koreai katonák bevetésével komoly eszkaláció történt a háborúban, amire globális választ kell adni:
„Gyakorlatilag az történt, hogy Moszkva belerángatott a háborúba egy másik országot, a legteljesebb mértékben. Ha ez nem eszkaláció, akkor mi az az eszkaláció, amiről oly sokan beszélnek" - idézte az ukrán elnököt a Reuters.
Külföldi katonák már a háború kezdete óta harcolnak Ukrajnában, mindkét oldalon, ők azonban egyénileg, önkéntes alapon csatlakoztak a harcoló felekhez. A térségben ezen túl is jelen vannak más országok katonai kontingensei, a nyugati államok közül több is küldött kiképzőtiszteket és tanácsadókat az ukrán hadsereg segítségére.
Olyan viszont valóban nem történt a harcok 2014-es, és az átfogó invázió 2022-es kezdete óta, hogy egy újabb ország hivatalosan is belépett volna a háborúba, és jelentős méretű csapatokat küldjön a frontra. Erre még az a Belarusz sem volt hajlandó, amely egyébként számos eszközzel támogatja az orosz háborús erőfeszítéseket, a lőszerek átadásától kezdve odáig, hogy az orosz hadsereg szabadon tevékenykedhet az ország déli részén.
Továbbra is az orosz hadsereg kezében van a kezdeményezés a fronton
Ukrajna idén augusztusban indított offenzívát Oroszországban, és sikerült elfoglalnia a Kurszki terület egy részét. Az ukrán vezetés azt állítja, hogy egyáltalán nem áll szándékában megtartani ezt a térséget, csupán az alkupozícióját akarja javítani a béketárgyalások idejére. Az elmúlt hetekben a front más szakaszaihoz hasonlóan itt is visszaszorulóban vannak az ukrán csapatok, az orosz erők fokozatosan haladnak előre.
Az offenzívát nyugatról komoly kritikák érték: egyes elemzők szerint Ukrajna sokat kockáztatott azzal, hogy a már egyébként is nagyon hosszú frontvonalat tovább nyújtotta, és más, kulcsfontosságú frontszakaszokról vont el erőforrásokat.
A támadás céljaként azt is megjelölte az ukrán hadvezetés, hogy orosz erőket vonjon el a kelet-ukrajnai frontról, de egyelőre úgy néz ki, hogy ez nem nagyon sikerült: a Donbaszban az utóbbi időben gyorsabban haladnak előre az orosz csapatok, mint 2022 óta bármikor. Az utóbbi napokban az orosz egységek több fontos falut is el tudtak foglalni, és előrenyomulásukkal egyre jobban megnehezítik az ukrán csapatok utánpótlását.